"Minimálbér-paradoxon" versenyzői munkaerőpiacon? ("Minimum-wage paradox" in a competitive labour market? Lessons from an experimental line of thought)

A versenyzői munkaerőpiac hagyományos kereslet-kínálati modellje az egyensúlyi bérszintet meghaladó minimálbér következményeként az egyensúlyi bérszint mellettinél alacsonyabb foglalkoztatást jósol; minél magasabb a minimálbér, annál alacsonyabbat. Empirikus vizsgálatok szerint ugyanakkor a minimálbér-emelés nem feltétlenül csökkenti a foglalkoztatást - ezt nevezik minimálbér-paradoxonnak -, ami legkézenfekvőbben a munkáltatók munkaerő-piaci monopszonerejével látszik magyarázhatónak. Ezzel szemben az a gondolatkísérlet, amelyről ez a cikk beszámol, általánosabb érvényű, versenyzői munkaerőpiacot feltételező magyarázat kidolgozására irányul. / === / In the conventional textbook demand/supply model of competitive labour markets, the introduction of a minimum wage above market-clearing level must reduce employment. Empirical findings suggest, however, that this may not always be the case, a finding most readily explained by monopsonistic competition in the labour market. The experimental line of thought reported here explores an alternative root, interpreting the "minimum-wage paradox" as the outcome of a competitive labour market that displays friction.

Magyar alkalmazkodás az Európai Unió foglalkoztatás és szociálpolitikájához – tanulságok (The experiences from the Hungarian adaption to the common employment and social policy of the European Union)

A tanulmányban áttekintjük az európai foglalkoztatás- és szociálpolitika kialakulását és történetét, valamint a területen alkalmazott speciális koordinációs módszert. Ezt követően a csatlakozási tárgyalások elemzésével bemutatjuk a hazai politika helyzetét a csatlakozás időpontjában. Az elmúlt időszak foglalkoztatási adatai segítségével megvizsgáljuk a hazai és európai foglalkoztatás- és szociálpolitikai intézkedések hatásait. A cikk zárásaként a magyar EU-elnökség prioritásait és az aktuális közösségi terveket vesszük szemügyre. ______ The article gives a review on the history of the common employment and social policy in the European Union, with special attention to the coordination methods used in the field. The article also analyses the accession negotiations and the domestic policy situation at that time of Hungary's accession to the EU. With the data of recent years, the effects of the Hungarian and common EU measures are also examined. Finally, the priorities of the Hungarian Presidency of the European Council along with the current common policy plans are also demonstrated.

A munkával kapcsolatos értékek és attitűdök változása Közép-Kelet Európában a XXI. század első évtizedében (Changing values and attitudes regarding labour in Central- Eastern Europe in the first decade of 21st century)

A szerző tanulmányában a 2000 és 2010 közötti gazdasági és társadalmi változásokat és a munkával kapcsolatos értékek és attitűdök alakulását állítja időbeli párhuzamba, és azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy milyen prioritások jellemzik 2010-ben a munka egyes aspektusaihoz való viszonyulást Közép-Kelet- Európa uniós tagállamaiban, és közöttük kiemelten Magyarországon? Vajon változtak-e ezek a jellemzők az elmúlt tíz év során, s ha igen, milyen irányú az elmozdulás. Azonos tendenciájúak-e a változások a vizsgált országokban? Megállapíthatók-e jellegzetes különbségek három kiválasztott, magas életszínvonalú, régebbi uniós (EU-15) tagországhoz viszonyítva? Elemzése jelentős mértékben támaszkodik az EVSfelmérés 2010-ben közzétett adataira, melynek alapját a 2008 és 2009 során lefolytatott adatgyűjtés képezi. Tanulmányában azokra a közép-kelet-európai országokra összpontosít, amelyek az elmúlt évtized során az unió tagjai lettek, és a 2000-es felmérésben is részt vettek már. _____ The author sets into parallelism economic and social changes and the development of values and attitudes regarding labour between 2000 and 2010, and looks for answers to questions what priorities characterize in 2010 the attitude to some aspects of labour in EU member countries of CEE, and especially in Hungary. Have these features changed in the last decade and in positive case, what is the direction of the shift? Are changes of similar tendency in countries under consideration? Can considerable differences be stated as compared to three selected, earlier EU 15 member countries with high living standard? The analysis largely relies on data of EVS survey, published in 2010 whose basis is the data collection carried out in 2008-2009. The essay focuses on Central Eastern European countries which have become members of the Union during the last decade and took part already in the survey of 2000.