85 resultados para Joób, Árpád: A magyar népzene rendszere és szelleme Kodály Zoltán ...
em Corvinus Research Archive - The institutional repository for the Corvinus University of Budapest
Resumo:
Az Eurpai Uni Kibocsts-Kereskedelmi Rendszere (EU-ETS) hatálya alá tartozó vállalatoknak már kt alkalommal validált adatokat kellett kzzétenniük a kibocsátásukra vonatkozóan. Ezen hivatalos adatok közzttele lehetsget nyújt annak vizsgálatára, hogy az egyes orszgok/szektorok/vállalatok-ra milyen hatással volt az EU-ETS bevezetése. Dolgozatunk els felben a nemzetkzi kibocsátási adatokat elemezzük, elssorban a kapott kvótákhoz viszonyítva országszinten, melyik ország milyen hátrányt vagy elnyt könyvelhetett el az EU-ETS bevezetésével. A dolgozat msodik felében a magyar ETS szektorokat vizsgáljuk, különös figyelmet szentelve a villamos energia piacra.
Resumo:
A cikk két, felsőoktatásban dolgoz oktató és kutató trekvse arra, hogy feltérkpezze a frissen végzett egyetemi hallgatókkal szemben, a munkaerpiac oldaláról rkez kreativitssal kapcsolatos elvárásokat. Az alapötlet egy EU-kreativitskutatásbl nőtt ki, melyben magyar kzpiskolai tanárok is kzremkdtek. A szerzők kutatásukba beépítettek egy vlaszokat tartalmazó adatbzist (337 fő). Ezt követően generáltak egy msik mintát, amely az egyetemi hallgatókat fedte le (292 fő). A lnc harmadik elemeként on-line formában és személyes lekérdezéssel 112 HR-szakember vleményt kérdeztk meg a kreativits fontosságával, mérhetőségével, az tletet adó EU-projekt kreativitssal kapcsolatos álltsaival s a kreativitás definciójával kapcsolatban. Cikkük a vlaszok kvantitatív feldolgozsnak eredményeit ismerteti. ______ The paper is the product of a professor’s and a researchers (both working in higher education) aim to determine the expectations of the job market as regards creativity in fresh graduates. The idea for this came from an EU creativity study which had included Hungarian high school teachers. The authors have integrated the database (337 persons) of these teachers answers into the study. They also generated a second sample that covered university students (292 persons). As a third element, the authors assessed the opinion of 112 HR managers online and in person as regards the importance and measurability of creativity, as well as their views on the statements pertaining to and definition of creativity as given in the EU creativity project. The paper presents the results of the quantitative analysis of the responses.
Resumo:
A szervezet dolgozi között kiemelt fontosságúak a vezetők, hiszen döntseikkel, mkdskkel a szervezet élett közvetlenül, és sokszor hossz távra befolyásolják. Annak a vllalatnak, mely megtartani, nvelni szeretné piaci pozícióját, különös hangsúlyt kell fektetnie vezetinek kiválasztására, a ksbbiekben pedig fejlesztsre. A szerző cikkében azt mutatja be, hogy a közgazdszképzettséggel rendelkező vezetők iránti munkaerő-piaci kereslet (a HVG-hirdetések elemzése alapján) milyen minőségi jellemzőket mutatott 20002009 között. A szerz részletesen ismerteti az eredményeket, melyek rtelmezshez a Spencer és munkatársai által kidolgozott kompetenciamodell saját tovbbfejlesztett változatát használja fel. Kitekintés céljval a magyar eredmények mellett bemutatja, hogy egy más gazdasági struktúrával, kultúrával rendelkező országban hogyan alakultak a vezetőkkel szemben támasztott kompetencia-elvárások. Az eredmények melyeket más hazai felmrsek is alátámasztanak azt tükrzik, hogy a magyar vezetőkkel szemben támasztott munkaer-piaci kompetencia-elvárások eltérnek a szakmai várakozásoktól és lesen eltérő képet mutatnak a The Economist hirdetselemzésének eredményétől. _________ The thesis that the most important factor which determines the competitiveness of future companies is the quality of human resources has received increasingly more emphasis in the literature on management. The managers of organizations have a key role since they can directly influence the life of the organization by their decisions and work, often for a long term. Therefore, a company which intends to maintain or improve its market position should place special emphasis on the selection, and later on the development of its managers. In the present paper the author presents the characteristic features of job market demand for managers with qualifications in economics between 2000 and 2009 (on the basis of the analysis of job advertisements published in the economic weekly paper Heti Világgazdaság). The author gives a detailed analysis of the results using the competence model developed by Spencer et al. and further developed by the author. In addition to the Hungarian results, the paper also provides an overview of how managers are selected in a country with a different economic structure and culture. The results also supported by other surveys conducted in Hungary demonstrate that the competence expectations of the job market for Hungarian managers fail to meet professional expectations; the picture is sharply different from what the analysis of job advertisements published in The Economist show, and the competence expectation changed very little, though quite strikingly, over the period under discussion.
Resumo:
A vllalkozási tevékenység a munkahelyteremtés s a gazdasági növekeds egyik dönt tényezője. Ennek a jövőbeli kedvez alakulst a fiatalok mai attitűdjei határozzák meg. Ha be tudjuk azonostani a legfontosabb tényezőket, amelyek a fiatalok vállalkozásindítási szndékát befolyásolják, el tudjuk dnteni azt is, mely terleten lehet és érdemes beavatkozni annak rdekben, hogy minl több új, letkpes vállalkozás szülessen. A cikk a GUESSS kutatási projekt magyarorszgi adatbzisának kszönhetően közel 6000 hallgató vlaszait elemezve rendszerezi a felsoktatásban rsztvevők vállalkozásindítási szándkra ható legfontosabb tényezőcsoportokat. Első lépésben Ajzen tervezett magatartás elmletének alkalmazásával vizsgálja a vállalkozásindítási szndék alakítóit, majd további tényezők, így a felsoktatási intzmények által nyújtott szolgltatások, a családi háttr és a demográfiai jellemzk bevonsval igyekszik minél pontosabban leírni a szándék alakulst. _____ Entrepreneurial activity is a decisive factor in the dynamics of job creation and economic growth. The future level of this activity highly depends on the attitudes of todays youth towards this. If the most important factors influencing attitudes are identified and the entrepreneurial intentions towards entrepreneurship are determined, the fields of intervention targeting the creation of as many new and viable enterprises as possible can be defined. This article aims to systematise the most important factor groups that influence the decisions of students studying in higher education in terms of start-up activities and is based on the Hungarian database of the GUESSS research project, containing almost 6000 respondents. Firstly, it tests Ajzens Theory of Planned Behavior. Then such factors as supportive services provided by higher education institutions, family background and demographic factors are analysed in order to improve the explanatory power of the model.
Resumo:
Tanulmányunkban a 2008. janur 1-jétől bekövetkező árampiaci liberalizáció lakossági fogyasztkra vonatkozó - várható - hatását elemezzük. Elmleti modellünkben azzal a feltevéssel lnk, hogy a heterogén fogyasztók szolgáltatóváltása költséges, és a fogyasztókért eltr méret vállalatok árversenyt folytatnak. A fogyasztói dntéseket egy szolgltatóváltsi fggvénnyel írjuk le. Miután bemutatjuk, hogy ebben a modellben nincs tiszta Nash-egyensly, egy másik egyensúlyfogalmat, az aláígérés-biztos egyensly fogalmát használjuk annak megállapítására, hogy milyen kimenetei lehetnek a modellnek. Az aláígérés-biztos egyensly feltteleinek megadása után elemezzk az elmleti modellt, amelynek megoldst numerikus mdszerekkel a modell kalibrálása utn végezzük el. A modell megoldsa során arra a következtetésre jutottunk, hogy a lakossági piacon jelentős áremelkeds várható, amelyet kt tényező indukál. Egyrészt a szolgáltatóváltási költségek léte, msrészt a piac alacsony szintű megtmadhatósága.
Resumo:
tanulmány a kzvetlen külfldi beruházások és a hazai vllalatok kapcsolatát a magyarországi Suzuki beszllítói rendszerének példjn keresztül vizsgálja. A beszllítói kapcsolatok kialakulsa és a hazai vllalatok transznacionális termelési rendszerekhez trténő csatlakozása nagymértékben függ a fordista, toyotista rendszerek működésétől éppgy, mint a befogadó gazdaság vállalataitól. A vllalati mélyinterjúkon alapuló elemzs tipikus vállalati csoportokat különít el, vizsgálja a beszálltv válás folyamatát, a technolgiai egyttműködés kérdéseit, a beszllítók versenyképességének tényezőit. Br a duális gazdaság kpt nagymrtékben árnyalni lehet, nmagukban sem a fordista, sem a toyotista elven mkd beszállítói rendszerek nem szolgálhatnak csodaszerknt a hazai vállalatok számára.
Resumo:
A magyar jövőkutatás intzményesült fennállásának és egyetemi szintű oktatásának 40 éves évfordulóját nnepeltk 2008-ban. A Rmai Klub alapításával azonos évben, 1968 szeptemberben egyetemünk jogelődjn, a Marx Károly Kzgazdaságtudományi Egyetemen, a Npgazdaság Tervezse Tanszéken Dr. Kovács Géza, tanszékvezet egyetemi tanár ltal a jvkutatás tmakörében meghirdetett, kutatószemináriumként működő szakszeminárium tekinthető az els meghatározó lépésnek a hazai jvkutatás és annak oktatása terén. A sok tekintetben jszerű vállalkozásnak (ami adódott a jvkutatás mint sajátos ismerethalmaz s mint tudományterlet jszerűségéből, valamint a kutatás s az oktatás sajátos szerves egységéből, azaz: az oktatómunkához kapcsolódó tudományos kutatásban partnerségi alapon egyetemi hallgatók is részt vettek) különösen ers volt akkor a kisugárzó hatása. Ez ösztönözte leginkább, volt hallgatóin keresztül is, a jvkutatás további kutatóhelyeken, egyetemeken való megjelenst és mvelését. Ez az oka annak is, hogy a hazai jvkutatók és a klföldi jövőkutatási műhelyek is a Kovács Géza professzor által alapított kutatóhelyet tekintik a hazai jövőkutatás bölcsjnek.
Resumo:
A magyar nyugdíjrendszerben 1998 óta egyms mellett működik a feloszt-kirovó és a ktelező tőkefedezeti pillér. Ezt a paradigmatikusnak tekintett reformot követően is több változtatás zajlott az elmlt években, amelyek lnyegben a nyugdíjparaméterek módosítására irányultak. Mára a nyugdjreformról szóló diskurzus világszerte jra általánossá vlt. A magyar nyugdíjviták középpontjban nem elsősorban az idősödő npessg növekvő aránya, hanem az alacsony foglalkoztatás és a csekly jogosultságszerzés áll. A hozzászlsok ma mr nem a felosztó-kirovó versus tkefedezeti rendszer kérdskörét érintik. A vitában újra és jra előkerl az ngondoskods hangslyozsa. A tanulmány egy felmrs adatain keresztül elemzi az ngondoskods különbz formáinak elterjedtsgt. A kérdív tanulsága szerint a megkrdezettek jellemzően nem saját maguk hoztk meg dntéseiket a vizsgált kérdésekben - a nyugdíjrendszerről és saját várható nyugdjas lettartamukról korlátozott (és néha tves) ismeretekkel rendelkeznek. Az emberek öngondoskodásának tlhangsúlyozása a szerzk szerint meg nem engedhető optimizmus. /===/ Unfunded and mandatory funded pillars of the Hungarian pension system have been operating simultaneously since 1998. This reform, seen as paradigmatic, has undergone several changes in recent years, designed essentially to alter the pension parameters. Discourse on pension reform has become general again throughout the world. The pension debates in Hungary have focused less on the rising proportion of the elderly than on low employment and eligibility. Contributions to the debate these days are not about the question of an unfunded versus a funded system. The emphasis has repeatedly been on self-provision. The study analyses by means of survey data the extent of the various forms of self-provision. The survey shows that respondents have not typically made decisions of their own on the matter, for which they have limited (and sometimes false) information about the pension system and their life expectancy as pensioners. According to the authors, it is impermissibly optimistic to place excessive emphasis on peoples ability to provide for themselves.
Resumo:
A magyar felsőoktatás 2004-tl szmos tekintetben radikális fordulatot él t. Az abszolút tömegesedés időszaka vget rt. Tovbbra is beszélhetünk ugyanakkor relatív tmegesedsről. A relatív tmegeseds a negatív demográfiai trenddel párosulva az egyik meghatározó kihívás a kormányzat s a felsoktatási intzmények számára egyaránt. Az előadás ebbl az alaphelyzetbl kiindulva sorra veszi a felsőoktatási intézményeket input és output oldalon érő kihívásokat s szembesíti ezeket rszben a szabályozási környezettel, másrszt pedig a stakeholderek igényeivel, illetve a felsoktatási teljestménnyel. A kihívások és kihvsokra adott vlaszok egy tágabb regionlis s globális trben is értelmezést nyernek.
Resumo:
Az els vilghábor egész Európa gazdagsgt megingatta. Az országok pénzgyileg nehz helyzetbe kerültek, és ennek eredményeképpen inflció, hiperinfláci jelent meg. A kzgazdasági gondolkodók vlaszokat kerestek a problma megoldására, ennek egyik pontja volt az 1920-as magyar közgazdasági pénzügyi ankét.
Resumo:
A vziközm-szolgáltatás hálózatos iparág. Az gazat legfontosabb jellemzői az egyttes ignybevétel, a fix kltségek magas aránya, az a tény, hogy a jelen generációk döntései erőteljesen rintik a jv generáciit is, valamint az a jogi helyzet, hogy a lakossági fogyasztókat nem lehet kizárni a fogyasztásból meghatározzák a versennyel s a szabályozással kapcsolatos alapvető krdéseket. A szektor jelenlegi alapkrdése, hogy miknt lehet az Európai Unió jogszabályaibl fakadó nvekv minsgi kvetelmények teljestsvel párhuzamosan megteremteni (felhalmozni) az infrastruktúra megújításához mr hosszabb ideje hinyzó pnzügyi tartalékokat.
