A költségvetési politika fenntarthatósága és a szabályalapú gazdaságpolitika (The sustainability of fiscal policy and a rule-based economic policy)

A költségvetési pénzügyek irodalmában a fenntarthatóság koncepciója csak az elmúlt két-három évtizedben került újra a vizsgálódás fókuszába. Ennek oka kettős. Az 1960-as évek végéig a fegyelmezett fiskális politikai gyakorlat nem igényelte annak állandó napirenden tartását. Csak az olajválságok idejére eső és azután állandósulni látszó költségvetési hiányok és a növekvő államadósság-állományok, illetve az ezek okán erősödő adósságkockázat irányította újra a figyelmet a költségvetési fegyelem fenntartásának fontosságára. Ezt a változást a közgazdaságtudományi elmélettörténetben beállott gyökeres változás kísérte. Az aktív keresletmenedzsment bírálataként megfogalmazódó monetarista kritika, illetve annak radikálisabb újklasszikus változata, a politikai döntéshozókról (és így a diszkrecionális költségvetési politika hatásosságáról) lesújtó véleményt fogalmazott meg, ami azután az aktív intézkedések korlátozásának irányába terelte a gazdaságpolitika alakítóit is. A következőkben e kettős – a fiskális politikai gyakorlat és a közgazdasági elméletek területén bekövetkezett –fordulat bemutatására vállalkozunk az Akadémiai Kiadónál megjelenő Költségvetési pénzügyek – Hiány, államadósság, fenntarthatóság című kötetünk bizonyos részeinek felhasználásával.

Vállalati versenyképesség – a vevői érték és a képességalapú megközelítés összekapcsolása (Competitiveness of firms – combining the customer value and the capability based approach)

A cikk központi kérdése a vállalati versenyképesség. Két meghatározó menedzsmentmegközelítés – a vevői érték és az erőforrás-, képességalapú stratégiai menedzsment – fogalmi rendszerére, illetve koncepcióira alapozva a szerzők kialakítottak és a "Versenyben a világgal 2004–2006 – gazdasági versenyképességünk vállalati nézőpontból" című kutatás adatbázisát használva teszteltek egy a vállalati versenyképesség belső struktúrájára rávilágító elméleti modellt. A modell empirikus tesztelésének eredménye szerint a kialakított koncepció a vállalati versenyképesség elemzésének hasznos eszköze, mely alkalmas arra, hogy a vizsgált vállalatok esetében igazolja, vagy éppen megcáfolja a meghatározott, ún. összehangolt kompetenciák meglétét. ________The main issue of this article is the competitiveness of firms. Based on conceptual system and concepts of two determinant management approaches – the customer value and the resource and capability based strategic management – the authors have developed and tested a theoretical model of the inside structure of the competitiveness of firms using the database of Competing with the World 2004-2006 – the competitiveness of the Hungarian economy from enterprise point of view. According to the result of the empiric test of the model the developed concept has been a profitable tool of the analysis of the enterprise competitiveness and it has been suited for confirming or confuting determinated so called aligned competencies being in the case of examined firms.

The quality of inter- and intra-ethnic friendships among roma and non-roma students in Hungary

In this paper I compare the quality of inter- and intra-ethnic friendships. Findings of previous studies suggest that interethnic friendships are less likely to be characterized by closeness and intimacy than friendships among same-ethnic peers. I analyze data of a Hungarian panel study conducted among Roma and non-Roma Hungarian secondary school students. Descriptive analysis of 13 classes shows that interethnic friendships are indeed less often characterized by a co-occurring trust, perceived helpfulness, or jointly spent spare time nomination than intra-ethnic ones. This association holds if I include self-declared ethnicity as well as peer perceptions of ethnicity into the analysis. Analyzing self-declared ethnicity of students I also find that interethnic relations are less often reciprocated than intra-ethnic ones. If I concentrate on ethnic peer perceptions, however, I find that outgoing nominations of non-Roma students are more often reciprocated by classmates perceived as Roma than by classmates perceived as non-Roma.