Inventory investment and sectoral characteristics in some OECD countries

This paper discusses the effects of sectoral structure on the long run macroeconomic inventory behaviour of national economies. Data on 15 OECD countries are included in the analysis, which is based on correlation and cluster analysis methodologies. The study is part of a long-term research project exploring factors influencing the inventory behaviour of national economies. First, we introduce some basic characteristics of macroeconomic inventory formation in the 15 OECD countries. We argue that our previous results on the existence of specific characteristic features of macroeconomic inventory investment are justified, hence it makes sense to study the factors influencing these features. We then examine the contribution of various sectors to the production of in the countries involved and the relationship between sectoral structure and inventory intensity (annual inventory change/Gross Value Added). We find that the high share of agriculture and manufacturing increases inventory intensity, that the increasing share of services has a negative effect and that the role of construction and trade is not obvious. The relatively low stability of the statistical results warns us to be cautious with our judgements. Further, case-by-case analysis would be required to obtain more solid results.

Inventory investment and GDP characteristics in OECD countries

There are very few research studies on macroeconomic inventory behaviour of various countries. It is clear that macro inventories are the results of a large number of individual microdecisions. However, we believe that it is worth analysing how inventories develop in the individual countries and why we can see different tendencies. This paper is the newest piece in a series of studies on the above subject. We use the OECD database to analyse inventory trends between 1987 and 2004 in nine of the most developed economies of the world. Annual inventory investment data are used and their connections with other components of GDP expenditure (governmental and private consumption, investment in fixed assets and foreign trade balance as well as the annual growth rate of GDP) are examined by multi-variable statistical analysis. Conclusions include the steadily decreasing tendency of inventory fluctuations, the varying periods of higher and lower rates of inventory investments and the differences of main influencing factors by country.

State Fragility and International Development Cooperation

Over the past few years addressing state fragility in the third world has become an important priority in international development cooperation. However, it seems that the international donor community has so far not been able to develop adequate instruments for dealing with the problems posed by state failure. We see two reasons for this: (i) there is growing recognition within the donor community that the lack of absorptive capacity, or bad economic policies in the partner country can actually make aid counterproductive, even harmful; and (ii) it is very difficult to manage effective development cooperation with weak governments. Channelling aid through NGOs, or giving limited aid in the form of capacity-building is clearly not sufficient to solve the problems fragile states face.

Informatika, telekommunikáció és gazdasági stabilitás (Information technology, telecommunications and economic stability)

Fizikai példákon és matematikai modelleken bemutatjuk, hogy a rendszerek működésének hatékonyságnövekedése instabilitást eredményezhet. Megvizsgáljuk, hogy az informatika és a telekommunikáció fejlődése okozhat-e rendszerszintű instabilitást, illetve milyen gazdasági eszközök vannak a stabilitás fenntartására. / === / Using examples from physics and mathematical modeling, the paper shows that increasing efficiency in systems can lead to instability. The question thus arises whether the development of information and telecommunication technology can lead to instability in the economic system. The policy tools used to maintain stability are also discussed.

Gazdasági versenyképességet támogató pályázatok eredményessége az NFT és az ÚMFT keretében = The effectiveness of grants supporting economic development under hungary's national development plans

A Budapesti Corvinus Egyetem kutatócsoportja által végzett kutatás során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében létrehozott, kis- és középvállalatok számára kialakított gazdaságfejlesztési pályázatok milyen hatékonysággal működnek. Hogyan volt képes a rendszer beépíteni az NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) tapasztalatait az ÚMFT Gazdaságfejlesztési Operatív Programba (GOP). Továbbá, hogy maguk a kis- és középvállalatok miként értékelik ezen kiírásokat és milyen javaslatokat tennének az ilyen típusú pályázatok "felhasználóbaráttá" tételéhez. A kutatás 2009 márciusától 2009 decemberéig tartott. A kéziratot 2010 áprilisában zártuk. / === / In a research group of the Corvinus University of Budapest we aimed to answer the questions of efficiency and effectiveness of the economic development grants of the National Development Plan (2004-2006) and the New Hungarian Development Plan (2007-13) with the focus of small and medium sized enterprises (SME's). We tried to highlight the results of learning by doing of the first National Development Plan and how this practice was built into the second development plan. An emphasis was placed on the opinion of the SME's, how they evaluate the grants and what are their proposals to make the grant system more "user friendly".

Az épített örökség védelme és a gazdasági stratégia (Protecting the architectural heritage and economic strategy)

Ez az esszé öt tételben vizsgálja, hogy a magyarországi épített örökség miért jutott olyan rossz helyzetbe, s a rendszerváltozás óta eltelt közel negyedszázad miért nem volt képes leküzdeni a háború és a szocializmus örökségét. Az írás második felében megkíséreljük fölvázolni azt, milyen gazdasági stratégia mentén lenne elérhető az a cél, hogy a hazai épített örökség üzleti és társadalmi hasznosítása is megvalósuljon. Ekkor tehertétel helyett – más országokban tapasztalt módon – a gazdasági fölemelkedés tartós tényezőjévé válhat. ___________ This essay advances five theses explaining the desolate state of the architectural heritage in Hungary. It also addresses the issue of why two decades of transition was not sufficient to remedy the shortcomings of four decades of socialism. In the second part of the study we attempt to draft a strategy that could help overcome these difficulties. It aims at a combination of business, municipal and civil society activities guided by a nationally coordinated plan. Following these guidelines the architectural heritage in Hungary could be transformed into an asset instead of a liability, as has been the case in many other European countries.

Versenyképesség haloptikával – Helyi gazdaságfejlesztési problémák fejlődő városokban = Competitiveness at short range - Local problems of economic development in medium-sized towns

The aim of our research in the first half of 2011 was to find out what were the administrative, regulative and other problems that were specific obstacles to local economic development and what best practices can be found in local economies. During our research we carried out interviews with leaders and local professionals in five medium size towns of Hungary. We stated that the most obstructive factors were the imperfection of vocational training, the excessively bureaucratic administrative proceedings (supplying of data, acquisition of authority permits, the attitude of the authorities, etc.) and the system of application and finding sources of funds. We think that the most innovative solutions are the good examples of the institutionalized co-operation between local governments and local businesses. We've come to the conclusion that there is a need for reducing administrative burdens for the sake of local economic development.

A nemzetgazdasági versenyképesség sportszakmai és gazdasági aspektusai = Sport and economic aspects of competitiveness on national level

Tanulmányunk a gazdasági versenyképességgel, kiemelten annak nemzetgazdasági szintű vetületével és a sport esetében történő értelmezésével foglakozik. A gazdasági versenyképesség esetén kiemelten kezeljük az IMD és a WEF versenyképességi rangsorait, a sport esetén pedig szétválasztjuk a hivatásos és a szabadidősportot. A hivatásos sport esetén bemutatjuk a sportszakmai versenyképességet indikáló és a sportszakmai versenyképességre hatással lévő gazdasági és társadalmi mutatókat egyaránt. Összehasonlítási csoportot képeztünk, amelyben Magyarország és a környező országok szerepelnek és a komparatív elemzés kiterjed a gazdasági és a sportszakmai versenyképességre, valamint a sportszakmai versenyképességre ható gazdasági és társadalmi tényezőkre egyaránt. A sportszakmai versenyképességet az olimpiai érmek számával és azok pontértékével mérjük, amit az olimpiák teljes történelmére és az elmúlt 20 év különböző szakaszaira egyaránt vizsgálunk, míg a gazdasági és társadalmi tényezőket csak a mondanivalónk szempontjából legrelevánsabb évekre, az új évezredre vizsgálunk. A hivatásos sporttal kapcsolatos versenyképességi kérdésekből azt a következtetést vontuk le, hogy Magyarország történelmi sportszakmai eredményességének fenntartását a jelen gazdasági és társadalmi tényezők nem igazolják, sőt az elmúlt időszak visszaesését támasztják alá és a Londoni olimpián való szereplésünkkel kapcsolatban inkább az összehasonlítási csoporton belüli további visszacsúszást, mintsem az eredmény javulását támogatják. A tanulmányban azt állítjuk, hogy egyéni, vállalati és makrogazdasági versenyképességet is javíthat a szabadidősport. Mikro szinten, majd makrogazdasági szinten elemeztük a szabadidősport hatásait, valamint próbáltunk választ keresni arra a kérdésre, hogy hogyan válhat az egyén, a vállalat és végső célként a gazdaság versenyképesebbé a fizikai aktivitás által. A kevesebb betegség és egészségügyi kiadás, vagy éppen a kedvezőbb várható élettartami mutatók mellett termelékenység-növekedés, a versenyképességi rangsorokban pedig előkelőbb helyezések érhetők el. ______ Our paper tackles the concept of competitiveness in the national level and interprets it also in the field of sport as well. In the economics field we focus on the competitiveness rankings of IMD and WEF and in the sport field we differentiate between professional and leisure sport. In the case of professional sport we introduce the measures of sport competitiveness and its influencing economic and social factors as well. We have made a peer group which contains Hungary and its neighboring countries and the comparative study tackles the sport competitiveness and the influencing economic and social factors as well. We measure sport competitiveness with the Olympic medal count and the medals point value, which is counted in the whole Olympic history, and different phases of the last 20 years. The economic and social factors are compared only in the new millennia as this is the most relevant time frame of this study. From the competitiveness analysis of professional sport we concluded that the maintenance of Hungary’s historical sport successes is not proved by nowadays economic and social factors, however they support the past years decline. These factors also indicate that in London (2012)we would rather slip one more position back in the peer group, than rise again from our ashes. In our opinion leisure sport could enhance the competitiveness of individuals, companies, and economy also. We analysed the effects of leisure sport on the microeconomic and macroeconomic level, and tried to find answer to that question how could be individuals, companies, and economy more competitive through leisure sport. Besides less illness and health care expenditures, longer life expectancy, productivity growth, countries could be well placed in competitiveness’ rankings.

Hirschman meets Williamson: Relationship-specific investment and loyalty

In Albert Hirschman’s theory, loyalty plays a key role in the equilibrium between exit and voice. This article extends economic (rational choice) analysis to the emergence of loyalty, which Hirschman considers an exogenous factor. This is accomplished by linking Williamson’s theory of specific investment to Hirschman’s model. Three cases are distinguished: (1) loyalty is due to specific investment; (2) loyalty is due to (intermediate) factors influenced by specific investment; and, (3) loyalty is independent of specific investment. A simple model formalizes the first case. A paradoxical dynamic of loyalty is identified: a lower degree of specificity may lead to a weakening of loyalty in the short run but astrengthening of loyalty in the long run. An application to the process of European integration is sketched.

A temporary loss of pace or the "middle income trap" - a commentary on the tasks for Hungary's economic development

The latest Hungarian economic growth data, though favourable, do not let us forget that in the longer term growth is weak compared to the preceding period – as well as to the performance of the East-Central European region, which is more dynamic than the European average. In order to make sense of the past decade’s relative loss of pace and lay the foundations for future development policy, it is worth placing Hungary’s case in the context of the slowing tempo typical of middle-income countries. The economic development policies currently pursued by the government are aimed at increasing output in the processing industry, and by extension exports, while relevant international experience advises that it is the higher value-added activities of the global value chain, particularly business services, which should be developed further. In this way real wages and income levels could be increased, and the economy would be less exposed to the fluctuations of international cycles.