Az átalakuló globális pénzügyi szabályozórendszer kérdései = Dilemmas of the changing global financial regulation system

Erősődő igény van a jelenlegi sokoldalú nemzetközi felügyeleti rendszer reformjára úgy, hogy az a nemzeti gazdaságpolitikák nemzetközi hatásait is figyelembe vegye. Ehhez át kell reformálni a jelenlegi globális pénzügyi szabályozási rendszert, de ki kell alakítani a nemzeti gazdaságpolitikák egymásra hatásának koordinációját is. Ide tartozik a globális külső sokkok csillapítására szolgáló anti-ciklikus finanszírozás, a nemzetközi adózási együttműködés fokozása, a nemzetközi adósságfinanszírozás tökéletesítése, vagy a globális fizetésieszköz-tartalékok és a fizetési rendszer viszonya. Ez utóbbi területen az SDR kiterjedtebb használatának feltételeit kell kimunkálni. A jelenlegi globális intézmények – WTO, Nemzetközi Valutaalap, Világbank – alapos megújítása elkerülhetetlen. A globális gazdasági koordináció intézményi kereteinek kidolgozása viszont még várat magára. A G20-ak csoportja – bár fontos reformokat kezdeményezett –, nem tekinthető a világgazdasági egyensúlytalanságok megoldása letéteményesének. A cél csak olyan globális intézményi struktúra lehet, amely egyaránt képes a világ nagy számú gazdaságai közötti koordinációs feladatok megoldására, s a döntések végrehajtásának kikényszerítésére. / === / The present multilateral international surveillance system needs to be reformed with an eye on international repercussions of national economic policies. The present global financial architecture, the coordination of interplays of national economic policies must be modified. An anti-cyclical financing capable of absorbing global external shocks, strengthening of international tax cooperation, improving international debt financing or the relations between global financial reserves and the global payment system might be part and parcel of this process. A more extended use of SDR could be worked out. Reforms of the present global institutions – the WTO, the IMF, the World Bank – cannot be avoided any further. Institutional frameworks of global economic coordination mechanism have still not been worked out. The Group of 20 (G-20) cannot be seen as the sole player in fighting world economic disequlibria. A global institutional system is envisaged, which is able to implement economic coordination among national economic units and to enforce the implementation of decisions taken. At present there is no global institution dealing with coherence and consistency of global issues. Reforming present institutions and/or designing new ones are possible options. The basis for such an international coordination must involve general acceptance of principles, transparent implementation, and enforcement of decisions taken.

A kapitalizmus néhány rendszerspecifikus vonása (Some system-specific features of capitalism)

A szerző korábban a szocialista rendszer és a posztszocialista átmenet elemzésére használta azt a szemléletet és módszertant, amelyet rendszerparadigmának nevezett el. A jelen tanulmány a kapitalizmus néhány általános vonásának vizsgálatára alkalmazza ezt a megközelítést. A cikk - fogalmi tisztázás után - példákat sorol fel a kapitalizmus néhány rendszerspecifikus vonására, majd kettővel részletesebben foglalkozik. Az egyik: a rendszer dinamizmusa. Az elmúlt évszázad nagy újításai, amelyek mélyrehatóan átalakították nemcsak a termelés technológiáját, hanem az emberek mindennapi életét is, a kapitalista rendszer és annak főszereplője, a vállalkozó vezette be és terjesztette el. Csak a kapitalizmusban tud kialakulni a vállalkozás és újítás mechanizmusa, az ehhez szükséges erőteljes ösztönzés és rugalmas tőkepiac. A másik példa: a kapitalista rendszer immanens tulajdonsága a munkaerőpiacon jelentkező tartós többlet, szemben a szocialista rendszerrel, amelynek kifejlett formájában tartós munkaerőhiány mutatkozik. Elméletileg és tapasztalatilag is igazolható, hogy minél dinamikusabb a kapitalista gazdaság állandó átalakulása, annál inkább keletkezik strukturális munkanélküliség. A hatékony bér elmélete megmagyarázza, miért érdeke a munkaadónak, hogy a piactisztító bérnél magasabb bért fizessen, és ezzel munkanélküliséget idézzen elő. A kapitalizmus reformálható rendszer. Ám ügyelni kell arra, hogy a részreformok között milyen a kapcsolat. Szerencsés esetben kiegészítik egymást. Ám ennél sokkal gyakoribb, hogy miközben szembeszállunk a rendszer egyik kedvezőtlen hajlamával, utat engedünk egy másik kedvezőtlen hajlam megerősödésének. ___________________ The author previously applied the outlook and methodology he named the system paradigm to analysing the socialist system and post-socialist transition. This study takes the same approach to some general attributes of capitalism. After clarifying some concepts, the author presents examples of some system-specific features of capitalism, before ad-dressing two of them in detail. One is the dynamism of the system. The great innovations of the last century that radically altered both the technology of production and people s daily lives were all introduced and disseminated by the capitalist system and its protago-nist, the entrepreneur. Only under capitalism can the mechanism of entrepreneurship and innovation emerge, with the strong incentives and flexible capital market they require. The other immanent feature is a chronic surplus on the labour market that contrasts sharply with the chronic labour shortage prevalent under the mature socialist system. Theory and experience confirm that the faster the ongoing transformation of a capitalist economy proceeds, the greater the propensity for structural unemployment to appear. It is explained by the efficiency pay hypothesis how an employer has an incentive to pay more than a market-clearing wage, thereby introducing unemployment. Capitalism is a system that can be reformed, but attention needs paying to relations between reforms of different parts of the system. In fortunate cases they complement each other, but it is commoner to find that tackling one unfavourable tendency only allows another such tendency to increase.

Egységes kockázatkezelési módszertan kialakítása a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaságnál (Development of an integrated risk management methodology for an electricity transmission system operator (TSO) company)

A felelős vállalatirányítás egyik stratégiai jelentőségű tényezője a vállalati szintű kockázatkezelés, mely napjaink egyik legnagyobb kihívást jelentő területe a vállalatvezetés számára. A hatékony vállalati kockázatkezelés nem valósulhat meg kizárólag az általános, nemzetközi és hazai szakirodalomban megfogalmazott kockázatkezelési alapelvek követése mentén, a kockázatkezelési rendszer kialakítása során figyelembe kell venni mind az iparági, mind az adott vállalatra jellemző sajátosságokat. Mindez különösen fontos egy olyan speciális tevékenységet folytató vállalatnál, mint a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaság (transmission system operator, TSO). A cikkben a magyar villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társasággal együttműködésben készített kutatás keretében előálló olyan komplex elméleti és gyakorlati keretrendszert mutatnak be a szerzők, mely alapján az átviteli rendszerirányító társaság számára kialakítottak egy új, területenként egységes kockázatkezelési módszertant (fókuszban a kockázatok azonosításának és számszerűsítésének módszertani lépéseivel), mely alkalmas a vállalati szintű kockázati kitettség meghatározására. _______ This study handles one of today’s most challenging areas of enterprise management: the development and introduction of an integrated and efficient risk management system. For companies operating in specific network industries with a dominant market share and a key role in the national economy, such as electricity TSO’s, risk management is of stressed importance. The study introduces an innovative, mathematically and statistically grounded as well as economically reasoned management approach for the identification, individual effect calculation and summation of risk factors. Every building block is customized for the organizational structure and operating environment of the TSO. While the identification phase guarantees all-inclusivity, the calculation phase incorporates expert techniques and Monte Carlo simulation and the summation phase presents an expected combined distribution and value effect of risks on the company’s profit lines based on the previously undiscovered correlations between individual risk factors.