Általános egyensúlyi modellek alkalmazása gazdaságpolitikai elemzésekre (Application of general equilibrium models to economic policy analyses)

A szerző az alkalmazott többszektoros modellezés területén a lineáris programozási modellektől a számszerűsített általános egyensúlyi modellekig végbement változásokat tekinti át. Egy rövid történeti visszapillantás után a lineáris programozás módszereire épülő nemzetgazdasági szintű modellekkel összevetve mutatja be az általános egyensúlyi modellek közös, illetve eltérő jellemzőit. Egyidejűleg azt is érzékelteti, hogyan lehet az általános egyensúlyi modelleket a gazdaságpolitikai célok konzisztenciájának, a célok közötti átváltási lehetőségek elemzésére és általában a gazdaságpolitikai elképzelések érzékenységi vizsgálatára felhasználni. A szerző az elméleti-módszertani kérdések taglalását számszerűsített általános egyensúlyi modell segítségével illusztrálja. _______ The author surveys the changes having taken place in the field of multi-sector modeling, from the linear programming models to the quantified general equilibrium models. After a brief historical retrospection he presents the common and different characteristic features of the general equilibrium models by comparing them with the national economic level models based on the methods of linear programming. He also makes clear how the general equilibrium models can be used for analysing the consistency of economic policy targets, for the investigation of trade-off possibilities among the targets and, in general, for sensitivity analyses of economic policy targets. The discussion of theoretical and methodological quuestions is illustrated by the author with the aid of a quantified general equilibrium model.

Bródy András gazdaságiciklus-elmélete (András Bródy's theory of economic cycles)

Bródy András kutatásainak egyik központi témaköre a gazdasági mozgás vizsgálata volt. Írásunkban Bródy elméletét kívánjuk röviden áttekinteni és összefoglalni. A termelés sokszektoros leírása egyben árelméletét (értékelméletét, méréselméletét) is keretbe foglalja. Ebben a keretben a gazdasági mozgás összetett ingadozása technológiai alapon elemezhető. Bródy megközelítésében a gazdasági ciklust nem külső megrázkódások magyarázzák, hanem a termelési rendszer belső arányai és kapcsolatai. A termelési struktúrát az árak és a volumenek egyformán alakítják, ezek között nincsen kitüntetett vagy domináns tényező. Az árak és a volumenek a köztük lévő duális kapcsolatban alakulnak ki. A gazdaság mozgásegyenleteit technológiai mérlegösszefüggések, valamint a piaci csere útján a gazdaságban újraelosztásra (újratermelésre) kerülő termékek felhasználása és az eszközlekötés változása írja le. Az így meghatározott mozgásegyenletek a gazdaság természetes mozgását ciklusmozgás alakjában írják le. A technológia vagy az értékviszonyok megváltozása (sokkok) a gazdaság ciklikus mozgásának megváltozásában tükröződik. Bródy munkáiban technológiai megalapozást nyer a történelemből ismert számos jellegzetes gazdasági ciklus. / === / Economic motion and dynamics are at the heart of Andras Brody's creative output. This paper attempts a bird's-eye view of his theory of economic cycles. Brody's multi-sector modelling of production has provided a framework for price theory (the theory of value and measurement). His theory of economic motion with cyclical characteristics is technology driven. It argues that the complex web of economic cycles is determined by the proportions and interrelationships of the system of production, not by arbitrary external shocks. The structure's behaviour are driven by prices and proportions, with the duality of prices and proportions as a dominant feature. These are features in common with the Leontief models, which Brody extended to economic cycles. Brody saw economic cycles as natural motions of economic systems with accumulated assets (time lags) and market exchange of goods (demand and supply adjustment). Changes in technology or valuations (shocks) are reflected in changing patterns of motion. His model of the economy is a fine instrument that enabled him to show how the technological parameters of its system determine the frequency and other characteristics of various economic cycles identified in economic history.

The efficiency of remanufacturing in a dynamic input–output model

For industrialised economy of ourdays, remanufacturing represents perhaps the largest unexploited resource and opportunity for realising a greater growth of the economy in an environmental-conscious manner. The aim of this paper is to investigate of the impact of remanufacturing in the economy from an economic-efficiency point of view. In static context this phenomenon was analysed in the literature. We use the multi-sector input–output framework in a dynamic context to study intra-period relationships of the sectors of economy. We extend the classical dynamic input–output model taking into consideration the activity of remanufacturing .We try to answer the question, whether the remanufacturing/reuse increases the growth possibility of an economy. We expose a sufficient condition concerning the effectivity of an economy with remanufacturing. By this evaluation we analyse a possible sustainable development of the economy on the basis of the product recovery management of industries.

Munkapiac keresési súrlódásokkal (Job seeking on the labour market, with frictions)

A munkapiac különleges piac, jellegzetességeinek köszönhetően számos modell elemzi. Ezek közül a legismertebbek a keresési-párosítási modellek, amelyek több egymáshoz kapcsolódó kérdéskör vizsgálatára is alkalmasak. A modellcsalád által megmagyarázható munkapiaci jelenségek széles köre, a belőlük levonható következtetések, a modellek magyarázóképességéről folytatott vita egyaránt hozzájárult, hogy a modellek kidolgozói 2010-ben közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesültek. Modelljük kiterjeszti a munkanélküliség természetes rátájának elméletét, képes a jóléti intézkedések és intézményrendszer beépítésére. A szerző e modellek elméleti előzményei, valamint egy alapmodell ismertetése után felvázolja az újabb generációs modellek alapvonásait, a hatékonyságelemzések tanulságait, az állami intézkedések vizsgálatának lehetőségeit, valamint a Shimer-kritika alapjait. / === / The labor market is a specialized market with characteristics that have produced several different models for analysing it. One of the best known is the search and matching model, which is suitable for analysis of several related issues. The broad range of labour market phenomena that can be described by this family of models, the conclusions to be drawn from them, and the debate on their explanatory capability have all contributed to the fact that three economists who made important contributions to developing them - P. A. Diamond, D. T. Mortensen and C. A. Pissar-ides - were awarded the Nobel Prize in Economics in 2010. The DMP model named after them expands the theory of the natural rate of unemployment and is capable of integrating the analysis of welfare measures and institutions. This paper follows up on the contribution of the Nobel Prize winners by examining the theoretical preliminaries of these models, a basic search and matching model, and by looking at the typical characteristics of a new generation of models, the lessons of efficiency analyses, the possibility of investigating the role of policy measures, and the foundations of Shimer's critique.

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? (Can the predictive capacity of bankruptcy forecasting models be increased without new classification methods?)

A Bázel–2. tőkeegyezmény bevezetését követően a bankok és hitelintézetek Magyarországon is megkezdték saját belső minősítő rendszereik felépítését, melyek karbantartása és fejlesztése folyamatos feladat. A szerző arra a kérdésre keres választ, hogy lehetséges-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képességét növelni a hagyományos matematikai-statisztikai módszerek alkalmazásával oly módon, hogy a modellekbe a pénzügyi mutatószámok időbeli változásának mértékét is beépítjük. Az empirikus kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy a hazai vállalkozások pénzügyi mutatószámainak időbeli alakulása fontos információt hordoz a vállalkozás jövőbeli fizetőképességéről, mivel azok felhasználása jelentősen növeli a csődmodellek előre jelző képességét. A szerző azt is megvizsgálja, hogy javítja-e a megfigyelések szélsőségesen magas vagy alacsony értékeinek modellezés előtti korrekciója a modellek klasszifikációs teljesítményét. ______ Banks and lenders in Hungary also began, after the introduction of the Basel 2 capital agreement, to build up their internal rating systems, whose maintenance and development are a continuing task. The author explores whether it is possible to increase the predictive capacity of business-failure forecasting models by traditional mathematical-cum-statistical means in such a way that they incorporate the measure of change in the financial indicators over time. Empirical findings suggest that the temporal development of the financial indicators of firms in Hungary carries important information about future ability to pay, since the predictive capacity of bankruptcy forecasting models is greatly increased by using such indicators. The author also examines whether the classification performance of the models can be improved by correcting for extremely high or low values before modelling.

Sustainable Business Models – What Do Management Theories Say?

Literature describing the notion and practice of business models has grown considerably over the last few years. Innovative business models appear in every sector of the economy challenging traditional ways of creating and capturing value. However, research describing the theoretical foundations of the field is scarce and many questions still remain. This article examines business models promoting various aspects of sustainable development and tests the explanatory power of two theoretical approaches, namely the resource based view of the firm and transaction cost theory regarding their emergence and successful market performance. Through the examples of industrial ecology and the sharing economy the author shows that a sharp reduction of transaction costs (e.g. in the form of internet based systems) coupled with resources widely available but not utilised before may result in fast growing new markets. This research also provides evidence regarding the notion that these two theoretical approaches can complement each other in explaining corporate behaviour.