A közbeszerzés jogi és hatékonysági aspektusai (The legal and efficiency aspects of public procurement)

A közpénzelköltés hatékonyságát hazai viszonylatban az éves közpénzköltés nagyságával és az alkalmazott eljárástípusok, beszerzési tárgyak számával, értékével kapcsolatosan van lehetősége a hivatalos statisztikák elemzése során az érdeklődőnek vizsgálni. A törvény preambulumában található „a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása” célrendszer csak részben érvényesül. A tanulmány arra kíván rávilágítani, hogy a hazai közbeszerzés-kutatás eredményei alapján milyen elképzelés van a GDP közel 5%-án hatékony elköltéséről Magyarországon. Vajon valódi akadálya-e a közbeszerzés a tisztességtelen versenynek, s elősegíti-e a piaci folyamatok érvényesülését annak szabályozása. A szerző válaszai rávilágítanak a közbeszerzési piaci folyamatok, gyengeségek, kevésbé hatékony megnyilvánulások és kritikus vélemények okaira, melyek közvetlen kapcsolatban vannak a közbeszerzés válságos helyzetével, s azonosítják azokat a kritikus pontokat, melyeken érdemes változtatni egy reménybeli hatékonyabb állapot, piaci egyensúlyi helyzet kialakítása érdekében. _______ The analysis of public spending can be based on official statistics showing the figures of annual public spending and the value and number of different procedures and purchased items. However, public procurement spending an annual amount of 1600-1800 billion HUF of public money in an ever changing legal environment, are intended to ensure not only some efficiency in public spending, but to reach several other aims as well. Although the preamble of the public procurement law states, that “a legal environment ought to be created, where the transparency and public accountability of spending public money and fair competition regarding public procurement procedures is ensured”, these requirements are only partially met. This study, based on the results of recent analyses concerning public procurement, wishes to represent our ideas about how to spend efficiently nearly 5% of the Hungarian GDP. Is it really true, that public procurement can be regarded as a genuine means against unfair competition, and can we really foster market processes by regulating public procurement? The author answers highlight the causes of the weaknesses of public procurement procedures, inefficient practices and critical opinions, which are closely connected to the present dire state of public procurement. This study also identifies the crucial elements to be changed in order to achieve a hopefully more efficient state and a preferable market balance.

Doctor-Patient Knowledge Transfer: Innovative Technologies and Policy Implications

The aim of this study was to empirically investigate the barriers in doctor-patient communication and knowledge transfer and the role of innovative technologies in overcoming these barriers. We applied qualitative research methods. Our results show that patients extensively use information sources, primarily the Internet before the visits. Patients regularly apply a self-diagnosis regarding their diseases. This implies several risks as many of them are not able to properly interpret the found information and at the same time the information might not be reliable. To overcome these risks efforts are required within the fields of technology developments for making web sites more reliable and improvement of the health culture of patients, as well. Our research identified the most significant barriers of doctor-patient communication including limited time, the patients’ distress, inadequate health culture and prior knowledge, as well as poor communication skills of some clinicians. Technology might help clinicians to use their limited time more effectively. In the long term, innovative technology solutions might take over some tasks of the health care personnel if they provide reliable health information adapted to the patient’s health, emotional and psychosocial status. Barriers of access to the new technology should be identified and addressed otherwise it would increase the already existing knowledge gap between patients and doctors.