A Public-Private Partnership vélt és valós hangsúlyai Magyarországon = Assumed and actual emphases of Public-Private Partnership in Hungary

Írásunk a Public-Private Partnership (PPP) magyarországi megvalósulásának hangsúlyairól szól. Azt vizsgáljuk, hogy a szakmai közvélemény milyen képet alakíthatott ki e projektekről a szaksajtó olvasásán keresztül. Három tágabb elvi szempont sajtóbeli megjelenésének súlyát elemezzük: a PPP céljai, a feladatok hatékonyabb elvégzésének módja, illetve a társadalmi kontroll megvalósulása áll érdeklődésünk középpontjában. A tartalomelemzés matematikai-statisztikai módszereit alkalmazzuk. Következtetésünk, hogy a PPP-projektek általában még nem elvi lényegük szerint valósultak meg Magyarországon, bár az évek során érzékelhető pozitív irányú elmozdulás: tanulási folyamat történik. Ennek alapján nem szabad a PPP-t mint módszert elvetni a közfeladatok ellátásában, hanem alkalmazási módjának tökéletesítésére kell törekedni. = This working paper focuses on the perceptions of the Hungarian implementation of Public-Private Partnership (PPP) projects. It was examined how PPP was perceived in the wider public through the communication of the most read daily and weekly business journals. We analyzed the proportion of three broad aspects in the articles: the main goals of PPP, efficiency improvement as a substantial opportunity for value creation, and the role of democratic control. We applied the mathematical-statistical methods of content analysis. Our conclusion is that PPP-projects in Hungary are far from the normative model of implementation as discerned from literature, but from year to year a positive shift, a learning process can be observed. Therefore, instead of discarding PPP as a progressive government solution, Hungary should focus on improving the design and implementation of PPP projects.

On realizing the principles of Gaudium et spes in a post-communist country: Searching for christian entrepreneurs and roots of individuals in Hungary at the time of globalization

Due to the communist regime in Hungary the values and principles of the Second Vatican Counsil could hardly achieve their goal in the region and the situation is almost the same even today. This paper examines two levels of society where the thoughts of Gaudium et spes might have appeared: we have explored that there are Christian companies existing about 15 years since the political transition in 1990 and we made a research among individuals in rural environment, how could they preserve their human wholeness described in GS, in other words, how could they keep their social, cultural, natural, religiuos and local roots amongst the consumer society that has been developped in Hungary at the time of capitalism. Regarding the Christian companies our research could produce a positive result: we have explored that although the Christian companies survayed hardly know the Church’s social doctrine, they live and operate according to it. At the same time in the realm of individuals we cannot tell good news of this kind. Most of the persons interviewed have already lost or are near to loose their roots, that is their human wholeness. Our final conclusion is that our hope for preserving even strenghtening the values of GS in the Hungarian society is in the communities, be it work communities, as John Paul II. mentioned in his encyclical Sollicitudo rei Socialis. The paper presents the details and conclusions of our researches.

Market reform and state paternalism in Hungary: a path-dependent approach

Hungary is one of the worst-hit countries of the current financial crisis in Central and Eastern Europe. The deteriorating economic performance of the country is, however, not a recent phenomenon. A relatively high ratio of redistribution, a high and persistent public deficit and accelerated indebtedness characterised the country not just in the last couple of years but also well before the transformation, which also continued in the postsocialist years. The gradualist success of the country – which dates back to at least 1968 – in the field of liberalisation, marketisation and privatisation was accompanied by a constant overspending in the general government. The paper attempts to explore the reasons behind policymakers’ impotence to reform public finances. By providing a path-dependent explanation, it argues that both communist and postcommunist governments used the general budget as a buffer to compensate losers of economic reforms, especially microeconomic restructuring. The ever-widening circle of net benefiters of welfare provisions paid from the general budget, however, has made it simply unrealistic to implement sizeable fiscal adjustment, putting the country onto a deteriorating path of economic development.

A fittség (m)értéke. A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terhei Magyarországon (The value (degree) of fitness. The national economic costs of physical inactivity in Hungary)

Az elmúlt években Magyarországon is fokozatosan nőtt az érdeklődés az életminőség vizsgálata iránt. A 2004-2006 közötti időszakra készült első Nemzeti Fejlesztési Terv fő célkitűzése a lakosság életminőségének javítása volt, de célját nem érte el, mivel a WHO 2010 májusában közzétett statisztikája szerint a magyarországi életminőség-mutatók az európai rangsor végén találhatók. Elszomorító az Eurobarométer 2010. évi reprezentatív kutatásának eredménye: a népesség 77 százalékának életmódja mozgásszegény, fizikailag inaktív. Kutatásunk során azt a ténylegesen hiánypótló célt kívántuk elérni, hogy meghatározzuk és számszerűsítsük a mozgásszegény életmódból adódó nemzetgazdasági terheket, valamint megbecsüljük a fizikai inaktivitás csökkentésével elérhető megtakarítások számszerűsíthető mértékét. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és egy saját országos kérdőíves kutatás (n = 1158) adataira támaszkodtunk. A fizikai inaktivitás betegségeire vonatkozó megtakarítási lehetőségeket tételesen határoztuk meg, majd megállapítottuk az inaktivitásból származó gazdasági terheket, aminek alapján a döntéshozók elkészíthetik a fizikai inaktivitás csökkentésre alkalmas akcióterveiket. Ezzel nemcsak a lakosság "közérzete" javulhat számottevően, de komolyabb költségeket is meg lehet takarítani közép- és hosszú távon. / === / Interest in examining the quality of life has increased steadily in Hungary in recent years. Improving it was the main objective of the first National Development Plan, for the 2004-6 period, but it failed to do so, for Hungary's indices for quality of life were at the bottom of the European list according to figures published by the WHO in May 2010. The results of the representative research Furobarometer 2010 are saddening: 77 per cent of the population pursue a low-exercise, physically inactive lifestyle. The authors' researches sought to fill a gap by measuring and quantifying the national economic costs of a low-exercise lifestyle and to estimate quantitatively the savings to be made by reducing such physical inactivity. The paper relics on the data of the National Health Insurance Fund and on an authors' questionnaire (n = 1158). The potential savings on illness relating to physical activity are listed one by one. to arrive at the economic costs of such inactivity, based on which it is possible for decision-makers to prepare adequate action plans for reducing physical inactivity. This will improve the "morale" of the public and bring appreciable savings in the medium and long term.

An empirical study of international private label branding in the food sector in Hungary

Private label branding strategies differ to that of the manufacturer. The study aims to identify optimal private label branding strategies for (a) utilitarian products and (b) hedonistic products, considering the special factors reflected in consumer behavior related to private labels in Hungary. The issue of House of Brands and Branded House strategies are discussed and evaluated in the light of retail business models. Focus group interviews and factor analysis of the survey found differences in branding strategies preferred by consumers for the two product categories. The study also outlines a strong trend in possible private label development based on consumer’s changing attitude in favor of national products.

E-commerce evolution in Hungary: an investigation of critical succes factor

In this paper we highlight how the use of internet has changed from 2004 to 2009 among Hungarian companies, how their expectations about the role of e-commerce as a competitive advantage has evolved and whether perceived benefits of e-commerce show a shift from 2004 to 2009.We investigate the role of environmental factors and market orientation as two relevant types of critical success factors proposed by the management literature and measure their impacts on Internet usage, expectations about e-commerce and perceived benefits of ecommerce. Our findings suggest that market orientation has a positive effect on Internet usage and perceived benefits of e-commerce. Internet usage and expectations are dependent on the vulnerability of the company to its macroeconomic environment. The positive outcomes of joining the EU seem to influence whether a company is able to exploit e-commerce benefits.

A magyar minimálbér-szabályozás és hatása a foglalkoztatásra, különösen 2000-től napjainkig (Minimum-wage regulation in Hungary and its impact on employment, with particular respect to the 2000’s)

Noha az 1990-es évek első felében felbomlott az akadémiai közgazdászok sok évtizeden át örök érvényűnek hitt közmegegyezése a minimálbér szükségképpen negatív foglalkoztatási hatásáról, a túlságosan magas minimálbért minden közgazdász foglalkoztatáscsökkentő hatásúnak jósolja. Tanulmányunkban a magyar minimálbér-szabályozást e hatás szempontjából vizsgáljuk és értékeljük. / === / Although the long-held view of an unambiguously negative employment effect of a binding minimum wage was challenged by empirical findings in the early 1990’s, it is unanimously predicted that if the minimum wage is set too high it will bring about adverse employment effects. Accordingly, our study starts from an evaluation of the magnitude of the Hungarian minimum wage, i.e., of how it relates to minimum wage rates elsewhere, and of how it has developed through time. Next we inspect the main features that characterize the Hungarian system of minimum wage regulation. Theoretical views on the potential employment effect of minimum wage regulation are then surveyed and contrasted to empirical findings. The study concludes by policy recommendations. To sum up the main strand of arguments, we try to demonstrate that even though Hungary���s minimum wage, if assessed by its ratio to average and/or median full-time earnings, does not appear particularly high by international standards, it might rightly be regarded as unreasonably high in light of Hungary���s excessively low relative rate of employment among the least schooled. This diagnose should become particularly evident once one takes into account that, in sharp contrast to established rules elsewhere, a significantly higher wage floor is in effect for those with lower secondary schooling. Abolition of this legally guaranteed premium over the minimum wage as well as more moderation in minimum wage adjustments are thus highly recommended.

A hálózati pozíció és a versenyképesség kapcsolata (Business networks: network position and competitiveness in Hungary)

A cikk fókuszában az üzleti hálózatok állnak. Az IMP-csoport (Industrial Marketing and Purchasing Group) üzleti kapcsolatokkal, üzleti hálózatokkal foglalkozó több évtizedes kutatási eredményeire és fogalomrendszerére építve a szerzők áttekintik a téma alapvető megközelítéseit, majd a Versenyképesség-kutatás 2009. évi felmérésének adatait Felhasználva, megvizsgálják a vállalatvezetők által észlelt hálózati pozíció és a versenyképesség összefüggéseit. A vállalatvezetők értékelése szerint elemzik az iparági hálózatukban központi szerepet játszó, befolyással bíró (domináns hálózati pozícióval rendelkező) vállalatokat, különös tekintettel az üzleti teljesítmény és a versenyképesség jellemzőire. / === / The paper analyses the business network position of Hungarian companies, based on data of the Competitiveness research program. After an overview of the theoretical background of business relationships, business networks and network position – based on the IMP (Industrial Marketing and Purchasing Group) approach, the authors analyse the performance and competitiveness characteristics of firms with central position in their industrial network.

Tőkebefektetések Magyarországon = Capital investments in Hungary

A tanulmány megvizsgálja Magyarország integrációs kapcsolatainak alakulását a tőkebefektetések területén, feltárja annak pozitív és negatív hatásait. Az 1990-től 2010-ig tartó periódust három fő szakaszban elemzi, ezek a szakaszok: a rendszerváltás ideje, az EU csatlakozásig, valamint a csatlakozás óta eltelt évek. Kitér a tanulmány arra, hogy a hét évvel ezelőtti uniós csatlakozás hogyan hatott a tőkebefektetések alakulására, az integráció előtti kapcsolatok milyen mértékben maradtak fent, illetve változtak, mennyire vagyunk nyitottak a külföldi tőke előtt és a 2008-ban kezdődő gazdasági világválság milyen hatással volt ezekre a folyamatokra. / === / The purpose of the study is to examine the standing of Hungary's relations within the integration especially focusing on foreign direct investment, as well as to explore its positive and negative consequences. The period between 1990 and 2010 will be discussed in three main parts, namely as the time of the political transformation, the time preceding Hungary's accession to the European Union, and that of the years passed since then. Apart from the above mentioned it is also necessary to analyze the impact made by the integration which took place seven years ago on the state of foreign direct investment, and, to have a look at the relations formed prior to it, to see the extent to which they have altered or remained the same. We need to know how much our economy is open to foreign capital and we have to understand the measure Hungary has been affected by, since the crisis that began in 2008 has made itself plausible.

Négy jellegzetesség. A magyar fejlődés politikai gazdaságtani megközelítésben. 1. rész = Four characteristic features. Development in Hungary from the aspect of political economy. First Part

A két részből álló cikk a magyarországi reformfolyamat és posztszocialista átalakulás négy olyan jellegzetességét emeli ki, amelyek megszakítás nélkül, a politikai szférában bekövetkezett rendszerváltást követően is, folyamatosan jellemezték az elmúlt harminc év fejlődését: a lakosság anyagi jólétének prioritása, erős paternalista jóléti állam, a reformfolyamat és átmenet fokozatossága és a politikai nyugalom. Az 1995. március 12­én bejelentett stabilizációs program - amennyiben megvalósul - jelenthet elmozdulást ezektől a jellegzetességektől. A cikk politikai gazdaságtani megközelítésben vizsgálja, hogy miért alakult ki ez a négy jellegzetesség, miképpen hatottak azok egymásra, milyen kedvező és kedvezőtlen hatásokat fejtettek ki. Az első rész az 1956­os forradalom hatásából kiindulva politikatörténeti áttekintést ad, majd a mai jólét, biztonság és nyugalom prioritását és a társadalmi adósság felhalmozódását, végül a stabilizációs program gazdasági és politikai hatásait elemzi. / === / The article, consisting of two parts, emphasizes four characteristic features of the Hungarian reform process and the post­socialist transformation, which, uninterruptedly, characterized the development over the last thirty years, even after the systemic change in the political sphere. These were: priority of the material welfare of the population, a strong, paternalistic welfare state, the gradual progress of the reform process and the transition, as well as political calmness. The stabilization programme, announced on March 12,1995, may imply - if it materializes - a shift away from these characteristics. The article investigates, from the aspect of political economy, why the four characteristic features had developed, how they affected each other and what were their advantageous and disadvantageous impacts. Setting out from the impacts of the 1956 revolution, the first part gives an overview of political history and then analyses the priority of today's welfare, security and calm as well as the accumulation of societal debt and, finally, the economic and political impacts of the stabilization programme.

Négy jellegzetesség. A magyar fejlődés politikai gazdaságtani megközelítésben. 2. rész = Four characteristic features. Development in Hungary from the aspect of political economy - II.

A tulajdonviszonyok és intézmények átalakulását is a fokozatosság, a szerves fejlődés jellemzi; Magyarországon a hosszú reformszocialista fázist a politikai fordulat után sem követte ugrás a piacgazdaság felé, bár az átalakulás felgyorsult. A cikk a fokozatosság érvényesülését az értékesítési stratégia sokféle változatát alkalmazó, burjánzó privatizációban, az új vállalkozások keletkezésének folyamatában, a liberalizálás menetében és a jogi infrastruktúra változásában mutatja be. Elemzi az átmenet során megerősödő korporatista elemek hatását a magyar gazdaságpolitikára. Végül néhány összefoglaló megjegyzést fűz a magyar fejlődéshez a politikai gazdaságtan és a politikai filozófia szemszögéből. Az elmúlt harminc évben a mindenkori kormánynak jól érzékelhető preferenciája volt a radikális intézkedések elodázása, a társadalmi adósság felhalmozódásának vállalása a konfliktusok elkerülése érdekében. A szerző felhívja a figyelmet a különböző nemzedékek eltérő időpreferenciájára és az ezzel kapcsolatos etikai problémákra. Befejezésül a népszerűtlen intézkedéseket az állampolgárok nagy hányadának véleményével szemben is felvállaló kormányzás és a demokrácia viszonyáról szól. / === / Gradualism and organic development also distinguish the transformation of property relations and institutions. Hungary's long reform­socialist phase was not followed, after the political change, by a leap towards a market economy, although the transformation became faster. The article shows how gradualism applies to the proliferating of privatization, with its wide variety of selling strategies, to the foundation process of new firms, to the course of liberalization, and to change in the legal infrastructure. It analyses the effect on Hungarian economic policy of corporatist elements which strengthen during the transition. Finally, it makes some comments summing up Hungarian development in terms of political economy and political philosophy. The government at any time in the last thirty years showed an obvious preference for putting off radical measures and accepting an accumulation of social debt as a way of averting conflict. The article notes differences of time preference between generations and the ethical problems these raise. Finally, it makes remarks on the relationship between democracy and an administration intent on unpopular measures opposed by a high proportion of citizens.

Vállalati stratégiák, konfigurációk Magyarországon 1992 és 2010 között – 1. rész (Corporate strategies, configurations in Hungary between 1992 and 2010)

A vállalatok közvetlen versenytársaikkal összevetett eredményei alapján képzett teljesítményértékelési dimenziók, és az azok szerint képzett vállalati stratégiai archetípusok, konfigurációk azonosítása, leírása áll az empirikus kutatás fókuszában. Ezek során a szerző azonosítja a vállalati stratégiák archetípusait, felhasználva a konfigurációs iskola módszertanát. A kutatás az 1992 és 2010 között felvett magyarországi adatsorok alkalmazásával, több mint 1200 felsővezetői vélemény alapján készült. A válaszok alapján a vállalatok teljesítményét hét, egymástól független dimenzió mentén különíti el, melyek alapján különböző vállalatistratégia-típusok azonosíthatók. A kiemelkedő vállalati teljesítmény elérése érdekében a szerző konkrét ajánlásokat fogalmaz meg cikkében ______________ The identification and description of the strategic archetypes (configurations) are the focus of the empirical research. The author identifies and describes the archetypes of the adaptation strategies by using the methodology of the configuration school. The dataset of the research consists of more than 1200 CEO’s responses from Hungary between 1992 to 2010. Based on the responses, corporate performance has 7 independent dimensions, and they are suitable to identify and descripe different strategic archetypes. Based on the results, the article has practical advices how to deliver superior corporate performance.

Az on-line vásárlás vevői elfogadottsága Magyarországon (Adoption of on-line commerce in Hungary)

A hazai internethasználat terjedésével egyre népszerűbbek az on-line kereskedelmi modellek, egyre több cég kísérli meg, hogy terméket vagy szolgáltatást értékesítsen az interneten. Például az on-line könyvértékesítések és a diszkont légitársaságok jegyeladásai az e-kereskedelem kiugró ágazatai közé tartoznak – ez a hasonlóság adja a tanulmány alapját. Dinamikusan növekvő keresleti igények honorálják az internetes megjelenést, és fordítva: a fogyasztói e-felkészültséget gyakran a kínálati oldal indukálja. A szerzők kutatásukban a hazai internethasználat bemutatásával és fókuszcsoportos beszélgetések révén próbálják meg feltárni, hogy mi minden szükséges ahhoz, hogy valódi alternatívát jelentsen az on-line kereskedelem a vevők számára. Kísérletet tesznek a keresleti oldal átfogó bemutatására, hasonlóságokra és különbségekre fókuszálva, valamint szintén összevetik a kínálati oldal jellemző karaktereit, ezek egyezőségeit és eltéréseit vizsgálva. ______________ With the spreading of Hungarian internet usage online e-commerce models have become more and more popular, more and more companies start to sell products and services via the internet. For instance the on-line book sales and purchase of discount airline tickets belong to the leading branches of e-business and demonstrate that dynamically increasing demand generates supply. In this research first the authors introduces the basic data about internet usage in Hungary. Then, based on a series of focused group discussions they examine what the key customer requirements are to really consider e-commerce as a serious alternative for traditional shopping. They attempt to describe the demand side and juxtapose it with the characteristics of the supply side of Hungarian e-commerce.

Maguk urai – a magyar vállalkozó lelkialkata (A magyarországi kisvállalkozók értékvilágának néhány jellemzője) Their own bosses – The character of the Hungarian entrepreneur (Some aspects of the value system of small entrepreneurs in Hungary)

The study uses the value test developed by Shalom Schwartz to examine the value system of Hungarian entrepreneurs. First, the dataset of the last wave of the European Social Survey is used to define those value orientations which generally distinguish entrepreneurs from the rest of society in Europe. Second, the prevalence of these ‘entrepreneurial values’ in the general populations of various countries, and Hungary in particular, is explored. Third, using compatible data from a survey of 300 Hungarian small entrepreneurs, the value orientations that distinguish them from other European entrepreneurs and Hungarian non-entrepreneurs are examined. Multivariate regression analyses allow us to draw a nuanced value-portrait of the typical Hungarian entrepreneur. The main conclusion is that although Hungarian small entrepreneurs share the ’core values’ of entrepreneurs in Europe, they are less adventurous and less materialist, but held personal freedom and human relations especially dear.

Üzleti hálózatok – Hálózati pozíció és versenyképesség = Business networks: network position and competitiveness in Hungary

Tanulmányunk fókuszában az üzleti hálózatok állnak. Az IMP csoport (Industrial Marketing and Purchasing Group) üzleti kapcsolatokkal, üzleti hálózatokkal foglalkozó több évtizedes kutatási eredményeire és fogalomrendszerére alapozva áttekintjük a téma alapmegközelítéseit, majd a Versenyképesség-kutatás 2009. évei felmérése adatainak felhasználásával vizsgáljuk a hálózati kép és a versenyképesség összefüggéseit. Jellemezzük a vállaltvezetők értékelése szerint az iparági hálózatukban központi szerepet játszó, befolyással bíró (domináns hálózati pozícióval rendelkező) vállalatokat, különös tekintettel az üzleti teljesítmény és versenyképesség jellemzőire. ________ The paper analyses the business network position of Hungarian companies, based on data of the Competitiveness research program. After an overview of the theoretical background of business relationships, business networks and network position – based on the IMP (Industrial Marketing and Purchasing Group) approach, we analyse the performance and competitiveness characteristics of firms with central position in their industrial network.