Modifying the yield factor based on more efficient use of fertilizer — The environmental impacts of intensive and extensive agricultural practices

The aim of this article is to draw attention to calculations on the environmental effects of agriculture and to the definition of marginal agricultural yield. When calculating the environmental impacts of agricultural activities, the real environmental load generated by agriculture is not revealed properly through ecological footprint indicators, as the type of agricultural farming (thus the nature of the pollution it creates) is not incorporated in the calculation. It is commonly known that extensive farming uses relatively small amounts of labor and capital. It produces a lower yield per unit of land and thus requires more land than intensive farming practices to produce similar yields, so it has a larger crop and grazing footprint. However, intensive farms, to achieve higher yields, apply fertilizers, insecticides, herbicides, etc., and cultivation and harvesting are often mechanized. In this study, the focus is on highlighting the differences in the environmental impacts of extensive and intensive farming practices through a statistical analysis of the factors determining agricultural yield. A marginal function is constructed for the relation between chemical fertilizer use and yield per unit fertilizer input. Furthermore, a proposal is presented for how calculation of the yield factor could possibly be improved. The yield factor used in the calculation of biocapacity is not the marginal yield for a given area, but is calculated from the real and actual yields, and this way biocapacity and the ecological footprint for cropland are equivalent. Calculations for cropland biocapacity do not show the area needed for sustainable production, but rather the actual land area used for agricultural production. The proposal the authors present is a modification of the yield factor and also the changed biocapacity is calculated. The results of statistical analyses reveal the need for a clarification of the methodology for calculating marginal yield, which could clearly contribute to assessing the real environmental impacts of agriculture.

Modifying the yield factor based on more efficient use of fertilizer — The environmental impacts of intensive and extensive agricultural practices

The aim of this article is to draw attention to calculations on the environmental effects of agriculture and to the definition of marginal agricultural yield. When calculating the environmental impacts of agricultural activities, the real environmental load generated by agriculture is not revealed properly through ecological footprint indicators, as the type of agricultural farming (thus the nature of the pollution it creates) is not incorporated in the calculation. It is commonly known that extensive farming uses relatively small amounts of labor and capital. It produces a lower yield per unit of land and thus requires more land than intensive farming practices to produce similar yields, so it has a larger crop and grazing footprint. However, intensive farms, to achieve higher yields, apply fertilizers, insecticides, herbicides, etc., and cultivation and harvesting are often mechanized. In this study, the focus is on highlighting the differences in the environmental impacts of extensive and intensive farming practices through a statistical analysis of the factors determining agricultural yield. A marginal function is constructed for the relation between chemical fertilizer use and yield per unit fertilizer input. Furthermore, a proposal is presented for how calculation of the yield factor could possibly be improved. The yield factor used in the calculation of biocapacity is not the marginal yield for a given area, but is calculated from the real and actual yields, and this way biocapacity and the ecological footprint for cropland are equivalent. Calculations for cropland biocapacity do not show the area needed for sustainable production, but rather the actual land area used for agricultural production. The proposal the authors present is a modification of the yield factor and also the changed biocapacity is calculated. The results of statistical analyses reveal the need for a clarification of the methodology for calculating marginal yield, which could clearly contribute to assessing the real environmental impacts of agriculture.

A kutatási és fejlesztési tevékenység lehetőségei és korlátai a kkv szektorban = Opportunities and constrains in the r&d activities of the smes: description of the research design and the analyzed cases

Ezen kutatási tanulmány módszertani összefoglalója a Kutatási és fejlesztési tevékenység lehetőségei és korlátai a KKV szektorban című kutatási műhely tanulmányainak. A kutatók feltáró, kvalitatív kutatás végeztek, azon belül pontosabban kvalitatív mélyinterjúkon alapuló esettanulmányos kutatást. A kutatók 14 kis- és középvállalkozás vezetőjével készítettek mélyinterjút annak érdekében, hogy feltárják a kis- és középvállalkozások adaptációs és növekedési lehetőségeit és korlátait, valamint az innovációs tevékenységének lehetőségeit és korlátait. Jelen tanulmány röviden bemutatja a vizsgált 14 esetet is. / === / This research paper is the methodological summary of the research working papers entitled Opportunities and constraints in the R&D activities of the SMES. The researchers carried out an explorative, qualitative research, to be more exact a case study research based on qualitative interviews. The researchers conducted interviews with CEOs of 14 SMEs in order to explore the opportunities and constraints in the adaptation and growth potential and in the innovation activities of the SMEs. This paper introduces in brief the analysed 14 case study, too.

A kutatási és fejlesztési tevékenység lehetőségei és korlátai a kkv szektorban A vezető szerepe az innovációban és az innováció értelmezése a kkv szektorban = Opportunities and constrains in the r&d activities of the SMEs: The role of the entrepreneur in the innovation processes and how it is manifasted in their everyday activities

Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy a vállalkozónak milyen szerepe van az innovációban, és az innovációnak milyen különböző értelmezési lehetőségei fedezhetőek fel kis- és középvállalkozási szektorban. Kiindulási pontja a vállalkozó vezető személye és innovatív magatartása, mellyel folyamatosan keresi a fejlődés új lehetőségeit. A vállalkozó az erőforrások kreatív felhasználása és vállalkozói magatartása révén a vállalkozás motorjának tekinthető. A tanulmány alapját kvalitatív mélyinterjúkon alapuló, 14 interjúból álló kutatás képezi, melyek mélyreható elemzése alátámasztotta, hogy az innovációs hajlandóság erősen összefügg a vállalkozói magatartással, és mindkét tényező szorosan köthető a vállalkozás vezetőjéhez. / === / This paper focuses on the entrepreneur’s role in the innovation process and on the way the entrepreneurs interpret the phenomena of innovation and they perceive their role in this process. The paper begins with the presentation of different entrepreneurial models, focusing especially on entrepreneurial management and its linkages to variable forms of innovation. Based on the deep examination of 14 interviews made with Hungarian entrepreneurs, the paper identifies the entrepreneur’s decisive role in the innovation process, furthermore the article confirms the importance of entrepreneurial and risk-taking behavior in innovative organizations.

A válság hatása a vállalatok marketingtevékenységére = The Impact of Financial Crisis on Marketing Activities of Hungarian Companies

A tanulmányban azt elemeztük, hogy a vizsgált vállalatok a válságra milyen marketingválaszokat gondoltak megfelelőnek. Ennek megválaszolásához a „Versenyben a világgal” kutatási program 2009-ben készült felmérésének 300 vállalatra kiterjedő mintáját elemeztük, amelyet szakértői interjúkkal egészítettünk ki. A tanulmány alapozó részében elemeztük a nemzetközi trendeket és megoldásokat. A marketingben a válaszok helyessége ugyanis annak alapján ítélhető meg, hogy milyen mértékben képes a vállalat a fogyasztók dinamikusan alakuló igényeit formálni vagy azoknak megfelelni oly módon, hogy figyelembe veszi a környezet sajátosságait. A vizsgált vállalatok válságkezelő stratégiája ad-hoc jellegűnek mondható, nem illeszkedik az addigi stratégiai irányokhoz vagy az addig folytatott marketingstratégiához. A legnépszerűbb válságkezelő marketingeszközök az új piacok keresése, az akciózás és a költségcsökkentés. Közepesen népszerű a más média használata, a termékinnováció, az árcsökkentés, valamint a reklámkiadások csökkentése. A legkevésbé kedvelt eszközök pedig a marketingtevékenység kiszervezése, a termékválaszték vagy a termékminőség csökkentése. A választott eszközök típusai alapján három stratégiai irány határozható meg, az alternatív utak keresése, az ármérséklés, valamint a beszűkülés. A megkérdezett vállalatok 39,9%-a beszűkülő stratégiát, 30,4%-a az alternatív és ármérséklő stratégiák kombinációját, míg 29,7% egyik stratégiát sem preferálja. A választás azonban a legtöbb esetben inkább ad-hoc jellegűnek, mint tudatosan átgondolt stratégiának tűnik, mivel a választott irány nem függ a vállalat addigi marketingtevékenységétől vagy az addig hangsúlyosnak vélt jellemzőktől és versenyelőnyöktől. ________ In this study the marketing responses of the companies were analyzed, which were involved in the Competitiveness Research Program survey carried out during 2009 among 300 companies, combined with expert interviews. A literature review proceeded the empirical part. The capability of dynamic adaptation to consumer needs defines the right strategy in marketing. In our analysis we mainly found ad-hoc adaptation to handling the crisis that has little connection to firms’ previous strategic directions or their marketing strategy. The most popular crisis management tools include the search for new markets, promotions, and cost reductions. New media, product innovation, price reductions and lower advertising is less followed by companies. The least frequent reactions include outsourcing and reducing product quality. Based on the above three directions emerge. 39,9 % of the companies contract, 30,4 % use a combination of price reduction and alternative strategies and the remaining subset has formulated no strategy. The strategic directions show little correlation to previous practices or to the core competitive advantages.

A Consumption-Based Approach to Carbon Emission Accounting – Sectoral Differences and Environmental Benefits

In recent years there has been growing concern about the emission trade balances of countries. This is due to the fact that countries with an open economy are active players in international trade. Trade is not only a major factor in forging a country’s economic structure, but contributes to the movement of embodied emissions beyond country borders. This issue is especially relevant from the carbon accounting policy and domestic production perspective, as it is known that the production-based principle is employed in the Kyoto agreement. The research described herein was designed to reveal the interdependence of countries on international trade and the corresponding embodied emissions both on national and on sectoral level and to illustrate the significance of the consumption-based emission accounting. It is presented here to what extent a consumption-based accounting would change the present system based on production-based accounting and allocation. The relationship of CO2 emission embodied in exports and embodied in imports is analysed here. International trade can blur the responsibility for the ecological effects of production and consumption and it can lengthen the link between consumption and its consequences. Input-output models are used in the methodology as they provide an appropriate framework for climate change accounting. The analysis comprises an international comparative study of four European countries (Germany, the United Kingdom, the Netherlands, and Hungary) with extended trading activities and carbon emissions. Moving from a production-based approach in climate policy to a consumption-based principle and allocation approach would help to increase the efficiency of emission reductions and would force countries to rethink their trading activities in order to decrease the environmental load of production activities. The results of this study show that it is important to distinguish between the two emission accounting approaches, both on the global and the local level.

Az innováció hatása a vállalati teljesítményre és versenyképességre (The impact of innovation activities on firm's performance and competitiveness)

A tanulmány az innovációnak a vállalati teljesítményre és a versenyképességre gyakorolt hatását vizsgálja, valamint a magyarországi innováció gazdasági környezetének néhány elemét próbálja feltérképezni a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjának 2009-es felmérése alapján. A termékinnováció fontos szerepet játszik a versenyképes vállalatok sikerében, azonban - elsősorban adatbázisunk keresztmetszeti jellege miatt - az eljárásinnovációról ezt nem tudjuk megállapítani. Ugyancsak nem találtunk szignifikáns kapcsolatot az innováció és a termelékenység között. Az innovatív vállalatok nagyobb valószínűséggel vesznek részt a külkereskedelemben, nagyobb arányban vannak külföldi tulajdonban, s az innovációs folyamat során leginkább saját tudásbázisukra támaszkodnak. Az innováció egyik fő hátráltató tényezőjének tartják az állam szerepét, gyakran néznek szembe finanszírozási problémákkal és a piaci szereplők új termékek iránti igénytelenségével. _____ The paper deals with the impact of innovation on performance and competitiveness based on firm-level data. The research is based on a survey conducted by the Competitiveness Research Centre at Budapest Corvinus University. According to the econometric analysis, the firms that are more innovative are export oriented and foreign owned. Product innovation has an eminent role in competitiveness, but no significant relationship was found between innovation and productivity. As for sources of innovation, internal ones are more important than universities, customers or open sources. Firms themselves perceive legislation and taxation as highly important factors that hamper their innovation activity.