Karl Marx és Karl Menger néhány gondolata a pénz eredetéről = The thoughts of Karl Marx and Karl Menger about the origin of money

Kisebb bizonytalankodás után a legtöbb közgazdászhallgató a pénz funkcióinak felsorolásába kezd, ha megkérdezik, hogyan határozná meg a pénz fogalmát. A gyakorlatiasabb, vagy a számvitel iránt elkötelezettebb diákok esetleg felidézik a banki mérleget és – részben helyesen – a pénzt kötelezettségként helyezik el benne. Mintha azonban még mindig egy kicsit pironkodnánk, hogy nem találjuk a megfelelő definíciót. És ez már így megy évszázadok óta. Jelen tanulmányban két XIX. századi közgazdász – Karl Marx és Karl Menger – néhány pénzelméleti következtetését igyekszem összehasonlítani, figyelembe véve az általuk képviselt közgazdasági elmélet alapvető eltéréseit. A mára általánosan elfogadottá váló szubjektív értékelmélet és a kissé elfeledett munkaérték-elmélet látszólag teljesen eltérő feltevéseire alapozva a két gondolkodó egészen hasonló eredményre jutott. Számukra a pénz nem egy egyszerű eszköz, sem követelés és kötelezettség, ahogyan most elkönyvelnénk, hanem áru. Eredetét nem állami törvényekből vezetik le, hanem társadalmi konszenzus során létrejött jelenségnek tekintik a pénzt, ami fölötte áll a törvényeknek, eredendően nem jelképet testesít meg, hanem különleges jószágként válik alkalmassá értékjel kifejezésére. / === / If being asked how to define money most students of economics would start listing the functions of money, or those students with more practical insight would place money as liability in the balance sheet of banks. It seems, however, as if we were still embarrassed by not finding the right definition. In the present study I am endeavouring to give a brief overview of various theoretical findings on the essence of money in the economy preceding the 19th century and then compare some money theoretical conclusions of two economists – Karl Marx and Karl Menger – considering the major differences of the economic theories represented by them. On the basis of the premises of the widely accepted subjective value theory and the somewhat forgotten labour theory of value the two 19th century thinkers came to rather similar results. For them money is not a simple means of payment, nor liability or claim, the way we would account for them now, but a special commodity. They do not attach its creation to the appearance of state laws on money as a legal tender but regard it as a social phenomenon which became capable of expressing a value token due to its peculiar characteristics.

Adósság, pénz és szabadság = Taxation, money and freedom

A tanulmány a Déltengeri Társasággal foglalkozó tanulmány folytatása (Madarász [2011]). A 18. századi brit államadósság szerepéről és kezeléséről szóló modern gazdaságtörténeti értékelések áttekintése után a tanulmány részletesen bemutatja Davenant, Defoe, Bolingbroke, Hume, Wallace, Pinto, Steuart és Smith érvelését a \"közhitel\" lehetséges és szükségszerű gazdasági és politikai hatásairól, a háborús kiadások fedezésének módjairól. Részletesebben tárgyalja Hume és Smith álláspontját a papírpénz és a bankok szerepéről, a pénzmennyiség változásának következményeiről és a skóciai \"szabad\" bankrendszer jellemzőiről. A vita egyik oldalán a közhitelt szükséges, ám veszélyes eszköznek tekintették, amely válságba sodorhatja az országot, és aláássa a politikai szabadságot, a másik vélemény szerint a kereskedő állam adóssága szükséges és előnyös, ösztönzi a gazdaság fejlődését, és kifejezi a polgárok bizalmát a kormányzat iránt. / === / The study, following on from the author s previous work on the history of South Sea Company, focuses on the issue of public debt in 18th-century British economic writings. The first part reviews recent debates among economic historians: how to explain the growing credibility of British governments after 1689. The next details the arguments of some important protagonists in the early modern age - Davenant, Defoe, Bolingbroke, Hume, Wallace, Pinto, Steuart and Smith - on the expected economic and political consequences of an increasing public debt and on the methods of financing wars. This is followed by discussion of the monetary theories of Hume and Smith, notably their views on banks, credit, paper money, the effects of increasing money supply, and the features of free\" Scottish banking system. Two main lines of argument were advanced in the controversies on public debt. Several writers regarded it as a necessary but dangerous instrument that undermines political liberty and can lead the state into financial bankruptcy. Others described it as not only necessary, but advantageous to a commercial nation, by stimulating trade and development and symbolizing the public s confidence in their government.

Does Lost Time Cost You Money and Create High Risk?

The aim of the case study is to express the delayed repair time impact on the revenues and profit in numbers with the example of the outage of power plant units. Main steps of risk assessment: • creating project plan suitable for risk assessment • identification of the risk factors for each project activities • scenario-analysis based evaluation of risk factors • selection of the critical risk factors based on the results of quantitative risk analysis • formulating risk response actions for the critical risks • running Monte-Carlo simulation [1] using the results of scenario-analysis • building up a macro which creates the connection among the results of the risk assessment, the production plan and the business plan.

Hálapénz a magyar egészségügyben = Gratitude money in the Hungarian health sector

A tanulmány szerzői lakossági és orvosi minta kikérdezése alapján arra keresik a választ, hogy a valóságban mennyire elterjedt a hálapénz adása és elfogadása a magyar egészségügyben, miként szóródik az egyes orvosi szakmák között, és mekkora az egyes beavatkozási formák hálapénzára. A kapott eredmények szerint, a hálapénzárak nyilvánossá tételének korlátai ellenére a piac szereplői többé-kevésbé egyöntetűen ítélik meg, mi mennyibe kerül. A szerzők megbecsülik az egy év leforgása alatt kifizetett hálapénz összegét. Ennek alapján arra a következtetésre jutnak, hogy az "átlagorvos" hálapénzből származó bevétele bő másfélszerese hálapénz nélkül vett jövedelmének. __________ The authors examine the incidence, in the Hungarian health sector, of gratitude payments from patients to doctors, based on a questionnaire administered to samples of the public and of the medical profession. They look at how the payments are distributed among the branches of medicine, and what payment is customary for various medical treatments. The survey findings show that although there are constraints on public knowledge of the size of gratitude payments, market actors more or less agree in their estimates of what provisions cost. Based on this, the authors conclude that the income the "average" doctor receives from gratitude payments is at least one-and-a-half times as much as his or her income apart from gratitude money.

Double or quits: should money found be risked?

This article examines social attitudes towards risk-preference and risk-aversion. First, we briefly discuss the theoretical approach to the analysis of risk-preference and risk-aversion that was developed within rational choice theory. Next, we present an approach to operationalise risk-preference using survey data. Our measurement of attitudes towards risk follows the usual strategy: respondents are asked to choose between a small amount of money they get for sure, and a large but risky amount. Drawing on the theoretical models and earlier empirical research, we formulate hypotheses about the social factors that have an impact on actual decision making in the situations under study. The hypotheses are tested using survey data. The article ends with a brief discussion. The novelty of our paper is that – to the best of our knowledge – neither previous Hungarian nor international research has attempted to examine attitudes towards risk using data from large-scale surveys.

"It's so little money you could make as much at home" - options for work in an impoverished rural region of high unemployment.

Hungary has a higher unemployment rate than the member states of the European Union and even most former socialist countries. This rate for 15-64 year-olds has been around 56% since 1999, as against 66% in the European Union (OECD Employment Database). There is also a high degree of regional unevenness within the country. The situation is worst in North Hungary, an area of multiple economic and social deprivations. Several pieces of research have analysed the causes of long-term unemployment and have highlighted the main social, geographical and institutional factors behind it. People of low educational attainment who live in small villages and members of the Roma minority are particularly likely to have been without jobs for a long time.