Az árfolyamsávok empirikus modelljei és a devizaárfolyam sávon belüli előrejelezhetetlensége = Empirical models of exchange rate target zones

A sávosan rögzített devizaárfolyamok elméleti és gyakorlati vizsgálatai a nemzetközi közgazdaságtan egyik legnépszerűbb témaköre volt a kilencvenes évek elején. A gyakorlati módszerek közül az alkalmazások és hivatkozások száma tekintetében az úgynevezett eltolódással igazítás módszere emelkedett ki. A módszert alkalmazó szerzők szerint amíg a lebegő árfolyamú devizák előrejelzése céltalan feladatnak tűnik, addig sávos árfolyam esetén az árfolyam sávon belüli helyzetének előrejelzése sikeresen végezhető. E tanulmány bemutatja, hogy az Európai Monetáris Rendszer és az északeurópai államok sávos árfolyamrendszereinél e módszer alkalmazásával adódott eredmények például a lebegő árfolyamú amerikai dollárra és az egységgyökfolyamatok többségére is érvényesek. A tanulmány feltárja e látszólagos ellentmondás okait, és bemutat egy olyan, a sávos árfolyamrendszerek főbb megfigyelt jellemzőire épülő modellt, amelynek keretei között a sávon belüli árfolyam előrejelzése nem feltétlenül lehetséges, mert a leértékelés előtti időszakban a sávon belüli árfolyam alakulása kaotikus lehet. / === / Following the development of the first exchange rate target zone model at the end of the eighties dozens of papers analyzed theoretical and empirical topics of currency bands. This paper reviews different empirical methods to analyze the credibility of the band and lays special emphasis on the most widely used method, the so-called drift-adjustment method. Papers applying that method claim that while forecasting a freely floating currency is hopeless, predicting an exchange rate within the future band is successful. This paper shows that the results achieved by applications to EMS and Nordic currencies are not specific to data of target zone currencies. For example, application to US dollar and even to most unit root processes leads qualitatively to the same. This paper explores the solutions of this puzzle and shows a model of target zones in which the exchange rate within the band is not necessarily predictable since the process might follow chaotic dynamics before devaluation.

A Public-Private Partnership strukturális modelljeinek összevetése = Comparison of Public-Private Partnership models

A tanulmány a PPP különböző strukturális modelljeinek csoportosítását mutatja be, az egyes típusok rövid rendszerező áttekintésével. A tipológiák vizsgálata hasznos ahhoz, hogy a PPP projektek struktúrájának kialakításakor a különböző lehetőségeket mérlegelni tudjuk. Többféle megközelítésben lehet a modelleket tipizálni. Az együttműködés célja alapján a hatékonyság-, a minőség- és a finanszírozás-orientált modellek a legelterjedtebbek, a kockázatmegosztás módja alapján BOT, DBFO és koncessziós változatok, a haszonmegosztás szabályozása alapján árplafon-szabályozású, közvetlen haszonszabályozású, fixdíjas és árnyékáras megoldások a leginkább bevettek. A tanulmány ezek elemző bemutatása alapján arra a következtetésre jut, hogy a gyakorlati megoldások a legtöbb esetben az elméleti típusok valamilyen kombinációját tartalmazzák, a konkrét eset feltételeinek megfelelően. Így a gyakorlatban a fix tipológiák helyett alkalmasabb úgy megközelítenünk a PPP-t, mint egy folyamatosan változó, a helyi igényekhez idomuló jelenséget. A haszonszabályozó tipológia kapcsán a tanulmány melléklete rövid áttekintést nyújt a PPP esetében kritikus méltányos haszon becslésének lehetséges megoldásairól is. = This study shows a categorization of the different structural models of Public-Private Partnership (PPP) projects. The typologies are useful to assess the available options when decisions on PPP project structures are made. There are different categorizing aspects. Based ont he key purpose of the partnership there are efficiency, quality and financing focused models. From a risk sharing point of view, BOT, DBFO and concession models are most typical. Regarding the regulation of returns price-cap models, ’open book’ models, fixed price and shadow pricing models are most common. Based on the analytical assessment of these, they study concludes that actual projects are mostly a combination of theoretical types, as required by the given case. Therefore in practice, it is more appropriate to approach PPP projects as a constantly shaping concept, adjustable to particular conditions. Supporting the approaches to the regulation of returns, an appendix of the study summarizes the different methods to estimate fair returns, a critical issue in PPP projects.

The impact of creative organizational climate on the innovation activity of medical devices manufacturing firms in Hungary

The purpose of this study was to empirically investigate the impact of creative organizational climate on the innovation activity of medical devices manufacturing firms in Hungary. We applied a combined qualitative and quantitative research model, focusing on two firm’s case studies that are active in the above mentioned sector and differ to a substantial degree in their innovation activities. The connection between innovative climate and innovation was analyzed by comparing their organizational climate and perceptions of organizational members of innovation activities. Our findings revealed that classical models of creative organizational climate explain only partially the differences, although on the level of individual perceptions of climate and innovativeness we can find some connections. We found one factor that differentiated the two firms in terms of organizational climate in the predicted direction: the amount, quality, sincerity and depth of debates going on in the organization. The level of challenge (high involvement, commitment and challenging goals) and the time devoted to think about new ideas and innovative solutions (idea time) turned out to be contrary to the expectations based on previous research – although these results are less significant statistically. The results trigger further research into the sources of competitiveness in the Hungarian medical devices manufacturing sector.