Munkapiac keresési súrlódásokkal (Job seeking on the labour market, with frictions)

A munkapiac különleges piac, jellegzetességeinek köszönhetően számos modell elemzi. Ezek közül a legismertebbek a keresési-párosítási modellek, amelyek több egymáshoz kapcsolódó kérdéskör vizsgálatára is alkalmasak. A modellcsalád által megmagyarázható munkapiaci jelenségek széles köre, a belőlük levonható következtetések, a modellek magyarázóképességéről folytatott vita egyaránt hozzájárult, hogy a modellek kidolgozói 2010-ben közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesültek. Modelljük kiterjeszti a munkanélküliség természetes rátájának elméletét, képes a jóléti intézkedések és intézményrendszer beépítésére. A szerző e modellek elméleti előzményei, valamint egy alapmodell ismertetése után felvázolja az újabb generációs modellek alapvonásait, a hatékonyságelemzések tanulságait, az állami intézkedések vizsgálatának lehetőségeit, valamint a Shimer-kritika alapjait. / === / The labor market is a specialized market with characteristics that have produced several different models for analysing it. One of the best known is the search and matching model, which is suitable for analysis of several related issues. The broad range of labour market phenomena that can be described by this family of models, the conclusions to be drawn from them, and the debate on their explanatory capability have all contributed to the fact that three economists who made important contributions to developing them - P. A. Diamond, D. T. Mortensen and C. A. Pissar-ides - were awarded the Nobel Prize in Economics in 2010. The DMP model named after them expands the theory of the natural rate of unemployment and is capable of integrating the analysis of welfare measures and institutions. This paper follows up on the contribution of the Nobel Prize winners by examining the theoretical preliminaries of these models, a basic search and matching model, and by looking at the typical characteristics of a new generation of models, the lessons of efficiency analyses, the possibility of investigating the role of policy measures, and the foundations of Shimer's critique.

Magyar alkalmazkodás az Európai Unió foglalkoztatás és szociálpolitikájához – tanulságok (The experiences from the Hungarian adaption to the common employment and social policy of the European Union)

A tanulmányban áttekintjük az európai foglalkoztatás- és szociálpolitika kialakulását és történetét, valamint a területen alkalmazott speciális koordinációs módszert. Ezt követően a csatlakozási tárgyalások elemzésével bemutatjuk a hazai politika helyzetét a csatlakozás időpontjában. Az elmúlt időszak foglalkoztatási adatai segítségével megvizsgáljuk a hazai és európai foglalkoztatás- és szociálpolitikai intézkedések hatásait. A cikk zárásaként a magyar EU-elnökség prioritásait és az aktuális közösségi terveket vesszük szemügyre. ______ The article gives a review on the history of the common employment and social policy in the European Union, with special attention to the coordination methods used in the field. The article also analyses the accession negotiations and the domestic policy situation at that time of Hungary's accession to the EU. With the data of recent years, the effects of the Hungarian and common EU measures are also examined. Finally, the priorities of the Hungarian Presidency of the European Council along with the current common policy plans are also demonstrated.

SME Policy and Competitiveness in Hungary

Small and medium-sized (SMEs) enterprises in Hungary account for 99.9% of all enterprises and for more than two thirds of employment. Since transformation started in 1989 they have been the only net makers of employment. In spite of such remarkable importance, results have been modest compared to the amount of Hungarian and foreign, mostly EU resources poured into the sector. Less than a sixth of SMEs are fast-growing and only a tiny minority of SMEs make use of bank credit. According to various indicators and in spite of bright spots, the SMEs context is problematic and SMEs features are often unfavourable and hardly competitive. In recent years the goal of upgrading SMEs and strengthening their contribution to the economy has acquired central position among policy goals and activity. Although progress has been made, the results are weak and in some cases drawbacks have happened. The paper starts from analysing the SMEs situation, reviews the main features of the recently implemented policy strategies, assesses whether these strategies are appropriate to address the situation, including the effects of the domestic and international crises, and considers whether the targets pursued are realistic and important, and the instruments considered in line with the targets