Innovációs láncok falun. Két falusi esettanulmány a gazdasági újítások terjedéséről (Rural innovation chains. Two examples for diffusion of rural innovations)

Megközelítésemben az "innovációs lánc" olyan társadalmi kapcsolathálót jelent, ahol a kapcsolat tartalma egy gazdasági újítás átadása. Dolgozatom fõ kérdése az, hogy egy településen kialakult társadalmi hálózat szerkezete hogyan befolyásolja az innovációk átvételének útját és terjedési sebességét. __________ A chain of innovation is a social network, defined by offering or adopting an economic innovation. The main hypothesis is that the diffusion of rural innovations and the changes of life-style of the peasants (generally: the growth of market economy) do not necessarily restructure or destroy local networks, but in some cases they will be reinforceed.

Cost-benefit analysis of climate change – A methodological overview of recent studies

Global warming16 has already begun. Climate change has become a self-propelling and self-reinforcing process as a result of the externality associated with greenhouse- gas (GHG) emissions. Although it is an externality related to humankind, according to a number of unique features we should distinguish it from other externalities. Climate change is a global phenomenon in its causes and consequences. The long-term and persistent impacts of climate change will likely continue over centuries without further anthropogenic mechanism. The preindustrial (equilibrium) level of GHG concentration in the atmosphere cannot be restored since it is irreversible, but if we do not stabilise the actual level of atmospheric concentration, the situation will become much worse than it is now. Assessing the impacts of climate change requires careful considerations because of the pervasive uncertainties and risks associated with it.

Cost-Benefit Analysis of Climate Change (a Methodological Overview of Recent Studies)

This paper examines the methodological aspect of climate change, particularly the aggregation of costs and benefits induced by climate change on individuals, societies, economies and on the whole ecosystem. Assessing the total and/or marginal costs of environmental change is difficult because of wide range of factors that have to be involved. The subsequent study tries to capture the complexity of cost assessment on climate change therefore includes several critical factors such as scenarios and modeling, valuation and estimation, equity and discounting.

Környezeti innovációk a hazai feldolgozóiparban (Environmental innovations in the Hungarian manufacturing industry)

A cikk a hazai feldolgozóipari vállalatok környezeti innovációs tevékenységét, annak mozgatórugóit vizsgálja. Felvázolja a témakörrel foglalkozó jelentősebb elméleteket, kutatásokat, illetve az ezek által azonosított, a környezeti innovációs tevékenységet befolyásoló tényezőket (pl. hatósági szabályozás, vállalatméret, környezeti stratégia stb.). A bemutatott kutatás egy kérdőíves felmérésen alapul, melyben közel 300 vállalat vett részt az elektronika, az élelmiszeripar, a gépipar, a járműipar és a vegyipar területéről. A vizsgálat célja a környezeti innováció különböző típusainak (csővégi, megelőző, termék; új, adaptált) differenciált elemzése, figyelembe véve mind a vállalat, mind a környezet jellemzőit. A vállalatok innovációs tevékenysége jelentősen különbözhet az egyes ágazatokban, illetve a különböző méretű cégek között – a cikk ezen eltérések vizsgálatára is kitér. ______ The article examines the environmental innovation activity of Hungarian manufacturing companies and its determinants. It provides a brief overview of the most important theories and recent empirical studies addressing the topic. The research presented is based on a questionnaire survey with the participation of nearly 300 firms from the chemicals, electronics, food, machines and vehicles sectors. The goal of the study is to identify differences in the determinants of the various types of environmental innovation (end-of-pipe, cleaner production, product; novel, adopted), with regard to both the characteristics of the environment and the companies themselves. Differences between firms of various sizes and industries are also a part of the analysis.

Átmenettan és közgazdaságtan. Módszertani tanulságok egy részterület műveléséből (Transitology and economics. Methodological lessons to be drawn from work in a partial territory)

Az akadémiai székfoglaló előadás a teljesség igénye nélkül arra a kérdésre keresi a választ, hogy a posztkommunista átalakulás tanulmányozása milyen hasznosítható tanulságokkal szolgált a közgazdasági elmélet művelőinek szélesebb köre számára. Megállapítja, hogy - a világ közgazdaságtanában folyó megújulással párhuzamosan - a módszertani pluralizmus, ezen belül a történeti, az intézményi és az összehasonlító gazdaságtani közelítés visszahelyezése jogaiba, valamint az egyoldalúan csak a matematikai formalizálást előtérbe állító megoldások visszaszorulása figyelhető meg. _____ This inaugural lecture delivered on receiving membership of the Hungarian Academy of Sciences seeks, without attempting completeness, to examine what useful lessons could be drawn from study of the post-communist transformation for practitioners in wider fields of economics. It establishes that methodological pluralism, including the rights of historical, institutional and comparative economic approaches, is being relegated by the renewal taking place in world economics. This can be seen to be constricting the approaches that place mathematical formalism to the fore.

Measuring Organisational Innovation – The Example of the European Community Innovation Survey (CIS)

In the last decade, non-technological and particularly organisational innovations have gained more and more importance and research focus. However, there is no consensus among the academic community either about the definition or about the broader theoretical and methodological foundations of this phenomena. In the present study the authors intend to partly improve this knowledge deficiency syndrome by analysing the most important theoretical contributions of organisational innovation and by reviewing the development in the methodological tools aimed to measure organisational innovation on a European level. By doing so, the authors will focus on the various waves of the Community Innovation Survey (CIS) as an employer-oriented and of the European Working Conditions Survey (EWCS) as an employee-oriented survey. Finally, they will formulate some remarks for further empirical research streams.