Tőkeallokációs módszerek és tulajdonságaik a gyakorlatban (Methods of capital allocation and their characteristics in practice)

A pénzügyekben mind elméletileg, mind az alkalmazások szempontjából fontos kérdés a tőkeallokáció. Hogyan osszuk szét egy adott portfólió kockázatát annak alportfóliói között? Miként tartalékoljunk tőkét a fennálló kockázatok fedezetére, és a tartalékokat hogyan rendeljük az üzleti egységekhez? A tőkeallokáció vizsgálatára axiomatikus megközelítést alkalmazunk, tehát alapvető tulajdonságok megkövetelésével dolgozunk. Cikkünk kiindulópontja Csóka-Pintér [2010] azon eredménye, hogy a koherens kockázati mértékek axiómái, valamint a tőkeallokációra vonatkozó méltányossági, ösztönzési és stabilitási követelmények nincsenek összhangban egymással. Ebben a cikkben analitikus és szimulációs eszközökkel vizsgáljuk ezeket a követelményeket. A gyakorlati alkalmazások során használt, illetve az elméleti szempontból érdekes tőkeallokációs módszereket is elemezzük. A cikk fő következtetése, hogy a Csóka-Pintér [2010] által felvetett probléma gyakorlati szempontból is releváns, tehát az nemcsak az elméleti vizsgálatok során merül fel, hanem igen sokszor előforduló és gyakorlati probléma. A cikk további eredménye, hogy a vizsgált tőkeallokációs módszerek jellemzésével segítséget nyújt az alkalmazóknak a különböző módszerek közötti választáshoz. / === / Risk capital allocation in finance is important theoretically and also in practical applications. How can the risk of a portfolio be shared among its sub-portfolios? How should the capital reserves be set to cover risks, and how should the reserves be assigned to the business units? The study uses an axiomatic approach to analyse risk capital allocation, by working with requiring basic properties. The starting point is a 2010 study by Csoka and Pinter (2010), who showed that the axioms of coherent measures of risk are not compatible with some fairness, incentive compatibility and stability requirements of risk allocation. This paper discusses these requirements using analytical and simulation tools. It analyses methods used in practical applications that have theoretically interesting properties. The main conclusion is that the problems identified in Csoka and Pinter (2010) remain relevant in practical applications, so that it is not just a theoretical issue, it is a common practical problem. A further contribution is made because analysis of risk allocation methods helps practitioners choose among the different methods available.

Methods of modeling the future shift of the so called Moesz-line

It is important to the landscape architects to become acquainted with the results of the regional climate models so they can adapt to the warmer and more arid future climate. Modelling the potential distribution area of certain plants, which was the theme of our former research, can be a convenient method to visualize the effects of the climate change. A similar but slightly better method is modelling the Moesz-line, which gives information on distribution and usability of numerous plants simultaneously. Our aim is to display the results on maps and compare the different modelling methods (Line modelling, Distribution modelling, Isotherm modelling). The results are spectacular and meet our expectations: according to two of the three tested methods the Moesz-line will shift from South Slovakia to Central Poland in the next 60 years.

A közszolgálati szervezetek értékelési módszereinek osztályozása (Classification of evaluation methods of public sector organizations)

Az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban merült fel a közszolgálati szervezetek értékelésének igénye, és egyre újabb módszerek jelentek meg, amelyek felvetették ezek rendszerezésének szükségességét mind a gyakorlatban, mind a kutatásokban. A szerző a szakirodalomban fellelhető osztályozási kísérleteknek és az értékelés szakterülete szempontjainak figyelembevételével javaslatot tesz a közszolgálati szervezetek értékelési módszereinek osztályozási keretrendszerére. Az osztályozási szempontok között szerepel az értékelő helyzete, az értékelés szerepe és a megismerés módszere. Az osztályozási keretrendszer tartalmát a szerző példákkal is illusztrálja, amely jelzi a modell gyakorlati alkalmazhatóságát. Ugyanakkor a keretrendszer a kutatások fókuszának és érvényességi körének meghatározásában is segítséget nyújthat. _____ In the last decades the need of the evaluation of public sector organizations has emerged more and more often, and many new methods have shown up that has raised the need of their classification in practice and in research, as well. Based on literature review and the literature of evaluation the author makes a proposal on the classification framework of the evaluation methods of public sector organizations. The dimensions of the classification include the situation of evaluator, the role of evaluation and the approach of knowledge. The author illustrates the content of the framework with examples referring to the applicability of the model in practice. At the same time, the framework is also useful in determining the focus or the scope of research projects.

Comparison of Explicit and Implicit Methods of Cross-Cultural Learning in an International Classroom

The paper addresses a gap in the literature concerning the difference between enhanced and not enhanced cross-cultural learning in an international classroom. The objective of the described research was to clarify if the environment of international classrooms could enhance cross-cultural competences significantly enough or if additional focus on cross-cultural learning as an explicit objective of learning activities would add substantially to the experience. The research question was defined as “how can a specific exercise focused on cross-cultural learning enhance the cross-cultural skills of university students in an international classroom?”. Surveys were conducted among interna- tional students in three leading Central-European Universities in Lithuania, Poland and Hungary to measure the increase of their cross-cultural competences. The Lithuanian and Polish classes were composed of international students and concentrated on International Management/Business topics (explicit method). The Hungarian survey was done in a general business class that just happened to be international in its composition (implicit method). Overall, our findings prove that the implicit method resulted in comparable, somewhat even stronger effectiveness than the explicit method. The study method included the analyses of students’ individual increases in each study dimension and construction of a compound measure to note the overall results. Our findings confirm the power of the international classroom as a stimulating environment for latent cross-cultural learning even without specific exercises focused on cross-cultural learning itself. However, the specific exercise did induce additional learning, especially related to cross-cultural awareness and communication with representatives of other cultures, even though the extent of that learning may be interpreted as underwhelming. The main conclusion from the study is that the diversity of the students engaged in a project provided an environment that supported cross-cultural learning, even without specific culture-focused reflections or exercises.