Pénzgazdálkodási szokások hatása a működőtőkére (The effect of financial management habits on operating capital. The example of the Hungarian Post Office)

A hálózatos iparágakban, ahogy a postai szolgáltatásoknál is, a forgalomban lévő készpénz nagyméretű működőtőkét jelenthet. A Magyar Posta a levél- és csomagkézbesítésen kívül jelentős készpénzforgalmat bonyolít le: nyugdíjakat, segélyeket és készpénz-átutalási megbízásokat továbbít. A forgalom napi ingadozása a vállalat likvideszköz-igényét jelentősen meghatározza. A posta esetében a postahivatalok készpénzgazdálkodása jól működő hüvelykujjszabályokon keresztül történik, ezek a szabályok döntési teret hagynak a hálózat heterogén egyedi szereplőinek. Az egyedi készletezési viselkedést a vállalati működőtőke meghatározásakor figyelembe kell venni. A tanulmány az egyedi készletezési szokások modellezésére új módszertant ajánl, majd a viselkedésmintákat csoportosítva a pénzkészletezésnek, a vállalati működőtőke szintjének és a vállalati likviditási pozíciónak a kapcsolatát elemzi. / === / The cash in circulation within network industries such as post-office services can repre-sent a sizeable quantity of operating capital. The Hungarian Post Office, besides han-dling mail, handles a significant amount of cash turnover, forwarding pensions, welfare benefits, and cash orders. Fluctuation in the daily volume of these is a strong factor in determining the company's liquidity requirements. The management of cash in post of-fices is governed by rules of thumb that operate well; the regulations leave decision-making scope for the diverse individual actors in the network. Attention has to be paid to individual cash holding when determining the corporate operating capital. The study suggests a new methodology for modelling the individual cash-holding habits, and goes on to group the behaviour patterns by analysing the connection between cash holding, level of corporate operating capital, and corporate liquidity position.

Climatic effects on the phenology of geophytes

Nowadays, the scientific and social significance of the research of climatic effects has become outstanding. In order to be able to predict the ecological effects of the global climate change, it is necessary to study monitoring databases of the past and explore connections. For the case study mentioned in the title, historical weather data series from the Hungarian Meteorological Service and Szaniszló Priszter’s monitoring data on the phenology of geophytes have been used. These data describe on which days the observed geophytes budded, were blooming and withered. In our research we have found that the classification of the observed years according to phenological events and the classification of those according to the frequency distribution of meteorological parameters show similar patterns, and the one variable group is suitable for explaining the pattern shown by the other one. Furthermore, our important result is that the dates of all three observed phenophases correlate significantly with the average of the daily temperature fluctuation in the given period. The second most often significant parameter is the number of frosty days, this also seem to be determinant for all phenophases. Usual approaches based on the temperature sum and the average temperature don’t seem to be really important in this respect. According to the results of the research, it has turned out that the phenology of geophytes can be well modelled with the linear combination of suitable meteorological parameters