Az európai magánjog hatása a versenyképességre

A tanulmány az európai magánjogi jogegységesítésnek a piaci versenyképességre gyakorolt esetleges hatásait vizsgálja összehasonlító-jogi és piaci érvek mentén. Arra keres választ, hogy az európai uniós tagállami jogi sajátosságok a szerződésen kívüli felelősség területén mennyire hatnak piacra-jutási korlátként, mennyire valósak ezek versenytorzító hatásai, illetve milyen mértékben működik a jogszabályverseny ezen a területen, használhatják-e a magánjogi felelősségi rendszert befektetés és kereskedelemösztönző eszközként a tagállamok. Ezek függvényében tesz ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy üzleti szempontok mentén mennyire érdemes az európai lágy jog (DCFR) mércéi alapján átalakítani a nemzeti jogot, vagy inkább megmaradni a nemzeti értékek mentén, ha az előnyös a közép-kelet európai térségben, valamint az Európai Unióban zajló nemzeti jogfejlődési folyamatokhoz képest. E kérdéskör annál is inkább aktuális mert térségünk több országa, köztük Magyarország is polgári törvénykönyve reformján dolgozik. _________ The paper discusses along comparative law and market considerations the effects of European unification of private law via soft law instruments (DCFR) on Member States’ competitiveness. The research debates the potential effects of tort liability as market entry obstacle due to legal diversty at national level, the effects of legal diversity on the level playing field Internal Market wide and the role of regulatory competition in tort liability as market generating incentive in hands of Member States. Based on its findings the paper warns on the pitfalls of using the DCFR as model for reforming national civil codes in the Member States. The topic of research is justified by the ongoing civil law reform projects in the Central-Eastern European Member States of the EU, including Hungary.

Exportáló vállalataink sokszínűsége

A kutatás az exportáló vállalatok heterogén jellegét mutatja be a vállalati versenyképességi kutatás 2013, 2009, 2004 és 1999-es adatbázisának elemzésén keresztül. A kutatás fő módszertani eleme a K-középpontú klaszterelemzés, ahol az exportteljesítmény mércéi jelentették a klaszterképzés tényezőit. A klaszterelemzés négy klasztert azonosított: "stabil növekedők", "stagnálók", „fejlődő exportálók” és a "kismértékű" exportálók csoportját. A vállalatok pénzügyi teljesítményének elemzése során a klaszterek között szignifikáns jövedelmezőségi különbséget lehetett kimutatni, általánosságban elmondható, hogy a többségi külföldi tulajdonban levő vállalatok jövedelmezősége magasabb, ugyanakkor a legsikeresebb exportáló vállalatcsoporton belül statisztikailag nem lehetett kimutatni a külföldi tulajdonú vállalatok magasabb jövedelmezőségét. A magas exportintenzitással rendelkező "stabil növekedő" és "stagnáló" vállalatok összehasonlítása során a szerző arra a következtetésre jutott, hogy a jobb exportteljesítmény és a magasabb jövedelmezőség hátterében jobb működési jellemzők és jobb menedzsmentképességek állnak.