A tudásmenedzsment és az IT audit kapcsolódási pontjai - a tudásmenedzsment-rendszerek auditja (Connection points of knowledge management and IT audit – audit of knowledge management systems)

A cikkben a szerzők megvizsgálják a tudásmenedzsment komplex rendszerfejlesztési projektekben és az informatikai auditban játszott szerepét. Fő céljuk, hogy a tudásmenedzsment-rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó audit támogatására értékelési modellt készítsenek. Cikkükben megvizsgálják a tudásmenedzsmentnek az IT-auditban játszott általános szerepét, az auditban érintett tudásvagyon védelmének kérdését, a tudásmenedzsment-folyamatok szerepét a rendszerfejlesztésben (auditszempontból), a kontrollok implementálását, valamint a tudásmenedzsment és az IT-audittal kapcsolatos szabványok, módszertanok kapcsolatát. Az eredmények illusztrálására egy az Európai Unió 7. keretprogramjából finanszírozott nemzetközi projekt (GUIDE, IST–2003–507498) szolgál. ________________ Authors investigate the role of knowledge management in complex system development projects and IT audit. The primary goal is to provide an evaluation framework for an assessment of the development of special knowledge management solutions. On the other hand IT audit itself is a knowledge-dependent activity. The paper analyses the role of knowledge management in IT audit in general, the protection of knowledge assets during an audit, the role of knowledge management processes during system development (from audit point of view) and in the implementation of controls, the relationship of knowledge management with audit standards. Authors investigate the specialities of KM developments from audit point of view (particularly important aspects of audit, specific control objectives) A case study, based on experiences gained from GUIDE project (IST-2003-507498 funded by the European Commission’s 6th Framework Programme) illustrates the findings.

A beszerzés helye és szerepe a kis és középvállalatok gyakorlatában = The role of purchasing in small and medium sized companies

A tanulmány a szakirodalom azon egyre szélesedő részéhez járul hozzá, amely a kis és középvállalatok gyakorlatával, sajátosságaik vizsgálatával foglalkozik. Egy speciális aspektust emel ki, mely a hazai nagyvállalati működésben jelentős fejlődésen ment keresztül azzal, hogy a KKV-k beszerzési sajátosságainak megismerését célozza meg. Az áttekintő kép kialakításához a nemzetközi szakirodalomban elérhető empirikus eredményeket és a BCE-n folyó Versenyképesség Kutatás kérdőíves adatbázisának válaszait dolgozza fel. Olyan kérdéseket emel ki, mint a beszerzés szerepe a KKV-k működésében és az azt befolyásoló tényezők illetve a beszerzési gyakorlat sajátosságai. _________ Small and medium sized enterprises play an important role in every economy. This article aims to contribute to the growing number of literature focusing on SMEs management practice. It highlights a management field, which has gone through a significant development in large companies’ practice as it investigates the purchasing and supplier management related issues. The overview is based on a review of literature and the analysis of the survey database of Competitiveness Research of CUB. It highlights such topics as the role of purchasing in SMEs, factors influencing the perceived importance and the purchasing practice of SME-s.

A technológiák szerepe a tudásmenedzsment folyamatok támogatásában (The role of technologies in the support of knowledge management processes)

Az elmúlt évtized folyamán a szervezetek számára a tudás kiemelt stratégiai erőforrássá vált. A tudás kezelésére irányuló törekvések alapvetően az szervezeti megoldásokat, illetve az technológiai-informatikai megoldásokat középpontba helyező megközelítésre oszthatóak. A technológiai szerepéről mind a kutatók, mind a gyakorlati szakemberek között megoszlanak a vélemények, ugyanakkor a lehetőségeket legtöbbször nem is ismerik a döntéshozók és vezetők. Az információs és kommunikációs technológiák (ICT) legnagyobb szerepe abban van, hogy radikálisan csökkentik a tudás megosztását és átadását gátló tényezők hatását. ______ The author in his essay examines how the knowledge-based companies use the numerous technologies avaible to support knowledge management processes. He comes to the conclusion that the use of this technologies are restricted even at companies which are not averse to technological solutions.

Vágyott kultúra és reális értékítélet - Tudásmenedzsment-rendszer kiépítésének előfeltétele egy felsőoktatási intézményben (Desired culture and real value judgement – Precondition of development a knowledge management system in a higher education institution)

A tudásmenedzsment-rendszerek kiépítése és működtetése egyre népszerűbb vállalati cél. A legnagyobb igyekezet ellenére is kudarccal végződhet egy ilyen változás megvalósítása, ha a szükséges feltételek nélkül próbálkozunk ezzel a beavatkozással a szervezet életében. Az egyik legfontosabb előfeltétel a bizalomra, közös tanulásra, fejlődésre épülő, nyitott szervezeti kultúra, mely a tanulószervezeti jellemzőkkel írható le. A szerzők kutatásukban arra voltak kíváncsiak, milyen elképzeléseik, vágyaik vannak a felsőoktatásban oktató kollégáknak az ideálisnak nevezett szervezeti kultúráról. Ezeket az elképzeléseket egy külső tanácsadó cég által végzett kérdőíves felmérésen alapuló vizsgálat segítségével tudták meg, melynek kiértékelésére a circumplex-módszer szolgált. Az eredményeket összevetették a tanulószervezeti jellemzőkkel, vizsgálva azt a hipotézist, miszerint az oktató kollégák tudat alatt is olyan ideális szervezetet képzelnek el, mely a tanulószervezeti kultúra jellemzőivel azonos. _________ To create and to operate a knowledge management system is becoming a more and more popular target of the companies. Realizing the changes above can result in a failure – in spite of the biggest will – if organizations lack certain prerequisites which are necessary in companies’ lives. One of the most important prerequisites is organizational culture which can be characterized by confidence, common learning, development and open atmosphere. This is called a learning organizational culture. In their research the authors would have liked to know what kind of dreams the colleagues have about their own organizational culture. They achieve these results from an investigation with questionnaires which were realized by an advisory team. To evaluating the results of this investigation circumplex method was used. These results were compared with the characteristics of learning organization to confirm our hypothesis. According to this idea colleagues have the same images about their successful organization as the characteristics of learning organizations.

Tudásmenedzsmentet támogató szervezeti megoldások (Knowledge management supported by organizational solutions)

A tudás a vállalatok egyre fontosabb erőforrásává vált, ezért tudatos megoldásokkal kell törekedni a szervezeti tudásban rejlő lehetőségek hatékony kihasználására. A tudás kezelésére irányuló tevékenységeket mind technológiai-informatikai, mind HR-, mind pedig szervezeti megoldásokkal lehet támogatni. Jelen cikkben a vállalatok szervezeti megoldásait elemzi a szerző: rámutat a szervezeti struktúrák, a szervezeti kultúra, a vezetői megközelítések (leadership) szerepére, valamint a kommunikáció különböző formáinak lehetőségeire. ______ Knowledge management activities became important part of knowledge oriented organisations, like software development companies. These activities can be supported by technological and organisational solutions. This paper concentrates on the organisational support factors of knowledge management activities in the software development industries, and examines the role of organisational design, structures, processes, communication and management support, while highlights the challenges.

Innovation Management in Central and Eastern Europe: Technology Perspectives and EU Policy Implications

The purpose of this study is to investigate empirically the role of innovation activity in Central and Eastern Europea (CEE). We also identified those internal and external factors, which might cause improvements in innovation performance of CEE companies. Our main focus was on technology-based innovations within the healthcare industry. We applied qualitative research methods. Our findings demonstrate that CEE companies within the healthcare industry have significant contribution to European Union’s innovation performance. We found that key success factors of these organizations are based on four elements: knowledge management, access to financial resources, managing formal and informal networks, as well as achieving synergies between technological and non-technological innovations.

Olcsó és okos – a frugal innováció és a tudásmenedzsment szimbiózisa (Cheap and clever – symbiosis of frugal innovation and knowledge management)

A tudásmenedzsment-rendszerek működtetése lassan elfogadottá, és a nagyobb vállalatok életében a mindennapok részévé vált az elmúlt években. A rendszer hordozta előnyök, lehetőségek teljes körű kiaknázása azonban közel sem mutat ilyen reményteli képet. Különösen igaz ez, ha a vállalati működés kulcsfolyamataival való kapcsolatát, egymásba épülését vizsgáljuk. E folyamatok közé tartozik az innováció is. Bár minden szakmabeli és laikus gondolkodás egyértelműen látja, hogy az innovációhoz tudás kell, és a tudásmenedzsment-rendszernek is a tudás az alapja, mégsem valósul meg e két terület szoros kapcsolata, együtt mozgása a siker érdekében. Különösen igaz ez a hiányosság a legújabb innovációs megoldásokban. A tanulmány a tudásmenedzsment-rendszer és a frugal innováció kapcsolatát, elvi és gyakorlati lehetőségeit mutatja be. ____ To operate a knowledge management system has become an accepted method and a part of everyday life in the biggest companies. The full circle exploitation of advantages and possibilities of this system does not show a hopeful picture. It is especially true when we examine relationships and constructions with other key processes in the operation of a company. Innovation belongs to above mentioned processes. Though every outsider and professional way of thinking sees clearly that knowledge is needed to innovate and knowledge is a basis of knowledge management, but the close connection of the two important processes has not been realized on behalf of success. Defectiveness is especially true in cases of the newest innovation methods. The paper shows the connection of frugal innovation and knowledge management, its theoretical and practical possibilities

Managing Succession and Knowledge Transfer in Family Businesses: Lessons from a Comparative Research

The most natural mode of family firm succession is the intergenerational ownership transfer. Statistical evidence, however, suggests that in most cases the succession process fails. There can be several reasons as a lot of personal, emotional and structural factors can act as an inhibitor to succession. The effectiveness of the implementation of any succession strategy is strongly dependent on the efficiency of intergenerational knowledge transfer, which is related to the parties’ absorptive capacity and willingness to learn. The paper is based on the experiences learned from the INSIST project. In the framework of the project different aspects of family business succession have been investigated in three participating countries (Hungary, Poland and the United Kingdom). The aim of the paper is to identify the patterns of management, succession, knowledge transfer and learning in family businesses. Issues will be examined in detail such as the succession strategies of companies investigated and the efforts family businesses and their managers make in order to harmonize family goals (such as emotional stability, harmony, and reputation) with business- related objectives (e.g. survival, growth or profitability).

Leadership jellemvonások és lean menedzsment – elmélet és gyakorlat = Leadership attributes and lean management in theory and practice

A műhelytanulmány két kutatási kérdést vizsgál. Egyrészt kiemelt szakirodalom alapján megvizsgálja, hogy az elméleti ajánlások milyen vezetési stílust és vezetői stílusjegyeket fogalmaznak meg követendőnek egy lean vállalat számára. Másrészt megvizsgálja, hogy a lean menedzsment gyakorlatának alkalmazásában fejlettebb vállalatok vezetői valóban az irodalom által javasolt, kívánatosnak tekintett vezetői stílusjegyeket tekintik-e pozitívnak. Vizsgálatunkat a Versenyképesség Kutató Központ 2009-es kérdőívének adatbázisán végeztük el, melyben mintegy 300 vállalat négy vezetőjének válaszai állnak rendelkezésre. A rendelkezésre álló mintából mi az 50 fő feletti foglalkoztatottal rendelkező, feldolgozóipari vállalatokra fókuszáltunk, esetükben elemeztük a vezérigazgató és a termelésvezető által követendőnek, jónak tartott vezetői stílusjegyek alkalmazását. ----- Abstract: The working paper focuses on two connected research quesions: Ono ne hand based on selected literature it systematically looks at the ideal leadership style and connected leader attributes that help in transforming a company into a real lean organization. On the other hand the paper analyzes whether leaders of companies with more developed lean practice do or do not follow these leadership related suggestions formulated in the literature. The study uses the fourth round of the Hungarian Competitiveness Research Survey from 2009. The survey has 300 valid observations. Four different respondents in each company filled in questionnaires, all of them were top managers (CEO, marketing /sales, finance, production). Plants were quite different alongside the most important organizational dimensions (volume, number of employee, industry, ownership). Previous researches pointed out that lean management is more likely applied by larger manufacturer. Hence, this study is limited to the analysis of questionnaires filled in by producers that have more than 50 employees. We analyze the leadership styles of two managers, namely the CEO and production manager.

Ellenőrzési aspektusok a vállalatok versenyképességének szemszögéből = Control aspects and competitiveness in business companies

Ez a műhelytanulmány a 2009-es versenyképesség kutatás során 317 vállalatra kiterjedő kérdőíves felmérés konkrét adataiból emeli ki az ellenőrzéssel, kontrollal összefüggő tényezőket és ezek eredményeit hasonlítja össze a hazai és nemzetközi szakirodalom ide vonatkozó elméleteivel. A kutatási kérdések arra irányulnak, hogy milyen részekből, feladatokból, tevékenységekből tevődnek össze a vezetők ellenőrzési feladatai, azok mikre terjednek ki, és mennyiben tekinthetők fejlettnek a versenyképes vállalatoknál. A műhelytanulmányban konkrétan a kontrolling eszköztár, a belső ill. pénzügyi ellenőrzés és kockázatkezelés, valamint a minőségirányítási sztenderdek, szabványok által megkövetelt ellenőrzési mechanizmusok vizsgálata történik a hazai, 50 főt meghaladó vállalkozások esetében. A műhelytanulmány a klasszikus kutatási jelentések sémájában készült, elméleti felvezetéssel és szakirodalmi áttekintéssel indít, majd második részében a konkrét versenyképesség adatbázis adatainak bemutatása történik a témában, végül összegzés, segítő szószedet és irodalomjegyzék zárja azt. _______ This workpaper is a report of controlmechanisms used by Hungarian companies. The latest stage of the Competitivness Research project started in 2009 during which data were collected from 317 Hungarian companies. Themes of this workpaper are controlmechanism, or controll-framework of the companies and connection between controlmechanism and competitiveness. Main elements of the research are: controlling aspects, internal and financial audits completed by managment including critical risks, audits according to ISO 9001:2008 standards or other standards, and the way these elements support or influence the competitiveness of the companies. The structure of this workpaper follows the common parts of other research reports. It begins with details of the theoretical background and presents main publications of the topic, than goes through several direct analisys and tests regarding the Hungarian competitiveness database of 2009. At the end the of the workpapaper a basic summary can be found with a glossary of explanations, and a bibliography of cited papers and publications.

Tudásmenedzsment: problémák és veszélyek (Knowledge management: problems and dangers)

A tudásmenedzsment több terület metszeteként is értelmezhető új megközelítése a vállalatok vezetésének. A megközelítés napjaink slágertémája, ugyanakkor egy olyan gyógyszerre hasonlíthatjuk, melyek kockázatait és mellékhatásait még nem ismerjük. Ebben a cikkben néhány nehézségre, problémára kívánom a figyelmet ráirányítani. ______ Knowledge management is interpretable as the intersection of different management research areas. KM is one of the most popular topic of management literature and practice, but it is similar to a medicine, which is effective, although its risks and side-effects are not known. In this paper I present some problems and difficulties in this area.

The risk of adverse selection and its management in the process of venture capital investment (The experience of Hungarian investors)

Venture capitalists can be regarded as financers of young, high-risk enterprises, seeking investments with a high growth potential and offering professional support above and beyond their capital investment. The aim of this study is to analyse the occurrence of information asymmetry between venture capital investors and entrepreneurs, with special regard to the problem of adverse selection. In the course of my empirical research, I conducted in-depth interviews with 10 venture capital investors. The aim of the research was to elicit their opinions about the situation regarding information asymmetry, how they deal with problems arising from adverse selection, and what measures they take to manage these within the investment process. In the interviews we also touched upon how investors evaluate state intervention, and how much they believe company managers are influenced by state support.

A tudásérték meghatározása minőségügyi szempontból, hálózatelemzési módszerekkel (The knowledge value in terms of quality with network analysis methods)

A minőségügy egyik kulcsfeladata, hogy azonosítsa az értékteremtés szempontjából kritikus tényezőket, meghatározza ezek értékét, valamint intézkedjen negatív hatásuk megelőzése és csökkentése érdekében. Az értékteremtés sok esetben folyamatokon keresztül történik, amelyek tevékenységekből, elvégzendő feladatokból állnak. Ezekhez megfelelő munkatársak kellenek, akiknek az egyik legfontosabb jellemzője az általuk birtokolt tudás. Mindezek alapján a feladat-tudás-erőforrás kapcsolatrendszer ismerete és kezelése minőségügyi feladat is. A komplex rendszerek elemzésével foglalkozó hálózatkutatás eszközt biztosíthat ehhez, ezért indokolt a minőségügyi területen történő alkalmazhatóságának vizsgálata. Az alkalmazási lehetőségek rendszerezése érdekében a szerzők kategorizálták a minőségügyi hálózatokat az élek (kapcsolatok) és a csúcsok (hálózati pontok) típusai alapján. Ezt követően definiálták a multimodális (több különböző csúcstípusból álló) tudáshálózatot, amely a feladatokból, az erőforrásokból, a tudáselemekből és a közöttük lévő kapcsolatokból épül fel. A hálózat segítségével kategóriákba sorolták a tudáselemeket, valamint a fokszámok alapján meghatározták értéküket. A multimodális hálózatból képzett tudáselem-hálózatban megadták az összefüggő csoportok jelentését, majd megfogalmaztak egy összefüggést a tudáselem-elvesztés kockázatának meghatározására. _______ The aims of quality management are to identify those factors that have significant influence on value production, qualify or quantify them, and make preventive and corrective actions in order to reduce their negative effects. The core elements of value production are processes and tasks, along with workforce having the necessary knowledge to work. For that reason the task-resource-knowledge structure is pertinent to quality management. Network science provides methods to analyze complex systems; therefore it seems reasonable to study the use of tools of network analysis in association with quality management issues. First of all the authors categorized quality networks according to the types of nodes (vertices) and links (edges or arcs). Focusing on knowledge management, they defined the multimodal knowledge network, consisting of tasks, resources, knowledge items and their interconnections. Based on their degree, network nodes can be categorized and their value can be quantified. Derived from the multimodal network knowledge-item network is to be created, where the meaning of cohesive subgroups is defined. Eventually they proposed a formula for determining the risk of knowledge loss.