Megtakarítások és külső finanszírozás az amerikai gazdaságban. A hitelpiaci válság háttere (1997-2007) (Savings and external financing in the American economy. The background to the credit-market crisis (1997–2007))

A tanulmány nem az aktuális hitelpiaci válság enyhítésének kérdésével foglalkozik, hanem az amerikai gazdaság elmúlt négy évtizedének általános és az utolsó tíz évének konkrét beruházási-megtakarítási és növekedési tendenciáit igyekszik feltárni. Azt vizsgálja, hogy milyen mélyebb, belföldi eredetű szerkezeti okai vannak a nemzetközivé dagadt jelzáloghitel-válságnak. A cikk a nyitott gazdaság külső finanszírozással összefüggő mérlegazonosságainak alapján arra a következtetésre jut, hogy az ingatlanpiaci visszaesés és a kibocsátás zsugorodása az Egyesült Államok gazdaságában már több mint másfél évtizede kialakult kedvezőtlen, de még tovább romló belföldi megtakarítási folyamatok következménye. A jelzálogpiac krízise és a lakásépítés drámai visszaesése a túlfogyasztásra és túlhitelezésre ösztönző pénzügyi környezet eredménye. A lakáspiaci és a hitelezési ciklusok pénzügyi innovációkkal történő megnyújtása inkább növelte, mint csökkentette a kibocsátásingadozás érzékenységét. A legfőbb hitelezők Kína, Japán, Németország inkább dolláralapú amerikai vállalati felvásárlásokkal ellensúlyozták a dollárgyengülésből elszenvedett veszteségeiket. 1997-2007 között az Amerikából külföldön befektetett dolláraktívák - javarészt a valuta leértékelődése nyomán - jelentős hozamemelkedést élveztek, és számottevően tompították a belföldön képződött jövedelmek csökkenését. A dollárleértékelődés az eszköz- (és nemcsak az áruexport) oldalon is előnyöket hozott számos nagyvállalatnak. / === / Rather than dealing with the immediate policy steps to dampen the crisis, this paper attempts to reveal the worsening savings/consumption pattern of the US economy over the last ten years. Based on the closed logic of open-economy GDP-accounting, it argues that the current crisis is deeply rooted in shrinking public and private savings trends discernible as early as 1997. The current mortgage-market crisis and deep fall in new residential housing are products of a distorted financial environment that encourages over-borrowing and over-consumption. Expansion of the credit cycle through successive financial innovations has increased, not decreased output volatility. But the main foreign lenders to the US—Japan, China and Germany—have managed to offset their losses on US securities by buying into US companies. Large US firms have also benefited from rapid dollar depreciation as USD-denominated yields on their foreign assets experienced strong run-ups. The weak dollar has also helped American firms with large assets on foreign markets. So there were strong benefits for the US, not just on the goods-export side, but on the asset side, an aspect rarely emphasized.

Válság és hitelderivatívák. A szintetikus fedezett adósságkötelezettségek (CDO-k) árazása és kockázataik (Crisis and loan derivatives. The pricing and risks of synthetic collateralized debt obligations)

A dolgozat első részében röviden áttekintjük a 2007-ben kezdődött pénzügyi válság lefolyását és a válsághoz vezető okokat. A bemutatás során igyekszünk végig a mögöttes folyamatokra és azok mozgatórugóira koncentrálni, ezzel megragadva a válság egyfajta "elméletét". A bemutatásból láthatóvá válik a hitelderivatívák kiemelt szerepe a válság során. A dolgozat második részében az egyik legnépszerűbb hitelderivatív termék, a szintetikus fedezett adósságkötelezettségek (CDO-k) matematikai modellezését és annak problémáit mutatjuk be. Sokak szerint ezek a matematikai modellek okozták - vagy legalábbis felerősítették - a válságot. Az elemzés során megmutatjuk, hogy nemcsak a modellezési eszközök nem voltak megfelelők, hanem az árazás elve sem állta meg a helyét a kockázatsemleges árazási keretben. Ez az eredmény élesen rámutat a mögöttes elméletek válságára. / === / The first part of the paper examines briefly the financial crisis of 2007 and its causes, focusing on its driving processes and key motifs. This shows clearly the importance and centrality of credit derivatives in the crisis. The second part presents a mathematical modelling of one of the most popular credit derivative products: synthetic collateralized debt obligations, along with the drawbacks and problems of the modelling process. It is widely claimed that these products caused or at least precipitated the crises. The authors show not only that the modelling tools were inappropriate, but that the principle for pricing did not match adequately the risk-neutral valuation framework.

Anatomy and lessons of the global financial crisis. Is US consumption financed by Chinese savings?

Savings and investments in the American money market by emerging countries, primarily China, financed the excessive consumption of the United States in the early 2000s, which indirectly led to a global financial crisis. The crisis started from the real estate mortgage market. Such balance disrupting processes began on the American financial market which contradicted all previously known equilibrium theories of every school of economics. Economics has yet to come up with models or empirical theories for this new disequilibrium. This is why the outbreak of the crisis could not be prevented or at least predicted. The question is, to what extent can existing market theories, calculation methods and the latest financial products be held responsible for the new situation. This paper studies the influence of the efficient market and modern portfolio theory, as well as Li’s copula function on the American investment market. Naturally, the issues of moral risks and greed, credit ratings and shareholder control, limited liability and market regulations are aspects, which cannot be ignored. In summary, the author outlines the potential alternative measures that could be applied to prevent a new crisis, defines the new directions of economic research and draws the conclusion for the Hungarian economic policy.

Monetáris hatásosság közösségi szinten (The community level efficiency of monetary policy)

A monetáris integráció központi szereplője a Közösség jegybankja. A közös valuta értékállóságának közvetlenül fő meghatározója a jegybank. Mozgásterét azonban több tényező alakítja. E tanulmány az intézményi és stratégiai, a tagállami (decentralizált fiskális) és a pénzpiaci környezet függvényében vizsgálja az Európai Központi Bank (ECB) lehetőségeit és monetáris politikájának hatásosságát. / === / The efficiency of the European Economic and Monetary Union is a big dilemma of European applied economics. The first part introduces the monetary policy made by ECB. Rates and objectives are the framework of efficiency analysis. The second part details the common pool resource problem in the community of EMU countries, and describes the prisoner's dilemma of indebting in a currency community. The EMU practice shows free riding behavior of many member states what generally causes higher default risks. The increasing indebtedness shows dysfunction too, as the ECB must adjust the interest rate to the higher default risk which means cost premiums for fiscally disciplined countries as well. The third part analyses the efficiency of the ECB through the standards of monetary transmission. The updated criteria can explain any success or failure of the ECB in a not perfectly homogeneous community. The measures of transmission used in the study are the way of financing (banks vs. market), terms of financing, structure of the banking sector, private sector indebtedness, structure of savings and wealth, price elasticity, interest rate elasticity, wage elasticity. They show that the single monetary policy can create tension in the community not only because of the fiscal differences but also due to money market discrepancies.

Devizás tételek értékelése. A számviteli szabályozás és a gazdálkodók döntéseinek összefüggései (Exchange differences from accounting perspective – regulation and business decision)

Az elmúlt években hazánkban a svájcifrank- és a japánjen-alapú hitelezés gyakorlatilag megszűnt, a devizaalapú hitelek folyósításának feltételei szigorodtak, a már meglévő portfólió romlott, a hitelezők által elszenvedett veszteség megnőtt. A számviteli előírások azonban alig változtak, azaz a jelenlegi szabályozás képes a számviteli törvény által alapvető célként megjelölt megbízható és valós kép bemutatására. A számviteli megközelítés szerint a deviza- és a devizaalapú ügyletek között nincs lényegi különbség, az aktiválási, értékelési, valamint értékvesztés-képzési szabályok megegyeznek. A probléma nagyságrendjének bemutatása után ismertetem a devizás vagyonrészek értékelésével kapcsolatos szabályok változását azok indokaival együtt. Ezután bemutatom a különféle alkalmazott árfolyamok hatásait a beszámolóra, s az alkalmazható árfolyamok és a mérlegben megjelenő devizapozíciók összefüggéseit. A devizás követelésekre képzendő értékvesztés témakörben bemutatom az év végi zárási feladatok sorrendjét, valamint a deviza- és a devizaalapú ügyletek értékvesztése közötti különbségeket is. _______ Loan fi nancing in Swiss Franc and Japanese Yen has disappeared in the last few years, fi nancing in foreign currency has become more diffi cult, while the actual loan portfolio has worsened, losses born by fi nancial institutions have increased. Despite this, the accounting prescriptions have hardly changed, which can be seen as if the current regulation is able to provide the fair and true picture. According to the accounting approach, there is no material difference between FX and FX-denominated deals: rules on the recognition in the balance sheet, valuation and loan loss provisions are identical. In this article – after highlighting the magnitude of the problem -, I introduce the changes in the rules regarding items in foreign currency and the reasons behind those changes. In the next part, I investigate the impact of application of different FX rates on the fi nancial statement and their correspondence with the FX-position reported in the Balance sheet. Later, I discuss the adequate order of the periodical accounting closing tasks, and the differences between impairment of receivables to be settled and denominated in foreign currency, or only denominated in FX with Forint Cash Flow.