Igazolható-e az üzleti ciklus az iparágak viselkedésével? = Can business cycles be proved with the behavior of enterprises?

A dolgozat alapja egy olyan Leontief-típusú gazdaság, ahol minden egyes ágazatban egy vállalat termel, tehát monopóliumokból áll a gazdaság. A vállalatok termelnek, és a termékeiket a piacon értékesítik. A gazdaság mozgásegyenleteit a vállalati mérleg összefüggések, valamint a piaci csere után a gazdaságban, a termékek készletváltozása írja le. Az így létrejött mozgásegyenletekből arra következtethetünk, hogy a ciklusok egy ilyen modellben szükségszerűen kialakulnak, tehát az üzleti ciklus a gazdaság működéséhez hozzátartozik. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D46, E32. = The aim of the paper is to analyze a Leontief-type economy, i.e. all firms produce only one product and only one technology. The firms sell the products on a monopolistic market. The move of this economy is controlled by the balance sheet expressions and the inventory level fluctuations. The differential equations of the move of this economy show a cyclical movement of the economy along the balanced growth path. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D46, E32.

A bizonytalanságnak és a vevőkör nagyságának együttes hatása az árakra (Investigating how the number of policies effect the optimum insurance premium)

Ebben a cikkben azzal foglalkozom, hogy a kockázat és a vevőkör nagysága együttesen hogyan hat a termék árára. Kétféle piacot hasonlítok össze: egy biztosítási piacot, és egy termékpiacot. A kétféle piac között az a legfontosabb különbség, hogy termékpiac esetében az eladó számára csak ott jelentkezik kockázat, hogy el tudja-e adni a terméket, míg biztosítási piac esetében az eladó a termék értékesítése után is szembesül kockázattal. A cikk során megmutatom, hogy a vevőkör növekedésének ellentétes hatása lehet a termék árára termék- illetve biztosítási piacok esetében. / === / An economic approach for modeling the insurance markets. The study focuses on the monopolistic market, where one insurance company sells a product with predetermined benefits for the customers. An outline of the company and the insureds' behavior with utility functions is given. The study investigates the problem of policy pricing in relation to the number of clients the company acquires. Analytic tools will be used to further clarify the points.

Kornai’s DRSE Theory Versus General Equilibrium Theory

János Kornai’s DRSE theory (Kornai, 2014) follows the ex post model philosophy which radically rejects the ex ante set of conditions laid down by the dominant neoclassical school and the stringent limits of equilibrium, and defines its own premises for the functioning of capitalist economy. In other words, the DRSE theory represents an extremely novel trend among the various schools of economics. The theory is still only a verbal model with the following supporting pillars as the immanent features of the capitalist system: dynamism, rivalry and the surplus economy. (The English name of the theory uses the initial letters of the terms Dynamism, Rivalry, Surplus Economy). The dominance of the surplus economy, that is, oversupply is replaced by monopolistic competition, uncertainty over the volume of demand, Schumpeterian innovation, dynamism, technological progress, creative destruction and increasing return to scale with rivalry between producers and service providers for markets. This paper aims to examine whether the DRSE theory can be formulated as a formal mathematical model. We have chosen a special route to do this: first we explore the unreal ex ante assumptions of general equilibrium theory (Walras, 1874; Neumann, 1945), and then we establish some of the possible connections between the premises of DRSE, which include the crucial condition that just like in biological evolution, there is no fixed steady state in the evolutionary processes of market economy, not even as a point of reference. General equilibrium theory and DRSE theory are compared in the focus of Schumpeterian evolutionary economics.