Gondolkodásegyszerűsítő stratégiák hatékonysága (Simplifying decision strategies and their effectiveness)

A szerző a megelégedésre törekvő döntéshozatalt és eszközeinek, az egyszerűsítő döntési stratégiáknak a hatékonysági kérdéseit tárgyalja. Az egyszerűsítő stratégiáknak és az alkalmazásukat támogató attitűdnek nemcsak az időt, hanem az információkeresés és - feldolgozás egyéb költségvonzatait is tekintetbe véve számos előnyük van. A szerző a szakirodalom rendszerezésével rávilágít az egyéni szintű leegyszerűsítések természetére és pozitív hatásaikra. A bevezetést és a meghatározásokat követően az egyszerűsítő stratégiák hatékonysági kérdéseit tárgyalja a környezeti tényezők függvényében, majd a döntéshozó személyiségét és pszichológiai jóllétét érintő összefüggésekről ír. A tanulmány végén folyamatban lévő empirikus kutatásának kérdéseire tér rá, mely kutatás az üzleti gyakorlat empirikus vizsgálatával kíván hozzájárulni az eddig főként laboratóriumi kísérletek eredményeire épülő tudáshoz. ___________ Placing itself in the domain of bounded rationality theory, the article deals with the advantages of satisficing and of using decision heuristics. As to the approach to decision heuristics, the author stands on the positive side, not focusing on biases, but showing interest in the effectiveness potential in heuristics. As a review of recent literature, the article deals with different advantages of satisficing and of using simplifying strategies, be it cognitive advantages, the effectiveness, or advantages concerning the psychological well-being of the decision maker. Actual research questions of the „adaptive toolbox” approach, and the problem of determination by personality traits are presented based on the review of recent research results. Further research directions are indicated after the review. By presenting his research questions the author shows how he is willing to enrich the results of this research program by his own empirical work.

Tax morale and tax evasion: Social preferences and bounded rationality

We study a family of models of tax evasion, where a flat-rate tax finances only the provision of public goods, neglecting audits and wage differences. We focus on the comparison of two modeling approaches. The first is based on optimizing agents, who are endowed with social preferences, their utility being the sum of private consumption and moral utility. The second approach involves agents acting according to simple heuristics. We find that while we encounter the traditionally shaped Laffer-curve in the optimizing model, the heuristics models exhibit (linearly) increasing Laffercurves. This difference is related to a peculiar type of behavior emerging within the heuristics based approach: a number of agents lurk in a moral state of limbo, alternating between altruism and selfishness.

Adómorál és adócsalás - társadalmi preferenciák és korlátozott racionalitás = Tax morale and tax system: social preferences and bounded rationality

Az adócsalásnak egy olyan modellcsaládját vizsgáljuk, ahol az egykulcsos adó kizárólag a közjavakat finanszírozza. Két megközelítés összehasonlítására összpontosítunk. Az elsőben minden dolgozó jövedelme azonos, és ebből minden évben annyit vall be, amennyi maximalizálja a nála maradó jövedelemből fedezhető fogyasztás nyújtotta hasznosság és a jövedelembevallásból fakadó hasznosság összegét. A második hasznosság három tényező szorzata: a dolgozó exogén adómorálja, a környezetében előző évben megfigyelt átlagos jövedelembevallás és saját bevallásából fakadó endogén hasznossága. A második megközelítésben az ágensek egyszerű heurisztikus szabályok szerint cselekszenek. Míg az optimalizáló modellben hagyományos Laffer-görbékkel találkozunk, addig a heurisztikán alapuló modellekben (lineárisan) növekvő Laffer-görbék jönnek létre. E különbség oka, hogy a heurisztikán alapuló modellben egy sajátos viselkedésfajta jelentkezik: számos ágens ingatag helyzetbe kerül, amelyben altruizmus és önzés között ingadozik. ________ The authors study a family of models of tax evasion, where a flat-rate tax only finances the provision of public goods and audits and wage differences are ne-glected. The paper focuses on comparing two modelling approaches. The first is based on optimizing agents, endowed with social preferences, their utility being the sum of private consumption and moral utility. The second approach involves agents acting according to simple heuristics. While the traditionally shaped Laffer curves are encountered in the optimizing model, the heuristics models exhibit (linearly) increasing Laffer curves. This difference is related to a peculiar type of behaviour: within the agent-based approach lurk a number of agents in a moral state of limbo, alternating between altruism and selfishness.

Manipulatív marketing: fogyasztói észlelések és reakciók

A marketing koncepciónak kezdetektől fogva a vevőorientáció az egyik kulcsfogalma. Tulajdonképpen annak a szemléletváltásnak köszönheti felemelkedését és más menedzsmentdiszciplínától való elhatárolását is, amellyel a vevői igényeket helyezte a vállalati gondolkodás középpontjába. Későbbiekben azonban a kutatók rájöttek arra, hogy maguk az igények az üzleti gyakorlat során nagymértékben kontrollálhatók, és az eladói oldal azóta is él ezekkel a lehetőségekkel. A kutatás arra volt kíváncsi, hogy a vállalatok manipulációs gyakorlata hogyan csapódik le a fogyasztókban, melyek azok a manipulációs eszközök, amelyeket észlelnek, és azokra milyen válaszreakciókat adnak. Azonosíthatók-e tipikus gondolkodási sémák, magatartási mintázatok, amelyek jól jellemzik egyes vevők viszonyát a vállalati manipulációval. A tanulmány feltáró interjúkra épít, amely segít megérteni a fogyasztókban végbe menő komplex mechanizmusokat. Az eredmények azt sugallják, hogy kétfajta folyamat játszódik le a vevői oldalon Egyrészt a fogyasztók idővel rutinszerű magatartásmintákat vesznek fel, amely során a manipulációs eszközök érvényesülése nem tudatos, és a vállalatoknak kedvező reakciókat vált ki. Másrészt, a fogyasztói társadalom is egyfajta érési folyamaton megy át, aminek hatására megtanulják a vállalatok gondolkodásmódját, és – bár a kognitív korlátok miatt azokat nem tudják teljes mértékben lekövetni – igyekeznek önvédő heurisztikákat beépíteni a követett magatartásukba. A kutatás alapján hipotetikusan öt vevőtípust azonosítottunk, akiket egymástól eltérő reakciók jellemeznek. Customer orientation has been the key concept of marketing since the beginning. As a matter of fact, the emergence of marketing and the conceptual distinction between marketing and the related management disciplines can be attributed to this new approach, which put customer needs in the focus of company attention. Later, researchers revealed that the needs themselves can be controlled to a greater extent and sellers have been taking advantage of it since then. The main focus of the research concentrated on the effects of manipulation practices of companies on consumers, which manipulation tools are recognised and how consumers react to them. Furthermore the research also investigated whether typical cognitive, emotional and behavioural patterns, which reflect the relationship between consumers and the manipulation practices of companies, can be identified. The study relies on explorative interviews, which help understand the complex mechanisms of consumer attitudes. The results indicates that the opposite process occur on the consumer side. On the one hand, consumers tend to follow behavioural routines after a while, which help manipulation tools work in an unconscious way that triggers reactions for the favour of companies. On the other hand, the generations of consumers are getting more and more mature and learning the companies’ mentality and, despite having cognitive limitations to identify all the tricks and deceptive attempts, they try to develop and follow defensive heuristics. Based on the data explored we identified five customer types and we described their diverse reactions to manipulation.