Co-ordination and public administration in a global economy — A Hungarian point of view

The purpose of social co-ordination mechanisms is to co-ordinate the activities of individuals and organisations specialised in the distribution of work. The paper reviews five basic types of mechanisms: market, bureaucratic, ethical, aggressive and co-operative co-ordination. Today’s world operates on the basis of a duality: international cooperation is based on nation states, in which the public administrations work according to bureaucratic coordination. However, the increasingly globalised market responds to the logic of market coordination. The article argues that in terms of understanding the working of public administration, the various coordination mechanisms are of crucial importance, especially where various mechanisms meet, such as the relationship between nation states and multinational corporations.

Versenyző együttműködés és a turisztikai desztinációk versenyképessége - "Hol volt, hol nem volt...?" (Co-opetition and the competitiveness of touristic destinations - "Where was, where it was not...?")

A versenyző együttműködés (co-opetition) népszerű fogalma számos elméleti alátámasztást nyert a versenyképesség elméleti megközelítéseiben is, így a regionális versenyképesség és a klaszterek elméleti alapvetéseinek területén. Maga a fogalom pedig kifejezetten „divatossá” vált hazánk turizmusában: a közelmúltban kerültek a versenyző együttműködést és a turisztikai versenyképességet szolgáló desztináció-menedzsment szervezetek (Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek, TDMSZ a továbbiakban) a turisztikai irányításpolitika és a turisztikai szakma figyelmének középpontjába. Jelen cikkben a szerző célja a versenyző együttműködés és a turisztikai desztinációk versenyképessége közötti elméleti összefüggés feltárása. További cél az elméleti alapvetések primer kutatás során való vizsgálata: az együttműködés mintáinak feltárása a desztinációk szereplői között három (egy hazai és két ausztriai) esettanulmány keretében, a hazai és nemzetközi esetek specifikumainak, valamint a desztinációk fejlettsége miatti kritikus különbségeknek a kimutatása által. / === / The popular term of co-opetition gained theoretical support even in the theoretical approaches of the area of competitiveness, particularly in the field of regional competitiveness and the clusters.The term became rather popular in Hungary: as the tools of destination management and the destination management organizations (DMOs) focusing on the development of co-opetition and competitiveness came to the focus of the Hungarian touristic practice, governmental decisions in the recent past. In this article the author’s aim is to describe the theoretical connections among co-opetition, and the competitiveness of the touristic destinations. Further aim is to analyze the theoretical baselines in primary research, to map the samples of cooperation among the actors of touristic destinations in three case studies (made in one Hungarian, and two Austrian destinations) regarding the topic with regard to Hungarian and international cases, as well as the stage of development.

Trust and cooperation in buyer–seller relationships and networks. The co-evolution of structural balance and trust in iterated PD games

Our study has two aims: to elaborate theoretical frameworks and introduce social mechanisms of spontaneous co-operation in repeated buyer-seller relationships and to formulate hypotheses which can be empirically tested. The basis of our chain of ideas is the simple two-person Prisoner’s Dilemma game. On the one hand, its repeated variation can be applicable for the distinction of the analytical types of trust (iteration trust, strategy trust) in co-operations. On the other hand, it provides a chance to reveal those dyadic sympathy-antipathy relations, which make us understand the evolution of trust. Then we introduce the analysis of the more complicated (more than two-person) buyer-seller relationship. Firstly, we outline the possible role of the structural balancing mechanisms in forming trust in three-person buyer-seller relationships. Secondly, we put forward hypotheses to explain complex buyer-seller networks. In our research project we try to theoretically combine some of the simple concepts of game theory with certain ideas of the social-structural balance theory. Finally, it is followed by a short summary.

A globálisan növekvő hulladékmennyiség és a kezelésére irányuló nemzetközi törekvések (International efforts to cope with globally increasing waste amounts)

Sokoldalú nemzetközi megállapodások és programok foglalkoznak a hulladékok keletkezésének és az országhatárokon átterjedő hatásainak problémájával, a nemzetközi együttműködést szükségessé tevő megoldásokkal. A leginkább átfogó megközelítést a probléma hajtóerőinek szentelt globális programok tartalmazzák, de a fenntarthatóság alapelveire támaszkodó termelési eljárásokra és fogyasztási szokásokra, a zöld gazdaságra való áttérést szorgalmazó dokumentumok nem tartalmaznak számon kérhető kötelezettségeket. A konkrétabb hulladékkeletkezési és hatásterjedési ügyekben – mindenekelőtt a veszélyes hulladékok és a nemzeti fennhatóság alá nem tartozó területekre eljutó vagy ott keletkező hulladékok esetében – jóval konkrétabb nemzetközi megállapodások és programok léteznek. Ezek szabályozási, szakpolitikai, technológiai célokat, feladatokat határoznak meg az országok és az érintett ágazati szereplők szintjén is. Egyes problémák kapcsán és egyes térségekben a hulladékgazdálkodás jelentős eredményeket tud felmutatni, de általában véve a nemzetközi megállapodások hatékony végrehajtásával komoly gondok vannak. Továbbá a meglévő nemzetközi eszközök összességükben még teljes körű végrehajtásuk esetén sem lennének képesek ellensúlyozni a hulladékprobléma globális szintű növekedését. Következésképpen további erőfeszítésekre van szükség – minden kormány, érintett nem-kormányzati szervezet és az ágazatok részéről – különösen a megelőzés vonatkozásában. ____ Various multilateral agreements and programmes deal with the problems of waste generation and its transboundary impacts, and those solutions, which necessitate international co-operation. Those global programmes include the most comprehensive approach, which are dedicated to the drivers of these problems, however, these documents promoting the transition to sustainable production and consumption, or to the green economy do not consist of binding commitments. In case of more concrete issues of waste generation and transboundary impacts there are much more concrete international agreements and programmes, especially, for the hazardous waste streams and the waste transmitted to and/or generated in areas outside national jurisdiction. These determine regulatory, policy, technological goals and tasks for the participating countries and the relevant sectors. Significant progress is demonstrated for some specific problems and in certain regions, but in general, there are serious concerns about the efficient implementation of the international agreements in their entirety. Moreover, even if those were fully accomplished, the existing set of the international instruments would be unable to counterweigh the global increase of the waste problem. Consequently, further efforts are needed by all countries, the relevant non-governmental organisations and sectors, primarily in order to prevent the further global escalation of the problem.