Devizás tételek értékelése. A számviteli szabályozás és a gazdálkodók döntéseinek összefüggései (Exchange differences from accounting perspective – regulation and business decision)

Az elmúlt években hazánkban a svájcifrank- és a japánjen-alapú hitelezés gyakorlatilag megszűnt, a devizaalapú hitelek folyósításának feltételei szigorodtak, a már meglévő portfólió romlott, a hitelezők által elszenvedett veszteség megnőtt. A számviteli előírások azonban alig változtak, azaz a jelenlegi szabályozás képes a számviteli törvény által alapvető célként megjelölt megbízható és valós kép bemutatására. A számviteli megközelítés szerint a deviza- és a devizaalapú ügyletek között nincs lényegi különbség, az aktiválási, értékelési, valamint értékvesztés-képzési szabályok megegyeznek. A probléma nagyságrendjének bemutatása után ismertetem a devizás vagyonrészek értékelésével kapcsolatos szabályok változását azok indokaival együtt. Ezután bemutatom a különféle alkalmazott árfolyamok hatásait a beszámolóra, s az alkalmazható árfolyamok és a mérlegben megjelenő devizapozíciók összefüggéseit. A devizás követelésekre képzendő értékvesztés témakörben bemutatom az év végi zárási feladatok sorrendjét, valamint a deviza- és a devizaalapú ügyletek értékvesztése közötti különbségeket is. _______ Loan fi nancing in Swiss Franc and Japanese Yen has disappeared in the last few years, fi nancing in foreign currency has become more diffi cult, while the actual loan portfolio has worsened, losses born by fi nancial institutions have increased. Despite this, the accounting prescriptions have hardly changed, which can be seen as if the current regulation is able to provide the fair and true picture. According to the accounting approach, there is no material difference between FX and FX-denominated deals: rules on the recognition in the balance sheet, valuation and loan loss provisions are identical. In this article – after highlighting the magnitude of the problem -, I introduce the changes in the rules regarding items in foreign currency and the reasons behind those changes. In the next part, I investigate the impact of application of different FX rates on the fi nancial statement and their correspondence with the FX-position reported in the Balance sheet. Later, I discuss the adequate order of the periodical accounting closing tasks, and the differences between impairment of receivables to be settled and denominated in foreign currency, or only denominated in FX with Forint Cash Flow.

Kockázattal kiegészített Taylor-szabályok becslése Magyarországra = Estimation of risk-augmented Taylor rules for Hungary

Cikkünkben a magyar monetáris politikát vizsgáljuk olyan szempontból, hogy kamatdöntései meghozatalakor figyelembe vette-e az országkockázatot, és ha igen, hogyan. A kérdés megválaszolásához a monetáris politika elemzésének leggyakoribb eszközét használjuk: az ország monetáris politikáját leíró Taylor-szabályokat becslünk. A becslést több kockázati mérőszámmal is elvégeztük több, különféle Taylor-szabályt használva. Az érzékenységvizsgálatban az inflációhoz és a kibocsátási réshez is alkalmaztunk más, az alapspecifikációban szereplőtől eltérő mérőszámokat. Eredményeink szerint a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntései jól leírhatók egy rugalmas, inflációs célkövető rezsimmel: a Taylor-szabályban szignifikáns szerepe van az inflációs céltól való eltérésének és - a szabályok egy része esetén - a kibocsátási résnek. Emellett a döntéshozók figyelembe vették az országkockázatot is, annak növekedésére a kamat emelésével válaszoltak. Az országkockázat Taylor-szabályba történő beillesztése a megfelelő kockázati mérőszám kiválasztása esetén jelentős mértékben képes javítani a Taylor-szabály illeszkedését. _____ The paper investigates the degree to which Hungarian monetary policy has considered country risk in its decisions and if so, how. The answer was sought through the commonest method of analysing a countrys monetary policy: Taylor rules for describing it. The estimation of the rule was prepared using several risk indicators and applying various types of Taylor rules. As a sensitivity analysis, other indicators of inflation and output gap were employed than in the base rule. This showed that the interest-rate decisions of the National Bank of Hungary can be well described by a flexible inflation targeting regime: in the Taylor rules, deviation of inflation from its target has a significant role and the output gap is also significant in one part of the rules. The decision-makers also considered country risk and responded to an increase in it by raising interest rates. Insertion of country risk into the Taylor rule could improve the models fit to an important degree when choosing an appropriate risk measure.