A közbeszerzés jogi és hatékonysági aspektusai (The legal and efficiency aspects of public procurement)

A közpénzelköltés hatékonyságát hazai viszonylatban az éves közpénzköltés nagyságával és az alkalmazott eljárástípusok, beszerzési tárgyak számával, értékével kapcsolatosan van lehetősége a hivatalos statisztikák elemzése során az érdeklődőnek vizsgálni. A törvény preambulumában található „a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása” célrendszer csak részben érvényesül. A tanulmány arra kíván rávilágítani, hogy a hazai közbeszerzés-kutatás eredményei alapján milyen elképzelés van a GDP közel 5%-án hatékony elköltéséről Magyarországon. Vajon valódi akadálya-e a közbeszerzés a tisztességtelen versenynek, s elősegíti-e a piaci folyamatok érvényesülését annak szabályozása. A szerző válaszai rávilágítanak a közbeszerzési piaci folyamatok, gyengeségek, kevésbé hatékony megnyilvánulások és kritikus vélemények okaira, melyek közvetlen kapcsolatban vannak a közbeszerzés válságos helyzetével, s azonosítják azokat a kritikus pontokat, melyeken érdemes változtatni egy reménybeli hatékonyabb állapot, piaci egyensúlyi helyzet kialakítása érdekében. _______ The analysis of public spending can be based on official statistics showing the figures of annual public spending and the value and number of different procedures and purchased items. However, public procurement spending an annual amount of 1600-1800 billion HUF of public money in an ever changing legal environment, are intended to ensure not only some efficiency in public spending, but to reach several other aims as well. Although the preamble of the public procurement law states, that “a legal environment ought to be created, where the transparency and public accountability of spending public money and fair competition regarding public procurement procedures is ensured”, these requirements are only partially met. This study, based on the results of recent analyses concerning public procurement, wishes to represent our ideas about how to spend efficiently nearly 5% of the Hungarian GDP. Is it really true, that public procurement can be regarded as a genuine means against unfair competition, and can we really foster market processes by regulating public procurement? The author answers highlight the causes of the weaknesses of public procurement procedures, inefficient practices and critical opinions, which are closely connected to the present dire state of public procurement. This study also identifies the crucial elements to be changed in order to achieve a hopefully more efficient state and a preferable market balance.

Katalónia a következő független állam Európában? (Will Catalonia be the next independent state?)

A Katalóniában tapasztalható függetlenségi törekvések nem minősülnek csupán spanyol belügynek, komoly uniós és nemzetközi jogi vonatkozással bírnak. Különösen érdekes megvizsgálni, hogy egyes elemzők hogyan közelítik meg a potenciális függetlenedés közgazdasági összefüggéseit, előnyeit és hátrányait. A téma személyesen is érint, mivel 2012 júliusa és 2013 januárja között a barcelonai Universitat Abat Oliba CEU egyetem vendégoktatója és kutatója voltam, így első kézből tapasztaltam a téma érzékenységét. _____ The independence of Catalonia is not just simple Spanish “internal affair”, since it has serious international and European legal aspects. It is very interesting to analyse the different approaches of the parties and experts about the economic pros and cons of the potential independence. The topic is affecting me personally; because I was guest professor and researcher of the Universitat Abat Oliba CEU in Barcelona in a turbulent period from July 2012 until January 2013, so I could experience the sensitiveness of the subject.

Állami támogatások és gazdasági teljesítmény. Támogatás-túladagolás a magyar gazdaságfejlesztésben? (An overdose of state aid in the Hungarian economy)

Magyarországon az elmúlt évtizedben a vállalatoknak nyújtott állami támogatás GDP-arányosan számolva az európai uniós átlag 2,7-szerese volt. A cikk megvizsgálja, hogy a támogatások hatása megjelenik-e a magyar gazdaság beruházási, foglalkoztatási, jövedelemtermelési teljesítményében és versenyképességében. Arra a következtetésre jut, hogy egyik területen sem jobb a helyzet, mint azokban az országokban, amelyekben lényegesen alacsonyabb a támogatási arány. A mikroszintű elemzések, értékelések sem támasztják alá azt a vélekedést, hogy az állami támogatások érzékelhetően javítják a gazdasági teljesítményt. A források bősége önmagában is okoz hatékonysági problémákat, mert sok program és szervezet versenyez egymással. A rossz (gyengébb hatékonysági követelményeket támasztó) programok kiszorítják a jó programokat. Ha a versenyképességet érdemben befolyásoló tényezők, például a kedvező jogi szabályozási környezet és az üzleti szolgáltatások jól működő piacai nem adottak, akkor ezek hiányát nem ellensúlyozza a támogatások magas szintje. Magyarország az idén indult hétéves programozási időszakban tovább kívánja növelni a vállalatoknak nyújtott állami támogatások mértékét, miközben nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy milyen módon növelhető a támogatási rendszer jelenleg alacsony hatékonysága. _____ State aid given to enterprises as a proportion of Hungary�s GDP has been 2.7 times the EU average over the past decade. The article examines whether any impact of this high level of state aid can be discerned in investment, employment, income- generation performance, or competitiveness of the Hungarian economy. It seems that in none of these areas is the situation better than in countries that have a markedly lower rate of state aid. Micro-level analyses and evaluations do not support the belief that state aid appreciably improves economic performance. A wealth of resources on its own can cause problems with efficiency, as many programs and organizations compete with each other. Bad (less demanding) programs nudge out the good ones. If the factors significantly determining competitiveness, including a favourable legal and regulatory environment and well-functioning markets of business services, are not in place, a high level of state aid cannot be a proxy for them. In the seven-year programming period beginning this year, Hungary plans to further increase the amount of state aid to enterprises, while there is no clear answer as to how to improve the currently poor efficiency of the state aid system.

State subsidy and moral hazard in corporate financing

This paper investigates the impact of state subsidy on the behavior of the entrepreneur under asymmetric information. Several authors formulated concerns about state intervention as it can aggravate moral hazard in corporate financing. In the seminal paper of Holmström and Tirole (1997) a two-player moral hazard model is presented with an entrepreneur initiating a risky scalable project and a private investor (e.g. bank or venture capitalist) providing outside financing. The novelty of our research is that this basic moral hazard model is extended to the case of positive externalities and to three players by introducing the state subsidizing the project. It is shown that in the optimum, state subsidy does not harm, but improves the incentives of the entrepreneur to make efforts for the success of the project; hence in effect state intervention reduces moral hazard. Consequently, state subsidy increases social welfare which is defined as the sum of private and public net benefits. Also, the exact form of the state subsidy (ex-ante/ex-post, conditional/unconditional, refundable/nonrefundable) is irrelevant in respect of the optimal size and the total welfare effect of the project. Moreover, in case of nonrefundable subsidies state does not crowd out private investors; but on the contrary, by providing additional capital it boosts private financing. In case of refundable subsidies some crowding effects may occur depending on the subsidy form and the parameters.