A 2005 és a 2006-os európai és magyar EU-ETS kibocsátási adatok elemzése

Az Európai Unió Kibocsátás-Kereskedelmi Rendszere (EU-ETS) hatálya alá tartozó vállalatoknak már két alkalommal validált adatokat kellett közzétenniük a kibocsátásukra vonatkozóan. Ezen hivatalos adatok közzététele lehetőséget nyújt annak vizsgálatára, hogy az egyes országok/szektorok/vállalatok-ra milyen hatással volt az EU-ETS bevezetése. Dolgozatunk első felében a nemzetközi kibocsátási adatokat elemezzük, elsősorban a kapott kvótákhoz viszonyítva országszinten, melyik ország milyen hátrányt vagy előnyt könyvelhetett el az EU-ETS bevezetésével. A dolgozat második felében a magyar ETS szektorokat vizsgáljuk, különös figyelmet szentelve a villamos energia piacra.

Optimális kvótapozíció EU ETS-ben résztvevő villamoserőmű esetében (reálopciós megközelítés)

Az Európai Emissziókereskedelmi Rendszer (EU ETS) életbe lépésével a villamos erőművek új költségelemmel és kockázati faktorral találkoztak: tényleges szén-dioxid kibocsátásukat emissziós kvótával szükséges lefedniük (megfelelési kötelezettség). Az emisszió lefedésének kötelezettsége nem azonnali: mindig a következő év áprilisának végéig kell elszámolni a megelőző év összes kibocsátásával. Az új termelési tényező az árampiaci liberalizáció mellett tovább növelte az erőművekkel kapcsolatos döntések komplexitását, tovább erősítve az igényt a piaci kockázatok hatékony kezelésére. A cikkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy az erőmű év közben milyen mennyiségű emissziós kvótát birtokoljon. Az előző (2005-2007) és a jelenlegi (2008-2012) kereskedési szakasz esetében az éves kvótamennyiséget ingyenes allokáció útján kapták meg a piaci szereplők. Az első kereskedési szakaszban sok szereplő a kelleténél több kvótát tartott magánál, amelyek a 2006 tavaszi kvótapiaci árzuhanás után folyamatosan elértéktelenedtek. Azok a szereplők viszont, akik feleslegüket korai ügyletekkel értékesíteni tudták, jelentős mennyiségű jövedelmet realizáltak. A cikkben először a villamoserőmű reálopciós döntési modelljét ismertetjük, majd megvizsgáljuk, milyen származtatott terméknek feleltethető meg az erőmű. Ezután a tőzsdei pénzügyekben ismert dinamikus delta hedge stratégia alkalmazásával, és a járulékosan számított emissziós egységre vonatkozó delta paraméter számításával jutunk el az alapkérdés (optimális kvótapozíció) megválaszolásához. Végül összehasonlítjuk az optimális kvótapozíciót a várható kibocsátással, valamint bemutatjuk, hogy a két mennyiség csak közelítéssel egyenlő egymással.