"Lájkolom őket, de ennék is náluk?" – Aktivitásra buzdító kis- és középvállalati közösségimédia-tevékenységek fogyasztói fogadtatása magyarországi vendéglátóhelyek példáján keresztül ("I like them, but would I eat at their place?" – Encouraging social media activities of small and medium-sized enterprises and their consumerreactions – the case of Hungarian catering establishments)

A vendéglátóipari egységek kommunikációjában fontos szerepe van a közösségi médiában való jelenlétnek. Hazánkban a leggyakrabban használt felület a Facebook, amely sok ilyen vállalkozás esetében kiemelt fontosságú, vagy akár az egyetlen reálisan elérhető marketingkommunikációs felület. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a felhasználók hogyan érzékelik a feléjük továbbított üzleti célú információkat a közösségi felületen, illetve hogy a fogyasztókra milyen mértékű aktivitás jellemző kedvenc vendéglátóipari egységük oldalán. Ennek céljából szubjektív fogyasztói narratívákat (n=151) elemzünk a kvalitatív tartalomelemzés módszertanával. A válaszadókat arra kértük, hogy írjanak kedvenc vendéglátóhelyükkel való kapcsolatukról az online térben. A "belájkolt" vendéglátóipari egységek felületeinek fogyasztók által észlelt aktivitása segítheti a vállalkozásokat abban, hogy alaptevékenységük elemeinek kommunikálásával, vagy akár ettől teljesen eltérő közösségi stratégiát használva pozicionálják márkájukat. A márkák tudatos tartalommenedzselése hozzájárulhat továbbá a felhasználók virtuális térben való hatékonyabb eléréséhez és bevonásához. ____ Presence in social media is an important element in the communication of catering establishments. The most frequently used platform in Hungary – that is extraordinarily important, or even the only reasonably accessible marketing communications platform for many catering companies – is Facebook. In our research, we analyse how users perceive the business-purposed information forwarded to them on the social media platform, and how intensive are the consumers’ activities on their most preferred catering establishment's site. For this purpose we analyse subjective consumer narratives (N=151) with the methodology of qualitative content analysis. We asked the respondents to write about the relationship with their most preferred catering establishment in the online sphere. Perceived activity of the "liked" catering establishment's platform could help enterprises to position themselves by communicating their core activities, or by using a totally different social strategy. Moreover, conscious content management of brands could contribute to reach and to engage users in the virtual sphere more efficiently.

Introduction of soft budget constraint as an analyzing tool into public management. The case of the Hungarian public administration reform

Public management reforms are usually underpinned by arguments that they will make the public administration system more effective and efficient. In practice, however, it is very hard to determine whether a given reform will improve the efficiency and effectiveness of the public administration system in the long run. Here, I shall examine how the concept of the soft budget constraint (SBC) introduced by János Kornai (Kornai 1979, 1986; Kornai, Maskin & Roland 2003) can be applied to this problem. In the following, I shall describe the Hungarian public administration reforms implemented by the Orbán government from 2010 onward and analyze its reforms, focusing on which measures harden and which ones soften the budget constraint of the actors of the Hungarian public administration system. In the literature of economics, there is some evidence-based knowledge on how to harden/soften the budget constraint, which improves/reduces the effectiveness and hence the efficiency of the given system. By using the concept of SBC, I also hope to shed some light on the rationale behind the Hungarian government’s introduction of such a contradictory reform package. Previously, the concept of SBC was utilized narrowly in public management studies, mostly in the field of fiscal federalism. My goal is to apply the concept to a broader area of public management studies. My conclusion is that the concept of SBC can significantly contribute to public management studies by deepening our knowledge on the reasons behind the success and failure of public administration reforms.