Az ellátási láncban elfoglalt pozíció és a szolgálatosodás – üzleti modellek Európában (Supply chain position and servitization – business models in Europe)

A szerzők célja, hogy megvizsgálják, milyen kölcsönhatásban áll az ellátási láncban elfoglalt pozíció, valamint a szolgálatosodás szintje az európai termelővállalatoknál. Vizsgálatuk azt mutatja, hogy a globalizáció és a termelés nemzetközivé válása mindkét tényezőt jelentős mértékben befolyásolja. A termelés globalizációs trendjeinek megfelelően így a kelet-európai (fejlődő), illetve a nyugat-európai (fejlett) országokban eltérő üzleti modellek válnak dominánssá, amelyek különböző ellátásilánc-pozícióval és más-más szintű szolgáltatásnyújtással jellemezhetőek. A domináns üzleti modellek mellett természetesen más üzleti modellek is működőképesnek bizonyulhatnak a két vizsgált régióban. A létesítmények elhelyezésére, valamint az üzleti eredményességre vonatkozó mutatók elemzésbe történő bevonásával cikkük az Európában működő üzleti modellek kialakításának okára, valamint jövőbeli fenntarthatóságára is megpróbál választ adni. __________ The objective of this paper is to examine the relationship between supply chain position and level of servitization in European manufacturing companies. The analysis shows that globalization and internationalization of production has dramatic impact on both phenomena. Due to the globalization trends different business models became dominant in the less developed Eastern-European and the more developed Western European countries, which can be characterized by different supply chain position and servitization level. Certainly other business models can also be successful in the two regions. Involving facility location motivations and business performance indicators the article shed light on the reasons of why these business models came alive and how sustainable they can be.

An examination of the relationship of governance structure and performance: Evidence from banking companies in Bangladesh

Corporate governance has become increasingly important in developed and developing countries just after a series of corporate scandals and failures in a number of countries. Corporate governance structure is often viewed as a means of corporate success despite prior studies reveal mixed, somewhere conflicting and ambiguous, and somewhere no relationship between governance structure and performance. This study empirically investigates the relationship between corporate governance mechanisms and financial performance of listed banking companies in Bangladesh by using two multiple regression models. The study reveals that a good number of companies do not comply with the regulatory requirements indicating remarkable shortfall in corporate governance practice. The companies are run by the professional managers having no duality and no ownership interest for which they are compensated by high remuneration to curb agency conflict. Apart from some inconsistent relationship between some corporate variables, the corporate governance mechanisms do not appear to have significant relationship with financial performances. The findings reveal an insignificant negative impact or somewhere no impact of independent directors and non-independent non-executive directors on the level of performance that strongly support the concept that the managers are essentially worthy of trust and earn returns for the owners as claimed by stewardship theory. The study provides support for the view that while much emphasis on corporate governance mechanisms is necessary to safeguard the interest of stakeholders; corporate governance on its own, as a set of codes or standards for corporate conformance, cannot make a company successful. Companies need to balance corporate governance mechanisms with performance by adopting strategic decision and risk management with the efficient utilization of the organization’s resources.

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? (Can the predictive capacity of bankruptcy forecasting models be increased without new classification methods?)

A Bázel–2. tőkeegyezmény bevezetését követően a bankok és hitelintézetek Magyarországon is megkezdték saját belső minősítő rendszereik felépítését, melyek karbantartása és fejlesztése folyamatos feladat. A szerző arra a kérdésre keres választ, hogy lehetséges-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képességét növelni a hagyományos matematikai-statisztikai módszerek alkalmazásával oly módon, hogy a modellekbe a pénzügyi mutatószámok időbeli változásának mértékét is beépítjük. Az empirikus kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy a hazai vállalkozások pénzügyi mutatószámainak időbeli alakulása fontos információt hordoz a vállalkozás jövőbeli fizetőképességéről, mivel azok felhasználása jelentősen növeli a csődmodellek előre jelző képességét. A szerző azt is megvizsgálja, hogy javítja-e a megfigyelések szélsőségesen magas vagy alacsony értékeinek modellezés előtti korrekciója a modellek klasszifikációs teljesítményét. ______ Banks and lenders in Hungary also began, after the introduction of the Basel 2 capital agreement, to build up their internal rating systems, whose maintenance and development are a continuing task. The author explores whether it is possible to increase the predictive capacity of business-failure forecasting models by traditional mathematical-cum-statistical means in such a way that they incorporate the measure of change in the financial indicators over time. Empirical findings suggest that the temporal development of the financial indicators of firms in Hungary carries important information about future ability to pay, since the predictive capacity of bankruptcy forecasting models is greatly increased by using such indicators. The author also examines whether the classification performance of the models can be improved by correcting for extremely high or low values before modelling.

Sustainable Business Models – What Do Management Theories Say?

Literature describing the notion and practice of business models has grown considerably over the last few years. Innovative business models appear in every sector of the economy challenging traditional ways of creating and capturing value. However, research describing the theoretical foundations of the field is scarce and many questions still remain. This article examines business models promoting various aspects of sustainable development and tests the explanatory power of two theoretical approaches, namely the resource based view of the firm and transaction cost theory regarding their emergence and successful market performance. Through the examples of industrial ecology and the sharing economy the author shows that a sharp reduction of transaction costs (e.g. in the form of internet based systems) coupled with resources widely available but not utilised before may result in fast growing new markets. This research also provides evidence regarding the notion that these two theoretical approaches can complement each other in explaining corporate behaviour.