Bródy András gazdaságiciklus-elmélete (András Bródy's theory of economic cycles)

Bródy András kutatásainak egyik központi témaköre a gazdasági mozgás vizsgálata volt. Írásunkban Bródy elméletét kívánjuk röviden áttekinteni és összefoglalni. A termelés sokszektoros leírása egyben árelméletét (értékelméletét, méréselméletét) is keretbe foglalja. Ebben a keretben a gazdasági mozgás összetett ingadozása technológiai alapon elemezhető. Bródy megközelítésében a gazdasági ciklust nem külső megrázkódások magyarázzák, hanem a termelési rendszer belső arányai és kapcsolatai. A termelési struktúrát az árak és a volumenek egyformán alakítják, ezek között nincsen kitüntetett vagy domináns tényező. Az árak és a volumenek a köztük lévő duális kapcsolatban alakulnak ki. A gazdaság mozgásegyenleteit technológiai mérlegösszefüggések, valamint a piaci csere útján a gazdaságban újraelosztásra (újratermelésre) kerülő termékek felhasználása és az eszközlekötés változása írja le. Az így meghatározott mozgásegyenletek a gazdaság természetes mozgását ciklusmozgás alakjában írják le. A technológia vagy az értékviszonyok megváltozása (sokkok) a gazdaság ciklikus mozgásának megváltozásában tükröződik. Bródy munkáiban technológiai megalapozást nyer a történelemből ismert számos jellegzetes gazdasági ciklus. / === / Economic motion and dynamics are at the heart of Andras Brody's creative output. This paper attempts a bird's-eye view of his theory of economic cycles. Brody's multi-sector modelling of production has provided a framework for price theory (the theory of value and measurement). His theory of economic motion with cyclical characteristics is technology driven. It argues that the complex web of economic cycles is determined by the proportions and interrelationships of the system of production, not by arbitrary external shocks. The structure's behaviour are driven by prices and proportions, with the duality of prices and proportions as a dominant feature. These are features in common with the Leontief models, which Brody extended to economic cycles. Brody saw economic cycles as natural motions of economic systems with accumulated assets (time lags) and market exchange of goods (demand and supply adjustment). Changes in technology or valuations (shocks) are reflected in changing patterns of motion. His model of the economy is a fine instrument that enabled him to show how the technological parameters of its system determine the frequency and other characteristics of various economic cycles identified in economic history.

Egyéni és kormányzati felelősség a vállalkozói kultúrában – Európában és Magyarországon = Individual and state responsibility in entrepreneurial culture – In Europe and Hungary

Tanulmányunkban a European Values Study adatai alapján megvizsgáljuk, miben tér el Európában a vállalkozók értékrendje más társadalmi csoportokétól, különös tekintettel az egyéni és a kormányzati felelősségvállalás megítélésére. Kísérletet teszünk a vállalkozói értékrend különböző szintjei – személyes, társadalmi és kormányzattal kapcsolatos értékrend – közötti összefüggések feltárására. Összehasonlítjuk, mennyire jellemzi a vállalkozói értékrend az egyes európai országok lakosságát, kiemelt figyelmet fordítva Magyarországra. Egy hazai vállalkozói adatbázis alapján megvizsgáljuk, hogy a magyar vállalkozók értékrendje eltér-e az európai átlagtól, továbbá milyen törésvonalak húzódnak a vállalkozói populáción belül az értékrend szempontjából. _____ Data from the European Values Study are used to examine what sets apart the normative views of entrepreneurs from those of other social groups in Europe about individual and state responsibility. Different levels of an individual’s value system are distinguished: personal, social and state-related values are differentiated. The interrelationships among these levels are explored. Using multivariate statistical analysis, we examine the prevalence of ‘entrepreneurial’ views in European countries, especially in Hungary. Relying on data from a survey of 300 Hungarian small entrepreneurs, we explore if their value system differs from the average value system of European entrepreneurs. Finally, we examine the factors social and economic factors that influence entrepreneurs’ views on personal and state responsibility.

The Impact of Project Manager on Project Success – The Case of ICT Sector

The project management literature on project success is rich. Numerous papers focus on the evolution of the understanding of project success, identification of success criteria and critical success factors. Critical success factors increase the potential for achieving project success, while project success can be evaluated with the help of success criteria. Although the interrelationships between critical success factors and success criteria are rarely analyzed, yet there is a strong demand for it. The aim of this paper is twofold. One of the aims is to identify the impact of one of the critical success factors, the project manager’s project management attitude on project success. The other aim is to highlight the interrelationship between the project manager’s personal characteristics and project management attitude and leadership style, which are three critical success factors. These aim to address the shortcoming mentioned above, which is considering the lack of the interrelationships between critical success factors and success criteria. The research outcomes are drawn from qualitative field research at the Hungarian subsidiaries of multinational companies operating in the ICT sector.