The kernel is in the least core for permutation games

Permutation games are totally balanced transferable utility cooperative games arising from certain sequencing and re-assignment optimization problems. It is known that for permutation games the bargaining set and the core coincide, consequently, the kernel is a subset of the core. We prove that for permutation games the kernel is contained in the least core, even if the latter is a lower dimensional subset of the core. By means of a 5-player permutation game we demonstrate that, in sense of the lexicographic center procedure leading to the nucleolus, this inclusion result can not be strengthened. Our 5-player permutation game is also an example (of minimum size) for a game with a non-convex kernel.

An inconsistency control system based on incomplete pairwise comparison matrices

Incomplete pairwise comparison matrix was introduced by Harker in 1987 for the case in which the decision maker does not fill in the whole matrix completely due to, e.g., time limitations. However, incomplete matrices occur in a natural way even if the decision maker provides a completely filled in matrix in the end. In each step of the total n(n–1)/2, an incomplete pairwise comparison is given, except for the last one where the matrix turns into complete. Recent results on incomplete matrices make it possible to estimate inconsistency indices CR and CM by the computation of tight lower bounds in each step of the filling in process. Additional information on ordinal inconsistency is also provided. Results can be applied in any decision support system based on pairwise comparison matrices. The decision maker gets an immediate feedback in case of mistypes, possibly causing a high level of inconsistency.

Néhány megjegyzés a kockázat, bizonytalanság, valószínűség kérdéséhez (Some remarks about uncertainty, risk and probability)

A címben említett három fogalom a közgazdasági elméletben központi szerepet foglal el. Ezek viszonya elsősorban a közgazdaságtudományi megismerés határait feszegeti. Mit tudunk a gazdasági döntésekről? Milyen információk alapján születnek a döntések? Lehet-e a gazdasági döntéseket „tudományos” alapra helyezni? A bizonytalanság kérdéséről az 1920-as években való megjelenése óta mindent elmondtak. Megvizsgálták a kérdést filozófiailag, matematikailag. Tárgyalták a kérdés számtalan elméleti és gyakorlati aspektusát. Akkor miért kell sokadszorra is foglalkozni a témával? A válasz igen egyszerű: azért, mert a kérdés minden szempontból ténylegesen alapvető, és mindenkor releváns. Úgy hírlik, hogy a római diadalmenetekben a győztes szekerén mindig volt egy rabszolga is, aki folyamatosan figyelmeztette a diadaltól megmámorosodott vezért, hogy ő is csak egy ember, ezt ne feledje el. A gazdasági döntéshozókat hasonló módon újra és újra figyelmeztetni kell arra, hogy a gazdasági döntések a bizonytalanság jegyében születnek. A gazdasági folyamatok megérthetőségének és kontrollálhatóságának van egy igen szoros korlátja. Ezt a korlátot a folyamatok inherens bizonytalansága adja. A gazdasági döntéshozók fülébe folyamatosan duruzsolni kell: ők is csak emberek, és ezért ismereteik igen korlátozottak. A „bátor” döntések során az eredmény bizonytalan, a tévedés azonban bizonyosra vehető. / === / In the article the author presents some remarks on the application of probability theory in financial decision making. From mathematical point of view the risk neutral measures used in finance are some version of separating hyperplanes used in optimization theory and in general equilibrium theory. Therefore they are just formally a probabilities. They interpretation as probabilities are misleading analogies leading to wrong decisions.