Szemléletbeli dilemmák a Public-Private Partnership menedzsmentjében = Management dilemmas in Public-Private Partnership projects

A tanulmány a Public-Private Partnership (PPP) immanens logikai kihívásai közül két kiemelt kérdést elemez: az állami fél közszolgálati-közigazgatási beágyazottságából eredő dilemmákat, valamint az állami és a magánfél eltérő kulturális hátteréből eredő feszültségek jellemzőit. A PPP projektek gyakorlati megvalósítása szempontjából e két kardinális kérdés kifinomult elméleti hátterébe nyújt bepillantást. A közszolgáltatási dilemmák közül azonosítja és tárgyalja a jogszerűség vs. eredményesség, a hatékonyság vs. eredményesség, a centralizáció vs. decentralizáció, a közérdek vs. egyéni szabadságjogok védelme, valamint a kormányzat kicsinyítése vs. jogbiztonság védelme, és a vállalkozói szemlélet vs. közszolgálatiság közti egyensúlyozás kihívásait. Az állami és az üzleti fél kulturális különbözőségének központi motívumaként a döntéshozatalbeli különbséget ragadja meg, és a bizalom szerepét hangsúlyozza a működőképes modell megtalálásának lehetőségeként. = This study analyses two cardinal issues of Public-Private Partnership (PPP) projects’ immanent challenges: the management dilemmas of public services/governance, and the tensions between the private and public parties due to their different cultural imbeddedness. It provides theoretical insights into these two issues of practical relevance. As public service management dilemmas, it identifies the trade-offs between rights vs. effectiveness, efficiency vs. effectiveness, centralization vs. decentralization, protecting the public interest vs. individual freedom, minimizing government vs. protecting human rights, the entrepreneurial approach vs. public service ethos. The study captures the cultural difference between the public and the private parties in their different approaches to decision making, while it concludes that the role of trust is key in finding feasible solutions for PPP models.

From eco-efficiency to eco-effectiveness: The policy-performance paradox

The internalisation level of sustainability issues varies among topics and among countries. Companies give up less internalised issues for more internalised ones. Discrepancies between legal, market and cultural internalisation lead to different escape strategies: firms develop a high level environmental management system and they have nice sustainability policy and reports. These achievements cover the fact that their total emission keeps increasing and they do not proceed in solving the most crucial global community or corporate governance problems. ‘Escaper’ firms are often qualified as ‘leading’ ones, as a current stream of research is also ‘escapist’: it puts too much emphasis on sustainability efforts as compared to sustainability performance. Genuine strategies focus on hardcore sustainability issues and absolute effects rather than on issues easily solved and having high PR effects. They allow for growth in innovative firms, if they crowd out less efficient or more polluting ones. They produce positive environmental value added when sector average eco-efficiency is used as benchmark and do not accelerate market expansion and consumerism.

Gondolkodásegyszerűsítő stratégiák hatékonysága (Simplifying decision strategies and their effectiveness)

A szerző a megelégedésre törekvő döntéshozatalt és eszközeinek, az egyszerűsítő döntési stratégiáknak a hatékonysági kérdéseit tárgyalja. Az egyszerűsítő stratégiáknak és az alkalmazásukat támogató attitűdnek nemcsak az időt, hanem az információkeresés és - feldolgozás egyéb költségvonzatait is tekintetbe véve számos előnyük van. A szerző a szakirodalom rendszerezésével rávilágít az egyéni szintű leegyszerűsítések természetére és pozitív hatásaikra. A bevezetést és a meghatározásokat követően az egyszerűsítő stratégiák hatékonysági kérdéseit tárgyalja a környezeti tényezők függvényében, majd a döntéshozó személyiségét és pszichológiai jóllétét érintő összefüggésekről ír. A tanulmány végén folyamatban lévő empirikus kutatásának kérdéseire tér rá, mely kutatás az üzleti gyakorlat empirikus vizsgálatával kíván hozzájárulni az eddig főként laboratóriumi kísérletek eredményeire épülő tudáshoz. ___________ Placing itself in the domain of bounded rationality theory, the article deals with the advantages of satisficing and of using decision heuristics. As to the approach to decision heuristics, the author stands on the positive side, not focusing on biases, but showing interest in the effectiveness potential in heuristics. As a review of recent literature, the article deals with different advantages of satisficing and of using simplifying strategies, be it cognitive advantages, the effectiveness, or advantages concerning the psychological well-being of the decision maker. Actual research questions of the „adaptive toolbox” approach, and the problem of determination by personality traits are presented based on the review of recent research results. Further research directions are indicated after the review. By presenting his research questions the author shows how he is willing to enrich the results of this research program by his own empirical work.

Introduction of soft budget constraint as an analyzing tool into public management. The case of the Hungarian public administration reform

Public management reforms are usually underpinned by arguments that they will make the public administration system more effective and efficient. In practice, however, it is very hard to determine whether a given reform will improve the efficiency and effectiveness of the public administration system in the long run. Here, I shall examine how the concept of the soft budget constraint (SBC) introduced by János Kornai (Kornai 1979, 1986; Kornai, Maskin & Roland 2003) can be applied to this problem. In the following, I shall describe the Hungarian public administration reforms implemented by the Orbán government from 2010 onward and analyze its reforms, focusing on which measures harden and which ones soften the budget constraint of the actors of the Hungarian public administration system. In the literature of economics, there is some evidence-based knowledge on how to harden/soften the budget constraint, which improves/reduces the effectiveness and hence the efficiency of the given system. By using the concept of SBC, I also hope to shed some light on the rationale behind the Hungarian government’s introduction of such a contradictory reform package. Previously, the concept of SBC was utilized narrowly in public management studies, mostly in the field of fiscal federalism. My goal is to apply the concept to a broader area of public management studies. My conclusion is that the concept of SBC can significantly contribute to public management studies by deepening our knowledge on the reasons behind the success and failure of public administration reforms.