Választókörzetek igazságosan? = Fair apportionment of voting districts in Hungary

Az új választási törvény egyik célja a korábbinál igazságosabb választási körzetek kialakítása. Ezt a Velencei Bizottság választási kódexében megfogalmazott ajánlásokhoz hasonló, bár azoknál némileg megengedőbb szabályok révén biztosítja. A szabályok rögzítik a körzetek számát, illetve hogy a körzetek nem oszthatnak ketté kisebb településeket, és nem nyúlhatnak át a megyehatárokon. Tanulmányunkban belátjuk, hogy a szabályok betartása mellett a körzetek kialakítása matematikailag lehetetlen. Javaslatot teszünk a probléma optimális megoldására elvi alapon is, vizsgáljuk a módszer tulajdonságait, majd az általunk megfogalmazott hatékony algoritmussal, a 2010. évi országgyűlési választások adatainak felhasználásával meghatározzuk a körzetek megyék közti elosztásának legjobb megoldását. Végül kitérünk a demográfiai változások várható hatásaira, és több javaslatot teszünk a korlátok hosszú távú betartására: javasoljuk a választási körzetek számának körülbelül 130-ra növelését; egy-egy felülvizsgálat alkalmával a választási körzetek számának megváltoztathatóságát; illetve a körzetek megyék helyett régiók szerinti szervezését. _______ One of the aims of the new electoral law of Hungary has been to apportion voters to voting districts more fairly. This is ensured by a set of rules rather more permissive than those put forward in the Code of Good Practice in Electoral Matters issued by the Venice Commission. These rules fix the size of the voting districts, and require voting districts not to split smaller towns and villages and not to cross county borders. The article shows that such an apportionment is mathematically impos-sible, and makes suggestions for a theoretical approach to resolving this problem: determine the optimal apportionment by studying the properties of their approach, and use the authors efficient algorithm on the data for the 2010 national elections. The article also examines the expected effect of demographic changes and formulates recommendations for adhering to the rules over the long term: increase the number of voting districts to about 130, allow the number of voting districts to change flexibly at each revision of the districts, and base the districts on regions rather than counties.

The principle of non-refoulement under international law: Its inception and evolution in a nutshell

The article first gives an overview of the formation and the evolution of the principle of non-refoulement under international law. The different meanings of the concept in the asylum and human rights contexts are then discussed and compared, with due regard to the convergences that arose in the course of legal developments. In doing so, this short piece also draws attention to certain controversial issues and blurred lines, which have surfaced through the practical application of the prohibition of refoulement. Identifying the contours of the concept and clarifying its content and its effects may help in appreciating the implications that stem, in the current extraordinary times of migratory movements, from the fundamental humanitarian legal principles of which the imperative of non-refoulement forms part.

Az olajár gyengülő makrogazdasági hatásai. Két versengő elmélet szintézise = Weakening macroeconomic effects of the oil price. A synthesis of two competing theories

Az 1970-es évek olajválságait követő stagflációs periódusok óta gyakorlatilag minden nagyobb áremelkedés alkalmával felerősödnek a kedvezőtlen makrogazdasági hatásokkal kapcsolatos félelmek, miközben a tapasztalat azt mutatja, hogy az importőröket egyre kevésbé érinti az olaj reálárának alakulása. A gyengülő hatások okaként Blanchard-Galí [2007] a gazdaságok hatékonyabb és rugalmasabb működését jelölte meg, míg Kilian [2010] szerint a 2000 utáni áremelkedést a kedvező világgazdasági környezet fűtötte, ami ellensúlyozta a magasabb ár okozta negatív folyamatokat. A tanulmány Kilian [2009] modelljének kiterjesztésével, időben változó paraméterű ökonometriai eljárással vizsgálja a két megközelítés összeegyeztethetőségét. Az eredmények a hipotézisek egymást kiegészítő kapcsolatára engednek következtetni, azaz a makrogazdasági következmények szempontjából nem maga az ár, hanem annak kiváltó okai lényegesek, ugyanakkor e mögöttes tényezők hatása az elmúlt évtizedekben folyamatosan változott. _____ Many economists argue that the stagflation periods of the 1970s were related to the two main oil crises. However, experience shows that these effects were eliminated over the decades, e. g. oil-importing economies enjoyed solid growth and low inflation when oil prices surged in the 2000s. Blanchard and Galí (2007) found that economies became more effective and elastic in handling high energy prices, while Kilian (2010) took as the main reason for the weakening macroeconomic effects of oil-price shocks the structural differences behind the price changes. The article sets out to test the compatibility of the two rival theories, using time-varying parameter models. The results show that both hypotheses can be correct concurrently: the structure of the change in price matters, but the impulse responses varied over time.