Tudáshasználat és sikeresség- tudásteremtés és -használat a magyarországi borvidékeken (Knowledge-use and success – Knowledge-creation and use on the Hungarian wine-districts)

A cikkben a magyarországi borágazatra vonatkozóan vizsgáljuk a tudáshasználat és sikeresség összefüggését. Magyarország az elmúlt évtizedben elmaradt a magasabb tudást megtestesítő prémium- és szuperprémium- borok irányába mutató világpiaci trendtől. Ennek hátterében vizsgálataink szerint a szőlő- és borágazatban elengedhetetlen és állandóan fejlődő tudás nem eléggé intenzív használata is meghúzódhat. Noha a tudás használata és terjedése ugyan jelentős tényező a különféle vállalkozások sokféleségének magyarázatában, de nem egyértelműen szignifikáns a többféle módon mért sikeresség alakításában. Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy a magyar vállalkozások a tudás saját berken belüli gondozásával és adekvát felhasználásával piaci sikereket érhetnek el. _____ The paper examines the relationship between the use of specific knowledge and success among the Hungarian grape growers and wine makers. In the recent decade Hungary has been left behind by the world trends represented increasing share of premium and superpremium wines (which materialise higher knowledge) in export development. According to the authors’ survey there might be in behind the non-appropriate use and management of knowledge and skills which would be ‘condition sine qua non’ for wine making. However the use and spread of skills is a basic component in explaining the differences of variation among the companies, it is not unambiguous in formulating the business success measured in different indicators. At the same time the authors can conclude that the Hungarian wine enterprises – keeping the idea generation as well as its further development, elaboration and adequate use within the frame of the company – can achieve market success.

A technológiák szerepe a tudásmenedzsment folyamatok támogatásában (The role of technologies in the support of knowledge management processes)

Az elmúlt évtized folyamán a szervezetek számára a tudás kiemelt stratégiai erőforrássá vált. A tudás kezelésére irányuló törekvések alapvetően az szervezeti megoldásokat, illetve az technológiai-informatikai megoldásokat középpontba helyező megközelítésre oszthatóak. A technológiai szerepéről mind a kutatók, mind a gyakorlati szakemberek között megoszlanak a vélemények, ugyanakkor a lehetőségeket legtöbbször nem is ismerik a döntéshozók és vezetők. Az információs és kommunikációs technológiák (ICT) legnagyobb szerepe abban van, hogy radikálisan csökkentik a tudás megosztását és átadását gátló tényezők hatását. ______ The author in his essay examines how the knowledge-based companies use the numerous technologies avaible to support knowledge management processes. He comes to the conclusion that the use of this technologies are restricted even at companies which are not averse to technological solutions.

Creating Responsive Information Systems with the Help of SSADM

In this paper, a program for a research is outlined. Firstly, the concept of responsive information systems is defined and then the notion of the capacity planning and software performance engineering is clarified. Secondly, the purpose of the proposed methodology of capacity planning, the interface to information systems analysis and development methodologies (SSADM), the advantage of knowledge-based approach is discussed. The interfaces to CASE tools more precisely to data dictionaries or repositories (IRDS) are examined in the context of a certain systems analysis and design methodology (e.g. SSADM).

Munkahelyi tanulást befolyásoló tényezők – humán-számítógép együttműködés vizsgálata (Influencing factors of on-the-job learning – Analysis of human-computer collaboration)

A komplex, dinamikus, tudásalapú társadalomban nemcsak a tanulás formái, hanem a tanulás helyszínei is módosulnak, s a munkahely tanulásban betöltött szerepe felértékelődött. A munkahelyi környezet is számos átalakuláson esett át, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) fejlődésével egyidejűleg lehetővé vált többek között a távmunka, jelentősen átformálva a munkavégzés és a munkahelyi interakciók módját. A kutatók arra keresték a választ kutatásukban, hogy a szervezeten belül milyen tényezők támogatják vagy gátolják a munkahelyi tanulást. A kutatás fő üzenete, hogy a tanulás keretrendszere, az egyéni képességek és az észlelt tanulási szituáció együttesen határozza meg a munkahelyi tanulást. A kutatók eredményüket kvalitatív kutatással feltárt három esettanulmányon keresztül ismertetik. ____ In a knowledge-based society not only the forms of learning have been changed but also the places of learning. The role of workplace in the learning process is becoming more important. Meantime, there has been a substantial change in the working conditions as the development in information and communication technologies (ICTs) makes it possible to telecommute transforming remarkably the way of working and the interactions at the workplace. The central question of the research is which intra-organizational factors support or hinder onthe- job learning. The main message of the research is that the learning framework, the individual cognitive competences and the perceived learning situation influence collectively on-the-job learning. Authors present the results of the qualitative research though three case studies.