Kameralizmus, történelmi iskola, osztrák gazdaságtan. Három vázlat a német és osztrák közgazdasági diskurzus történetéből (Cameralism, the historical school and Austrian economics. Three outlines from the history of German and Austrian economic debate)

A kameralizmus a 16-18. századi német gyakorlati államtudomány és egyetemi tantárgy volt, amely összefoglalta a hivatalnokok képzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati gazdasági ismereteket. Felfogása szerint az alattvalók jóléte és boldogsága feltétele az uralkodó gazdagságának, de az alattvalók önmaguktól nem képesek utat találni ehhez a boldogsághoz, szükség van az állandó külső irányításra. Igazgatásközpontúsága és egyetemi intézményesülése miatt nem tekinthető a merkantilizmus helyi változatának. Az 1840 és 1945 közötti német történeti iskola hagyományos ábrázolása több mint egy évszázadon át a német és a neoklasszikus tradíció szembenállását hangsúlyozta, kiemelve az organicizmus, a fejlődésgondolat és az egyediség jelentőségét, a szociális kérdés fontosságát, illetve a deduktív módszer és a gazdaság változatlan törvényeinek tagadását. A modern rekonstrukciók a történeti iskolát a posztklasszikus válságra adott egyik európai válaszként fogják fel, amely a történelemből levont, empirikusan megalapozott induktív alternatívát kínált. Az 1871-től kialakult osztrák iskola a neoklasszikus paradigmának egyszerre volt alkotórésze és versenytársa. A módszertani individualizmus, a szubjektivizmus, az idő fontossága, a tudás szerepe, az alternatív költségek elmélete stb. ugyan beépültek a mainstream közgazdaságtanba, de hangsúlyos kiemelésük lehetővé tette, hogy a társadalomelméleti magyarázat igényét őrző osztrák iskola megtartson valamit önálló beszédmódjából. / === / Cameralism was a practical political science and university subject in 16th–18th century Germany, summarizing the theoretical and practical economic knowledge required in the training of officials. The assumption was that the prosperity of the ruler depended on the welfare and happiness of the subjects, but the subjects themselves were not capable of achieving this happiness without permanent directions from above. Cameralism’s emphasis on administration and university institutionalization means that this approach cannot be seen as a local variant of mercantilism. The traditional account of the German historical school from 1840 to 1945 emphasized for over a century the contrast between the German and the Neoclassical traditions. It underlined the significance of the organic approach, the concept of development and individuality, the importance of the social question, and the denial of the deductive method and unalterable laws of the economy. Modern reconstructions see the historical school as one European response to the post-Classical crisis, offering an inductive alternative grounded empirically on history. The Austrian school formed in 1871 was at once a constituent of the Neoclassical paradigm and a rival to it. Methodological individualism, subjectivism, the importance of time, the role of knowledge, the theory of alternative costs etc. were absorbed into mainstream economics, but the focusing on these issues allowed the Austrian school, in keeping alive its demand for a social-theoretical explanation, to preserve something of an alternative discourse.

Spontaneous order and social norms. Hayek’s theory of socio-cultural evolution

Hayek’s theory of socio-cultural evolution is a generalization of his theory on spontaneous market order. Hayek explains both the emergence of market and social institutions serving as a social basis for that order within the framework of a unified evolutionary logic. This logic interprets the emergence and survival of spontaneous order and group-level rules of conduct as an unintended consequence of human action. In order to explain the emergence of social norms exclusively on the basis of methodological individualism, one would have to give up an exclusively evolutionary explanation of these norms. Since Hayek applies the invisible-hand explanation to the investigation of social norms, he combines the position of methodological individualism with functionalist-evolutionary arguments in his analysis. Hayek’s theory of socio-cultural evolution represents a theory in the framework of which methodological individualism and functionalism do not crowd out but complement each other.

Spontaneous order and social norms. Hayek’s theory of socio-cultural evolution

Hayek's theory of socio-cultural evolution is a generalization of his theory on spontaneous market order. Hayek explains both the emergence of market and social institutions serving as a social basis for that order within the framework of a unified evolutionary logic. This logic interprets the emergence and survival of spontaneous order and group-level rules of conduct as an unintended consequence of human action. In order to explain the emergence of social norms exclusively on the basis of methodological individualism, one would have to give up an exclusively evolutionary explanation of these norms. Since Hayek applies the invisiblehand explanation to the investigation of social norms, he combines the position of methodological individualism with functionalist-evolutionary arguments in his analysis. Hayek's theory of socio-cultural evolution represents a theory in the framework of which methodological individualism and functionalism do not crowd out but complement each other.

Piaci rend és társadalmi normák. Hayek elmélete a társadalmi evolúcióról (Market order and social norms Hayek's theory of social evolution)

A hayeki szociokulturális evolúció elmélete a piaci rend elemzésének általánosítása. Hayek mind a piaci rend, mind a piaci rend alapzatául szolgáló társadalmi intézmények kialakulását és működését azonos logika alapján magyarázza. Ez a logika az egyéni cselekvések nem szándékolt következményeként értelmezi a spontán rend és a csoportszintű magatartásszabályok kialakulását és fennmaradását. A társadalmi normák magyarázatában a módszertani individualizmus elveinek érvényesítéséért az evolucionista perspektíva feladásával kellene fizetni. Hayek azonban a társadalmi normák magyarázatára is az evolucionista megközelítést alkalmazza, ezért egészíti ki a módszertani individualista megközelítést funkcionalista-evolucionista érvekkel. A szociokulturális evolúció hayeki elmélete példa arra, hogy a módszertani individualizmusra épülő magyarázat és a funkcionalista érvelés nem kiszorítja, hanem kiegészíti egymást. _____ Hayek's theory of socio-cultural evolution is a generalization of his theory of market order. He explains in the same way the development and operation of market order and those of the social institutions on which market order is based. This logic interprets the development and persistence of spontaneous order and group-level behaviour rules as an unintentional consequence of individual actions. In his explanation of social norms, enforcement of the principles of methodological individualism has to be paid for by abandoning the evolutionist perspective. But Hayek also employs an evolutionist approach in his explanation of social norms, and so he augments his methodological individualist approach with some functionalist-cum-evolutionist arguments. Hayek's theory of sociocultural evolution, for instance, exemplifies how an explanation resting on methodological individualism and a functionalist argument can complement, not preclude each other.

Cost-benefit analysis of climate change – A methodological overview of recent studies

Global warming16 has already begun. Climate change has become a self-propelling and self-reinforcing process as a result of the externality associated with greenhouse- gas (GHG) emissions. Although it is an externality related to humankind, according to a number of unique features we should distinguish it from other externalities. Climate change is a global phenomenon in its causes and consequences. The long-term and persistent impacts of climate change will likely continue over centuries without further anthropogenic mechanism. The preindustrial (equilibrium) level of GHG concentration in the atmosphere cannot be restored since it is irreversible, but if we do not stabilise the actual level of atmospheric concentration, the situation will become much worse than it is now. Assessing the impacts of climate change requires careful considerations because of the pervasive uncertainties and risks associated with it.

Cost-Benefit Analysis of Climate Change (a Methodological Overview of Recent Studies)

This paper examines the methodological aspect of climate change, particularly the aggregation of costs and benefits induced by climate change on individuals, societies, economies and on the whole ecosystem. Assessing the total and/or marginal costs of environmental change is difficult because of wide range of factors that have to be involved. The subsequent study tries to capture the complexity of cost assessment on climate change therefore includes several critical factors such as scenarios and modeling, valuation and estimation, equity and discounting.

Átmenettan és közgazdaságtan. Módszertani tanulságok egy részterület műveléséből (Transitology and economics. Methodological lessons to be drawn from work in a partial territory)

Az akadémiai székfoglaló előadás a teljesség igénye nélkül arra a kérdésre keresi a választ, hogy a posztkommunista átalakulás tanulmányozása milyen hasznosítható tanulságokkal szolgált a közgazdasági elmélet művelőinek szélesebb köre számára. Megállapítja, hogy - a világ közgazdaságtanában folyó megújulással párhuzamosan - a módszertani pluralizmus, ezen belül a történeti, az intézményi és az összehasonlító gazdaságtani közelítés visszahelyezése jogaiba, valamint az egyoldalúan csak a matematikai formalizálást előtérbe állító megoldások visszaszorulása figyelhető meg. _____ This inaugural lecture delivered on receiving membership of the Hungarian Academy of Sciences seeks, without attempting completeness, to examine what useful lessons could be drawn from study of the post-communist transformation for practitioners in wider fields of economics. It establishes that methodological pluralism, including the rights of historical, institutional and comparative economic approaches, is being relegated by the renewal taking place in world economics. This can be seen to be constricting the approaches that place mathematical formalism to the fore.