Karl Marx és Karl Menger néhány gondolata a pénz eredetéről = The thoughts of Karl Marx and Karl Menger about the origin of money

Kisebb bizonytalankodás után a legtöbb közgazdászhallgató a pénz funkcióinak felsorolásába kezd, ha megkérdezik, hogyan határozná meg a pénz fogalmát. A gyakorlatiasabb, vagy a számvitel iránt elkötelezettebb diákok esetleg felidézik a banki mérleget és – részben helyesen – a pénzt kötelezettségként helyezik el benne. Mintha azonban még mindig egy kicsit pironkodnánk, hogy nem találjuk a megfelelő definíciót. És ez már így megy évszázadok óta. Jelen tanulmányban két XIX. századi közgazdász – Karl Marx és Karl Menger – néhány pénzelméleti következtetését igyekszem összehasonlítani, figyelembe véve az általuk képviselt közgazdasági elmélet alapvető eltéréseit. A mára általánosan elfogadottá váló szubjektív értékelmélet és a kissé elfeledett munkaérték-elmélet látszólag teljesen eltérő feltevéseire alapozva a két gondolkodó egészen hasonló eredményre jutott. Számukra a pénz nem egy egyszerű eszköz, sem követelés és kötelezettség, ahogyan most elkönyvelnénk, hanem áru. Eredetét nem állami törvényekből vezetik le, hanem társadalmi konszenzus során létrejött jelenségnek tekintik a pénzt, ami fölötte áll a törvényeknek, eredendően nem jelképet testesít meg, hanem különleges jószágként válik alkalmassá értékjel kifejezésére. / === / If being asked how to define money most students of economics would start listing the functions of money, or those students with more practical insight would place money as liability in the balance sheet of banks. It seems, however, as if we were still embarrassed by not finding the right definition. In the present study I am endeavouring to give a brief overview of various theoretical findings on the essence of money in the economy preceding the 19th century and then compare some money theoretical conclusions of two economists – Karl Marx and Karl Menger – considering the major differences of the economic theories represented by them. On the basis of the premises of the widely accepted subjective value theory and the somewhat forgotten labour theory of value the two 19th century thinkers came to rather similar results. For them money is not a simple means of payment, nor liability or claim, the way we would account for them now, but a special commodity. They do not attach its creation to the appearance of state laws on money as a legal tender but regard it as a social phenomenon which became capable of expressing a value token due to its peculiar characteristics.

Anatomy and lessons of the global financial crisis. Is US consumption financed by Chinese savings?

Savings and investments in the American money market by emerging countries, primarily China, financed the excessive consumption of the United States in the early 2000s, which indirectly led to a global financial crisis. The crisis started from the real estate mortgage market. Such balance disrupting processes began on the American financial market which contradicted all previously known equilibrium theories of every school of economics. Economics has yet to come up with models or empirical theories for this new disequilibrium. This is why the outbreak of the crisis could not be prevented or at least predicted. The question is, to what extent can existing market theories, calculation methods and the latest financial products be held responsible for the new situation. This paper studies the influence of the efficient market and modern portfolio theory, as well as Li’s copula function on the American investment market. Naturally, the issues of moral risks and greed, credit ratings and shareholder control, limited liability and market regulations are aspects, which cannot be ignored. In summary, the author outlines the potential alternative measures that could be applied to prevent a new crisis, defines the new directions of economic research and draws the conclusion for the Hungarian economic policy.

Az épített örökség védelme és a gazdasági stratégia (Protecting the architectural heritage and economic strategy)

Ez az esszé öt tételben vizsgálja, hogy a magyarországi épített örökség miért jutott olyan rossz helyzetbe, s a rendszerváltozás óta eltelt közel negyedszázad miért nem volt képes leküzdeni a háború és a szocializmus örökségét. Az írás második felében megkíséreljük fölvázolni azt, milyen gazdasági stratégia mentén lenne elérhető az a cél, hogy a hazai épített örökség üzleti és társadalmi hasznosítása is megvalósuljon. Ekkor tehertétel helyett – más országokban tapasztalt módon – a gazdasági fölemelkedés tartós tényezőjévé válhat. ___________ This essay advances five theses explaining the desolate state of the architectural heritage in Hungary. It also addresses the issue of why two decades of transition was not sufficient to remedy the shortcomings of four decades of socialism. In the second part of the study we attempt to draft a strategy that could help overcome these difficulties. It aims at a combination of business, municipal and civil society activities guided by a nationally coordinated plan. Following these guidelines the architectural heritage in Hungary could be transformed into an asset instead of a liability, as has been the case in many other European countries.

Az európai magánjog hatása a versenyképességre

A tanulmány az európai magánjogi jogegységesítésnek a piaci versenyképességre gyakorolt esetleges hatásait vizsgálja összehasonlító-jogi és piaci érvek mentén. Arra keres választ, hogy az európai uniós tagállami jogi sajátosságok a szerződésen kívüli felelősség területén mennyire hatnak piacra-jutási korlátként, mennyire valósak ezek versenytorzító hatásai, illetve milyen mértékben működik a jogszabályverseny ezen a területen, használhatják-e a magánjogi felelősségi rendszert befektetés és kereskedelemösztönző eszközként a tagállamok. Ezek függvényében tesz ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy üzleti szempontok mentén mennyire érdemes az európai lágy jog (DCFR) mércéi alapján átalakítani a nemzeti jogot, vagy inkább megmaradni a nemzeti értékek mentén, ha az előnyös a közép-kelet európai térségben, valamint az Európai Unióban zajló nemzeti jogfejlődési folyamatokhoz képest. E kérdéskör annál is inkább aktuális mert térségünk több országa, köztük Magyarország is polgári törvénykönyve reformján dolgozik. _________ The paper discusses along comparative law and market considerations the effects of European unification of private law via soft law instruments (DCFR) on Member States’ competitiveness. The research debates the potential effects of tort liability as market entry obstacle due to legal diversty at national level, the effects of legal diversity on the level playing field Internal Market wide and the role of regulatory competition in tort liability as market generating incentive in hands of Member States. Based on its findings the paper warns on the pitfalls of using the DCFR as model for reforming national civil codes in the Member States. The topic of research is justified by the ongoing civil law reform projects in the Central-Eastern European Member States of the EU, including Hungary.

Végtelen sokszor ismételt kiszerződés (Infinitely repeated outsourcing)

A cikk a kormányzat és a vállalat közti végtelen sokszor ismételt kiszerződésekkel foglalkozik. Vizsgálati eszköztárát a nem teljes szerződések elméletéből kölcsönzi. A szakirodalmat felhasználva megmutatja, hogy létezik olyan fenyegetési stratégia, köznapi szóhasználattal az adott szabályok esetén mindkét fél számára saját érdekében betartandó stratégia, ahol mind a vállalat, mind a kormányzat beruházásának értéke a társadalmilag optimális nagyság. Bebizonyítja, hogy annál valószínűbb, hogy mind a kormányzat, mind a vállalat a társadalmilag optimális beruházási szintet valósítja meg, minél nagyobb annak az esélye, hogy az adott vállalat kapja meg a következő periódusban is az ismétlődő munkafeladatot. Felhívja a figyelmet a szabályozó felelősségére az újabb szerződés valószínűségének indirekt meghatározásában. ____ The paper analyses the in¯nitely repeated contracts between the government and a firm. Methods from the incomplete contract theory are used for this analysis. Based on the literature, it is shown that there exist a trigger strategy, when both the government and the firm deploy the socially optimal amount of investment. The paper proves that the greater the chance that an excellently accomplished firm receives a new contract the higher is the probability that both actors' investments are on the socially optimal level. The regulator has a great liability in establishing indirectly the chance of receiving a new contract opportunity.

Decentralized Clearing in Financial Networks

We consider a situation in which agents have mutual claims on each other, summarized in a liability matrix. Agents' assets might be insufficient to satisfy their liabilities leading to defaults. In case of default, bankruptcy rules are used to specify the way agents are going to be rationed. A clearing payment matrix is a payment matrix consistent with the prevailing bankruptcy rules that satisfies limited liability and priority of creditors. Since clearing payment matrices and the corresponding values of equity are not uniquely determined, we provide bounds on the possible levels equity can take. Unlike the existing literature, which studies centralized clearing procedures, we introduce a large class of decentralized clearing processes. We show the convergence of any such process in finitely many iterations to the least clearing payment matrix. When the unit of account is sufficiently small, all decentralized clearing processes lead essentially to the same value of equity as a centralized clearing procedure. As a policy implication, it is not necessary to collect and process all the sensitive data of all the agents simultaneously and run a centralized clearing procedure.