Globalizáció, nemzeti szuverenitás és demokrácia. Magyarország helyzete a globális világban (Globalization, national sovereignity and democracy)

Korunk új világrendjében alapvetően átrendeződik a globalizáció, a nemzeti szuverenitás és a demokrácia viszonya. Ebben az új helyzetben minden országnak, köztük hazánknak is elkerülhetetlenül szembe kell nézni azzal a körülménnyel, amit Dani Rodrik fogalmazott meg és a globális világgazdaság politikai trilemmájának nevezett, hogy e hármas egyidejűleg nem valósítható meg. E trilemmára adott válasz pedig alapvetően meghatározza azt, hogy miként alakul a világ és benne hazánk jövőbeni sorsa. A cikk e trilemma kialakulásának mozgatóerőivel, az arra adható válaszokkal foglalkozik, kísérletet téve arra, hogy Magyarországra vonatkozó tanulságokat is levonjon. / === / Our contemporary world has basically rearranged the relationship between globalization, national sovereignty and democracy. In this new situation all countries including Hungary have to face the great challenges under the political trilemma of the global economy, coined by D. Rodrik. The answers given by countries to it will determine the future development path of the whole world, and of course Hungary's one as well. The driving forces behind this dilemma and the possible answers for it are the subject of the paper.

Merre vezessen a magyar kapitalizmus útja? Látkép Ronald Coase világítótornyából = Which course for Hungary s capitalism? A view from Ronald Coase s lighthouse

A tanulmány - amely Coase és az új intézményi közgazdaságtan alapján keresi a címbeli kérdésre adható választ - a kapitalizmus alapvető interakciós formájaként a kölcsönösen előnyös cserét azonosítja, amely az emberi együttműködés megnyilvánulása. A gazdasági fejlődés feltétele e kooperáció költségeit csökkentő társadalmi játékszabályok, intézmények kialakítása. A jól működő kapitalizmus intézményi rendje sűrű és sokrétű, a részleteit tekintve időben és térben igen változó, jelentős részben nem állami, hanem magáneredetű. Ez a rend nem tervezhető meg, és jelenlegi tudásunk alapján nem is érthető meg konzisztens, összefüggő rendszerként. A magyar gazdaság fejlődési célját ezért nem lehet nemzetgazdasági szintű rendszerként vagy modellként megfogalmazni. A tényleges feladat az intézményi rend középszintű elemeinek fokozatos, kísérletező változtatása, figyelembe véve a már létező intézményi környezet történetileg adott, helyhez és időhöz kötött sajátosságait. De az intézményi "barkácsolásnak" mindvégig szem előtt kell tartania a kapitalizmus alapelvét: az önkéntes, kölcsönösen előnyös tranzakciók támogatását. _____ The study draws on Coase s lighthouse" of new institutional economics in addressing this question. It identifies mutually beneficial exchange, a manifestation of human cooperation, as the underlying form of interaction in capitalism, while stressing that economic development depends on creating social rules of the game (institutions) that decrease the costs of exchange. The institutional order of well-functioning capitalism is thickly woven with many features, often of private rather than public (legal or political) origin. Details vary greatly in time and space. Such an order cannot be planned, and with current knowledge, it cannot be seen as a consistent system. So the goal in Hungary s economic development should not be defined as a system or model for a national economy. It should set out to change intermediate-level institutions in gradual, experimental ways that pay heed to the time and space-bound idiosyncrasies of existing ones. Moreover institutional tinkering" should observe capitalism s basic institutional principle: facilitation of voluntary, mutually beneficial transactions.