Introduction of soft budget constraint as an analyzing tool into public management. The case of the Hungarian public administration reform

Public management reforms are usually underpinned by arguments that they will make the public administration system more effective and efficient. In practice, however, it is very hard to determine whether a given reform will improve the efficiency and effectiveness of the public administration system in the long run. Here, I shall examine how the concept of the soft budget constraint (SBC) introduced by János Kornai (Kornai 1979, 1986; Kornai, Maskin & Roland 2003) can be applied to this problem. In the following, I shall describe the Hungarian public administration reforms implemented by the Orbán government from 2010 onward and analyze its reforms, focusing on which measures harden and which ones soften the budget constraint of the actors of the Hungarian public administration system. In the literature of economics, there is some evidence-based knowledge on how to harden/soften the budget constraint, which improves/reduces the effectiveness and hence the efficiency of the given system. By using the concept of SBC, I also hope to shed some light on the rationale behind the Hungarian government’s introduction of such a contradictory reform package. Previously, the concept of SBC was utilized narrowly in public management studies, mostly in the field of fiscal federalism. My goal is to apply the concept to a broader area of public management studies. My conclusion is that the concept of SBC can significantly contribute to public management studies by deepening our knowledge on the reasons behind the success and failure of public administration reforms.

Content and drivers of performance management in agency-type organizations of the hungarian public administration

The improving performance of public administration and the reform of public financing system have been on agenda in Hungary for many years, in accordance with the international trends. However, governments have not expected and supported creating of a performance-oriented public administration in a comprehensive and explicit way. Nevertheless, there are bottom-up initiatives at organizational level, which target performance-oriented organizational function. The research focuses on organizations of central public administration where the successful application of performance management methods is most likely based on the international literature. These are the so called agency-type organizations, which are in Hungary called autonomous state-administration organizations independent of the Government (e.g. Hungarian Competition Authority), government bureaus (e.g. Hungarian Central Statistical Office), and central offices subordinated to the government (either the cabinet or a ministry) (e.g. Hungarian Meteorological Service). The studied agencies are legally independent organizations with managerial autonomy based on public law. The purpose of this study is to get an overview on organizational level performance management tools applied by Hungarian agencies, and to reveal the reasons and drivers of the application of these tools. The empirical research is based on a mixed methods approach which combines both quantitative methods and qualitative procedures. The first – quantitative – phase of the author’s research was content analysis of homepages of the studied organizations. As a results she got information about all agencies and their practice related to some performance management tools. The second – qualitative – phase was based on semi-structured face-to-face interviews with some senior managers of agencies. The author selected the interviewees based on the results of the first phase, the relatively strong performance orientation was an important selection criteria.

Szemléletbeli dilemmák a Public-Private Partnership menedzsmentjében = Management dilemmas in Public-Private Partnership projects

A tanulmány a Public-Private Partnership (PPP) immanens logikai kihívásai közül két kiemelt kérdést elemez: az állami fél közszolgálati-közigazgatási beágyazottságából eredő dilemmákat, valamint az állami és a magánfél eltérő kulturális hátteréből eredő feszültségek jellemzőit. A PPP projektek gyakorlati megvalósítása szempontjából e két kardinális kérdés kifinomult elméleti hátterébe nyújt bepillantást. A közszolgáltatási dilemmák közül azonosítja és tárgyalja a jogszerűség vs. eredményesség, a hatékonyság vs. eredményesség, a centralizáció vs. decentralizáció, a közérdek vs. egyéni szabadságjogok védelme, valamint a kormányzat kicsinyítése vs. jogbiztonság védelme, és a vállalkozói szemlélet vs. közszolgálatiság közti egyensúlyozás kihívásait. Az állami és az üzleti fél kulturális különbözőségének központi motívumaként a döntéshozatalbeli különbséget ragadja meg, és a bizalom szerepét hangsúlyozza a működőképes modell megtalálásának lehetőségeként. = This study analyses two cardinal issues of Public-Private Partnership (PPP) projects’ immanent challenges: the management dilemmas of public services/governance, and the tensions between the private and public parties due to their different cultural imbeddedness. It provides theoretical insights into these two issues of practical relevance. As public service management dilemmas, it identifies the trade-offs between rights vs. effectiveness, efficiency vs. effectiveness, centralization vs. decentralization, protecting the public interest vs. individual freedom, minimizing government vs. protecting human rights, the entrepreneurial approach vs. public service ethos. The study captures the cultural difference between the public and the private parties in their different approaches to decision making, while it concludes that the role of trust is key in finding feasible solutions for PPP models.

Versenyképesség és civil szerepvállalás a közigazgatás és a közszolgáltatások fejlesztésében (Competitiveness and civil contribution to the development of public administration and public services)

Az utóbbi évtizedek nemzetközi trendjei azt mutatják, hogy a civil szervezetek és a nonprofit szolgáltatók számottevő hatást gyakorolnak a versenyképesség alakulására. Ez a tanulmány azokat a formális és informális mechanizmusokat tekinti át, amelyeken keresztül a civil társadalom befolyásolja a közintézményi döntéseket és azok gyakorlati megvalósítását, hozzájárul a „government”-tôl a „governance” irányába való elmozduláshoz. Szintén képet ad arról az átalakulási folyamatról, amely a közszolgáltatások területén zajlik, s amelyből egyre markánsabban rajzolódik ki a közösségi kezdeményezésen alapuló, társadalmi ellenőrzés alatt működő nonprofit szolgáltatók és az állami szereplők közötti partneri viszony kialakulásának tendenciája. ____________ The international trends of the last decades have revealed that civil society organisations and nonprofit service providers have a significant impact on competitiveness. This paper gives an overview of the formal and informal mechanisms operated by civil society in order to keep public administration accountable, to influence public decisions and their implementation, thus moving from “government” towards “governance”. It also analyses the transition of public services, the more and more noticeable signs of an emerging partnership between the grassroots, community controlled service providing nonprofit organisations and the government actors.

A tudásreprezentáció és a tudásmegosztás információtechnológiai megoldásai a személyazonosság-menedzsment területén (Knowledge Representation and Sharing for Identity Management Domain)

A személyazonosság-menedzsment napjaink fontos kutatási területe mind elméleti, mind gyakorlati szempontból. A szakterületen megvalósuló együttműködés, elektronikus tudásáramoltatás és csere hosszú távon csak úgy képzelhető el, hogy az azonos módon történő értelmezést automatikus eszközök támogatják. A szerző cikkében azokat a kutatási tevékenységeket foglalja össze, amelyeket - felhasználva a tudásmenedzsment, a mesterséges intelligencia és az információtechnológia eszközeit - a személyazonosság-menedzsment terület fogalmi leképezésére, leírására használt fel. Kutatási célja olyan közös fogalmi bázis kialakítása volt személyazonosság-menedzsment területre, amely lehetővé teszi az őt körülvevő multidimenzionális környezet kezelését. A kutatás kapcsolódik a GUIDE kutatási projekthez is, amelynek a szerző résztvevője. ______________ Identity management is an important research field from theoretical and practical aspects as well. The task itself is not new, identification and authentication was necessary always in public administration and business life. Information Society offers new services for citizens, which dramatically change the way of administration and results additional risks and opportunities. The goal of the demonstrated research was to formulate a common basis for the identity management domain in order to support the management of the surrounding multidimensional environment. There is a need for capturing, mapping, processing knowledge concerning identity management in order to support reusability, interoperability; to help common sharing and understanding the domain and to avoid inconsistency. The paper summarizes research activities for the identification, conceptualisation and representation of domain knowledge related to identity management, using the results of knowledge management, artificial intelligence and information technology. I utilized the experiences of Guide project, in which I participate. The paper demonstrates, that domain ontologies could offer a proper solution for identity management domain conceptualisation.

Eredményes projektszervezet kialakítása funkcionális, hierarchikus szervezetek esetén: egy példa az államigazgatásból (Development of effective project organization in functional, hierarchical organizations: an example from public administration)

Az államigazgatásban – itthon és külföldön is – a projektek jelentős százaléka időben csúszik, nem azt eredményezi, amit eredetileg elvártak, a szakmai résztvevők szerint túladminisztrált, a munkatársak tevékenysége nem áttekinthető. Ezeknek a problémáknak a nagy része a projektszervezet és a hierarchikusfunkcionális- hivatali szervezet egymás mellett éléséből és a nehezen szinkronizálható együttműködésből fakad. A cikkben egy, a gyakorlatban bevált módszertant mutat be a szerző, amely adott feltételrendszer mellett nagymértékben kiküszöböli a fent említett hiányosságokat és a szervezet napi működésébe illeszkedő tevékenységek sorozatára vezeti vissza a projekttevékenységeket. A módszer egy gyakorlati problémából – a volt APEH-es és VP-s rendszerek integrálása a NAV-ba – indult ki, azonban a szerző véleménye szerint alkalmazható más, funkcionális alapokon felépülő szervezetnél is. _____ The high percentage of public sector projects slips in time, the result is not that what was expected initially, those are overadministrated by according to the professional participants’ opinion, and the activity of staff does not clear. In this article the author describes a best practice methodology, which led the project activities to series of activities which fit to the organization’s daily operations. The method started from a practical problem, but according to the author’s opinion it can be applied to other structured functional basis organizations.

Kultúra és teljesítmény a közigazgatásban (Culture and performance in the public administration)

A szerző dolgozatában egy közigazgatásban végzett kérdőíves vizsgálat eredményeit összegezi. A kutatás alapkérdése: a közigazgatási szervezetek körében hogyan befolyásolja a szervezeti kultúra a szervezeti teljesítményt? A kutatás e kérdést egy hat magyar minisztériumban folytatott kérdőíves vizsgálat révén kísérli meg megválaszolni. ____ In his study the author presents the results of a questionnaire survey of the Hungarian public administration. The main issue of this survey was how to influence the organizational culture the organizational performance in the public administration? This survey would try to answer this issue.

Schizophrenic Public Administration Reform in Hungary. Tension between anti-NPM systemic and pro-NPM organizational reforms

The aim of this paper is to shed the light on the relationship between New Public Management and Hungary’s Zoltán Magyary Public Administration Development Programme. As will be shown, the Magyary Programme has a dual structure. The systemic reforms run counter to the NPM philosophy because the main goal is the centralization of public administration, while NPM clearly advocates decentralization. At the same time, reform proposals on the organizational level conform to NPM. The inconsistencies in the Magyary Programme itself and the probable political and organizational resistance towards its proposals could delay the introduction of reforms on the organizational level.

New Public Management Reforms: Institutions matter!

New Public Management (NPM) has played a decisive role and has had a radical effect on the productivity and efficiency of the public sector in the Anglo-Saxon countries. However, the effective introduction of the NPM reforms is not an easy task. The scientific community is zealously analyzing the experiences of the developing countries. The stories, they tell, are full of failures, and ineffective reforms. The goal of the current study is to uncover the factors that might influence the successful implementation of the NPM reforms. In our analysis, by relying on the theories of new institutional economics, we developed a model with which we wish to prove that in regards to the success of the reforms the informal and the formal institutions characteristic of the given country are the decisively determining factors. When answering the question, we introduced a new indicator based on public choice theory – the politicians’ interest index – by which we could measure the success of the NPM. We tested our hypothesis by a comparative statistical analysis using the data from 31 countries. Based on our results, we find that informal institutions, the culture shared by the members of society, fundamentally determine the probability of the successful implementation of the NPM reforms, these results having a significant practical relevance.

Schizophrenic public administration reform in Hungary. Tension between anti-NPM systemic and pro-NPM organizational reforms

The aim of the paper is to highlight the main characteristics of the recent Hungarian public administration reform, as well as to reveal the inconsistent nature of some of its elements and to describe the connected risks. The starting point of the article is the Magyary Zoltán public administration development programme. The reform steps are compared to the ideal type NPM approach. The Hungarian public administration reform can be characterized by strong centralization and the revitalization of Hungarian anti-liberal traditions at macro level, and by the support of the enhancement of market rules and management at micro level.