Milyen is hát a tőke a 21. században? Megjegyzések Piketty könyvéhez (So what is capital in the 21st century? Notes on Piketty's book)

Ezt az írást Piketty kiváló és fontos könyve inspirálta. A könyvnek nemcsak a címe, hanem számos megfogalmazása is azt a várakozást keltheti, hogy a kapitalista rendszer átfogó elemzése kerül az olvasó kezébe. Ehhez képest a tanulmány szerzőjében hiányérzet támadt. A kapitalista rendszernek számos immanens tulajdonsága, veleszületett hajlama van. Közülük hárommal foglakozik a tanulmány. 1. A kapitalizmus egyik alapvonása a dinamizmus, az innováció, a teremtő rombolás. Nem adhat teljes képet a kapitalizmusról az, aki ezt az alapvetően fontos jelenséget ignorálja. 2. A kapitalizmus óhatatlanul nagyfokú egyenlőtlenséget hoz létre; ezt reformokkal kell enyhíteni, de teljesen nem küszöbölhető ki. 3. A kapitalizmus alapvető jellegzetességei, a magántulajdon és a piaci koordináció dominanciája nagy hatású ösztönzési mechanizmusokat hoznak létre, amelyek mind a tulajdonosokat, mind a vállalatok vezetőit innovációra és hatékony működésre serkentik. Az egyik legfontosabb ösztönző a verseny, különösen az oligopolisztikus verseny. A kapitalista rendszernek e három fontos tendenciája között szoros kölcsönhatás érvényesül. Piketty fő témáját, a jövedelem és a vagyon eloszlását nem lehet jól megérteni, ha a másik két tendenciától elszakítva vizsgáljuk. A tanulmány befejezésül ismerteti a szerző saját értékítéleteit a kapitalista rendszer kedvező és káros, igazságtalan vonásairól. _____ This study was inspired by Piketty s excellent and important book. Its title and numerous statements in it arouse in readers expectations of a comprehensive analysis of capitalism. By comparison the author of this paper felt things were lacking. The capitalist system has numerous immanent traits and innate tendencies, of which the study properties three: 1. One basic feature is dynamism, innovation, and creative destruction. No picture of capitalism can be full if this basic aspect is ignored. 2. Capitalism inevitably brings about a high degree of inequality; this must be eased by reforms, but cannot be entirely overcome. 3. The basic characteristics of capitalism - private ownership and the dominance of market coordination - give rise to strong incentive mechanisms that encourage but owners and enterprise executives to innovate and to cooperate effectively. One of the main incentives is competition, especially oligopolistic competition. There are strong mutual effects among these three important tendencies. It is impossible to understand well Piketty s main subject, the distribution of income and wealth, if it is divorced from the other two tendencies. The study ends with its author s own value judgements on the favourable and harmful, unjust attributes of the capitalist system.

Projekttervezési módszerek kihívásai a XXI. században (Challenges of the project planning methods in the 21st century)

Több mint száz éve született meg Henry Gantt (Gantt, 1910) sávos ütemterve, Kelley (Kelley, 1961) és Walker (Walker, 1959) is több mint hatvan éve publikálta kritikus út módszerét. Az ezekre épülő költség- és erőforrás- tervezési módszerek vajon alkalmasak-e a ma kihívásaira? Az olvasó ebben a tanulmányban többéves kutatómunka gyümölcsét láthatja. A kutatás során az egyik legfontosabb cél annak vizsgálata volt, hogy a meglévő projekttervezési eszközök mennyiben felelnek meg a mai projektek kihívásainak; hol és milyen területen van szükség e módszerek továbbfejlesztésére, esetleg meghaladására. Ebben a tanulmányban a szerző olyan módszereket mutat be, amelyek messze túlvezetnek bennünket a projekttervezés eddig elsősorban operatív feladatokra szorítkozó módszereitől, és olyan kérdések megválaszolására fordítja figyelmünket, mint pl. milyen tevékenységeket, projekteket valósítsunk meg; melyeket hagyjuk el vagy ütemezzük be egy későbbi projektbe; hogyan rangsoroljuk, priorizáljuk a projektek megvalósítását, fontosságát? ______ Gantt chart (Gantt, 1910) was born by Henry Gantt more than a hundred years ago. Kelley and Walker published their critical planning method more than a 60 years ago (see i.e. Kelley-Walker, 1959). Can we use methods based on network planning methods for the challenges of 21st century? In this paper the author can see the results of the recent researches. In this study with their colleagues he investigated which project planning methods can be used in challenges of the 21st century and where and how to improve them. In these researches new matrix-based project planning methods are specified, where they can deal not only operative but strategic questions: which subprojects/tasks should be completed, how to treat priorities of completion in case of defining logic planning, how to support not only traditional but agile project management approaches.In this paper he introduces a new matrix-based method, which can be used for ranking project or multi project scenarios with different kinds of target functions. The author shows methods that are used in an expert module. He shows how to integrate this expert module into the traditional PMS system.

Rainforests at the beginning of the 21st century

Rainforests are situated at low latitude where forests enjoy steady and strong radiation. Biodiversity in rainforests has been very high, for historical and climatic reasons. The number of species is very high and tends to increase with precipitation and decrease with seasonality. Disturbance, soil fertility and forest stature also influence the species richness and high turnover of species contribute to diversity. Field observation and studies revealed that large scale deforestation could alter the regional and global climate significantly. Deforestation alters the surface albedo which leads to climate change. Regional land use contributes to climate change through surface-energy budget, as well as the carbon cycle. Forest fragmentation, logging, overhunting, fire and the expanding agriculture threaten the biodiversity. Rainforest covered area has significantly shrunk in the last decades. It is hard to protect the forests because of the growing demand for agricultural area and forest-derived products. Most measures proved ineffective to slow down the destruction. Hence, more forest will be lost in the future. Conservationists should take into consideration the secondary forests because biodiversity can be high enough and it is worth protecting them.

A hatalmi viszonyok a világgazdaság és a katonai szektor a XXI. században = Power relations in the world economy and the military sector in 21st century

A bipoláris világrendszer megszűnése a XX. század utolsó évtizedében új helyzetet teremtett a globális politikai és gazdasági viszonyokban, ugyanakkor nem mellékesen a hadiiparban is. A szerző, szem előtt tartva a hatalmi viszonyok jövőbeli elkerülhetetlen átrendeződését, elsősorban a katonai szektor előtt álló, a XXI. századra előrevetíthető kihívásokat, lehetőségeket, a szektor jövőbeli pályáját tekinti át. A hadiiparral kapcsolatban indokolt a hidegháború utáni világ fegyverkezési helyzetének, fegyveres erőinek számbavétele csakúgy, mint a releváns elméleti keretek ismertetése, továbbá a fontos globális szereplők biztonságpolitikájának vizsgálata. A katonai szektor jelenének és jövőjének alapos elemzése nem nélkülözheti a katonai kiadások jelenlegi – a világgazdasági válság által befolyásolt – és a következő évtizedekben várható alakulásának vizsgálatát. Végül, de nem utolsó sorban a szerző áttekinti a XXI. századi haditechnikai forradalom már most látható és a jövőben valószínűsíthető vívmányait, a fontosabb haditechnikai tendenciákat, illetve elemzi a nemzetközi fegyverpiac helyzetét. __________________ The end of the Cold War led to a new situation in global political and economic affairs, as well as in the military sector. The author, taking into consideration the inevitable future power shifts, provides an overview of the challenges, possibilities and future paths of the military sector. Relevant issues include assessing the arms and armed forces of the post-Cold War era, as well as the analysis of theoretical frameworks and the security policies of the important global actors. Understanding the present and the future of the military sector is not possible without the thorough analysis of military expenditures and their likely future trends. The author also overviews the outcomes of the 21st century revolution in military technology and analyses the global arms market.

Spanyolország Latin-Amerika-politikája = The Latin American Policy of Spain

Jelen tanulmány a spanyol–latin-amerikai kapcsolatok elmúlt két évtizedbeli alakulásának vázlatát adja, rámutatva a legfőbb mérföldkövekre, fordulópontokra és kihívásokra. A spanyol–latin-amerikai viszony sajátossága, hogy többszintű rendszerbe ágyazódik: Spanyolország egyes latin-amerikai országokhoz fűződő bilaterális viszonya, az ibér-amerikai csúcstalálkozók rendszere, az Európai Unió és Latin-Amerika biregionális stratégiai szövetsége, illetve az Unió egyes latin-amerikai integrációs tömörülésekhez (pl. Mercosur, Andok Közösség, Közép-amerikai Közös Piac stb.) és országokhoz fűződő kapcsolatai adják a legfontosabb tengelyeket; ezekből bontható ki Spanyolország és Latin-Amerika kapcsolatrendszere. Vagyis a fentebb vázolt rendszer miatt – kiegészülve az említett szereplők Egyesült Államokhoz fűződő viszonyával – önmagukban nehezen értelmezhetőek Spanyolország és volt amerikai gyarmatainak kapcsolatai, mivel szervesen a biregionális, interregionális és bilaterális kapcsolatok egészébe ágyazódnak. _____ The paper surveys the main trends of Spanish Latin America policy from the early 1990s up to the present. As typical of international relations in the 21st century, Spanish–Latin American relations are complex and involve multiple actors. Apart from Spain, the European Union, Latin American states as well as continental subregions and regional country groups are autonomous actors in this system of relations, where the United States is an important external actor. During the last twenty years, Spanish governments have prioritized relations with Latin America, which have seen considerable advances. At the same time, the limits to enhancing Spanish–Latin American relations, constraining factors aff ecting political and economic cooperation also exist and must be taken into consideration during the analysis of the issue.

Islamist movements at crossroads: the choice between ideology and context-driven approach to politics. Case study on the Hashemite Kingdom of Jordan

The aim of the paper is to analyse the ongoing transformation process within the Islamist movements using the example of the moderate Islamic Action Front party in Jordan. The dilemma of participation in the 2010 general elections raised tensions between the Muslim Brotherhood in Jordan and its political wing, the Islamic Action Front, and between doves and hawks of the same organizations. Internal debate on the future has started recently among different groups within the Islamist movement in Jordan. The research is based on the author‘s recent field experience in Jordan (April–July 2010, Andrew W. Mellon Fellowship at the American Centre of Oriental Research, Amman, Jordan). The author also conducted research in Syria, Lebanon, Palestine and Egypt, where several interviews were carried out with leading and lower level Islamist politicians. The dynamic changes within Islamic Action Front Party in Jordan and its relation with the regime has been used as reference point. The main question of the research was aa how the changing political and regional context shapes decisions of the Islamist with special attention to the acceptance of democratic values and human rights, political participation, and the meanings of Islamic values in the 21st century, possible cooperation with secular parties/movements/the regime.