Műszaki és gazdasági hatékonyság Koopmans termeléselméletében (Technical and economic efficiency in Koopmans' theory of production)

Koopmans gyakorlati problémák megoldása során szerzett tapasztalatait általánosítva fogott hozzá a lineáris tevékenységelemzési modell kidolgozásához. Meglepődve tapasztalta, hogy a korabeli közgazdaságtan nem rendelkezett egységes, kellően egzakt termeléselmélettel és fogalomrendszerrel. Úttörő dolgozatában ezért - mintegy a lineáris tevékenységelemzési modell elméleti kereteként - lerakta a technológiai halmazok fogalmán nyugvó axiomatikus termeléselmélet alapjait is. Nevéhez fűződik a termelési hatékonyság és a hatékonysági árak fogalmának egzakt definíciója, s az egymást kölcsönösen feltételező viszonyuk igazolása a lineáris tevékenységelemzési modell keretében. A hatékonyság manapság használatos, pusztán műszaki szempontból értelmezett definícióját Koopmans csak sajátos esetként tárgyalta, célja a gazdasági hatékonyság fogalmának a bevezetése és elemzése volt. Dolgozatunkban a lineáris programozás dualitási tételei segítségével rekonstruáljuk ez utóbbira vonatkozó eredményeit. Megmutatjuk, hogy egyrészt bizonyításai egyenértékűek a lineáris programozás dualitási tételeinek igazolásával, másrészt a gazdasági hatékonysági árak voltaképpen a mai értelemben vett árnyékárak. Rámutatunk arra is, hogy a gazdasági hatékonyság értelmezéséhez megfogalmazott modellje az Arrow-Debreu-McKenzie-féle általános egyensúlyelméleti modellek közvetlen előzményének tekinthető, tartalmazta azok szinte minden lényeges elemét és fogalmát - az egyensúlyi árak nem mások, mint a Koopmans-féle hatékonysági árak. Végezetül újraértelmezzük Koopmans modelljét a vállalati technológiai mikroökonómiai leírásának lehetséges eszközeként. Journal of Economic Literature (JEL) kód: B23, B41, C61, D20, D50. /===/ Generalizing from his experience in solving practical problems, Koopmans set about devising a linear model for analysing activity. Surprisingly, he found that economics at that time possessed no uniform, sufficiently exact theory of production or system of concepts for it. He set out in a pioneering study to provide a theoretical framework for a linear model for analysing activity by expressing first the axiomatic bases of production theory, which rest on the concept of technological sets. He is associated with exact definition of the concept of production efficiency and efficiency prices, and confirmation of their relation as mutual postulates within the linear model of activity analysis. Koopmans saw the present, purely technical definition of efficiency as a special case; he aimed to introduce and analyse the concept of economic efficiency. The study uses the duality precepts of linear programming to reconstruct the results for the latter. It is shown first that evidence confirming the duality precepts of linear programming is equal in value, and secondly that efficiency prices are really shadow prices in today's sense. Furthermore, the model for the interpretation of economic efficiency can be seen as a direct predecessor of the Arrow–Debreu–McKenzie models of general equilibrium theory, as it contained almost every essential element and concept of them—equilibrium prices are nothing other than Koopmans' efficiency prices. Finally Koopmans' model is reinterpreted as a necessary tool for microeconomic description of enterprise technology.

Biztosítók kockázatdiverzifikációja (Risk diversification of insurers)

A biztosítók működését általában több homogén részállományból összetevődő heterogén biztosítási állomány jellemzi. A részállományok alkotta biztosítási portfólió esetében a kockázatdiverzifikáció vizsgálható a teljes állományra, illetve a részállományokra összesített kockázatok különbségeként, és elemezhető a kockázat és hozam kapcsolata alapján is. A biztosítók működésének főbb sajátosságait tartalmazó modellben azt mutatjuk meg, hogy a biztosítási portfólió esetében tapasztalható kockázatdiverzifikációs hatások milyen mértékben hasonlítanak a klasszikusnak számító, befektetésekkel foglalkozó Markowitz-féle portfólióelmélet által leírtakra. Modellünk alapján megállapítható: számos hasonlóságon túl a biztosító működési sajátosságai következtében a hatékony biztosítási portfóliók, illetve az optimális befektetési arányok meghatározása egyedi tulajdonságokkal jellemezhető. / === / Insurance is generally characterized by a heterogeneous insurance population made up of several (homogeneous) sub-populations. Risk diversification in the "insurance portfolio" containing these sub-populations can appear as a difference between the risk of the total population and the sum of the risks of the separate sub-populations, and it can also be analysed based on the relation of risk and return. Examining these aspects of risk diversification with a model covering the main features of insurance activity, the study analyses how far the risk diversification effects of the insurance portfolio resemble the results of classical Markowitz portfolio theory. Based on the results from the study's theoretical model, it appears that alongside several similarities, there are some individual features in the determination of "efficient insurance portfolios" and optimal investment weights.

Supply chain position and servitization efforts of companies in Eastern and Western Europe

Our paper investigates the supply chain position of manufacturing companies in Europe, and the relation of this position to the extent and kind of services these companies provide. Our research builds on analyzing differences between Western and Eastern European companies. For the empirical research the database from the fifth round of the International Manufacturing Strategy Survey is used which covers 445 manufacturing companies from 13 European countries. Based on the connection between supply chain position and the extent and type of services offered dominant business models are identified both in Eastern and Western Europe.

Long-term dynamic patterns and diversity of phytoplankton communities in a large eutrophic river (the case of River Danube, Hungary)

In this paper we present the composition, seasonal dynamics and fluctuations in diversity of the phytoplankton in the Danube River over 24 years. Weekly samplings were conducted at one section of the river at Göd, in the 1669 river kilometer segment. The change in the phytoplankton community structure was analyzed in relation of water temperature and discharge means. Our findings support the opinion that the Danube is very rich in species, although many of the species are rare and could be described only as coloring species. Results indicate trends in the phytoplankton abundance, which are only detectable in long-term studies. By the help of diversity indices we have observed an increase in the phytoplankton community diversity. With the relevant information, an explanation of the significant changes in diversity and richness was formed. Our goals were a construction of a solid database of the phytoplankton, examining the seasonal dynamics of the phytoplankton through a 24 year long study and to see the most important changing factors of the community. The results of this study are to assist and help future model developments to predict the phytoplankton seasonal dynamic patterns.

Lessons learned from the effect of tight monetary conditions and crises on corporate capital structure

The study reviews the theoretical and empirical literature on the effect of tight monetary conditions, crisis on corporate capital structure, further creates a framework for analyzing their relation, as well as sheds light on the lessons learned and open research areas. The results highlight that the supply side of capital has an effect on corporate capital structure, though the analysis of this relation is scarce. However, the impact of tight monetary conditions on capital structure is analyzed by several studies, there is limited evidence on the financial policy and the development of financing mix during a crisis period. The impact of the 2007/08 crisis on the corporate capital structure and especially in case of firms with impaired access to external financing is scarce. The study also highlights our lack in understanding of the relation of crisis and capital structure in case of the CEE region.