Az euróövezet bővítése és euróbevezetési stratégiák (Euro-area enlargement and euro adoption strategies)

Tanulmányunk azokat a kockázatokat és kihívásokat vizsgálja, amelyekkel az új EU tagállamok szembesülnek az euróhoz vezető úton, valamint elemzi az euró bevezetésével és a bevezetés időzítésével kapcsolatos stratégiákat is. Megvizsgáljuk a reál- és nominálkonvergencia kapcsolatát az euróövezetbe csatlakozás szemszögéből. Véleményünk szerint a gazdaság egy főre jutó jövedelemben mért kezdeti fejlettségi szintje, valamint a reálkonvergencia sebessége kihatnak a követendő stratégiákra és a belépés időzítésére. Minél alacsonyabb ugyanis egy ország egy főre jutó jövedelme, annál nagyobb az árszínvonalbeli lemaradása (amit be kell hoznia), és az új tagok jelenlegi helyzetét figyelembe véve annál nagyobb a veszélye annak, hogy a hitelek növekedése túlzottá, a gazdaság túlfűtötté válik. Úgy gondoljuk, hogy az inflációkövetés lebegő árfolyam mellett megfelelőbb az árszínvonal felzárkózási folyamatának kezelésére, mint valamilyen merev árfolyamrögzítés. Elemezzük a maastrichti kritériumokat az új EU-tagállamok gazdasági jellemzőinek szempontjából, és az inflációs kritérium módosítását javasoljuk, amely jelenlegi formájában elvesztette közgazdasági értelmét. JEL kód: E31, E52, E60, F30. /===/ This paper commissioned by DG ECFIN from the EU Commission as part of the EMU@10 project and published in Hungarian by the permission of the EU Commission. The origi-nal English version is available at http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/ publication_summary12103_en.htm. The paper discusses the risks and challenges faced by new members on the road to the euro and the strategies and timing of euro adoption. It investigates the real/nominal convergence nexus from the perspective of euro-area entry, arguing that the initial level of economic development, as measured by per capita income, and the speed of real convergence have a bearing on the strategies to follow and the timing of entry into the euro area, for the lower per capita income is, the larger is the price-level gap to close and the greater the danger of credit booms and overheating. It is argued argue that inflation targeting with floating rates is better suited than hard pegs to managing the price-level catch-up process. A suggestion is made for modifying the Maastricht inflation criterion, which as currently defined has lost its economic logic.

Alternative Monetary Strategies before EMU Membership in Central Europe

As more and more transition coutries join the eurozone it is becoming reasonable to investigate what monetary policy might be most successful for countries prior to the introduction of the euro. One possible alternative is inflation targeting, which has found application in numerous economies in the last two decades, including the Visegrád Countries. In this paper I am introducing some important aspects and an empirical examination of the monetary policy of the Visegrád Countries. I am providing an overview of previous empirical findings and trying to make some comparisons of new EU and recommendations for pre-accession countries, such as Croatia.

Kockázattal kiegészített Taylor-szabályok becslése Magyarországra = Estimation of risk-augmented Taylor rules for Hungary

Cikkünkben a magyar monetáris politikát vizsgáljuk olyan szempontból, hogy kamatdöntései meghozatalakor figyelembe vette-e az országkockázatot, és ha igen, hogyan. A kérdés megválaszolásához a monetáris politika elemzésének leggyakoribb eszközét használjuk: az ország monetáris politikáját leíró Taylor-szabályokat becslünk. A becslést több kockázati mérőszámmal is elvégeztük több, különféle Taylor-szabályt használva. Az érzékenységvizsgálatban az inflációhoz és a kibocsátási réshez is alkalmaztunk más, az alapspecifikációban szereplőtől eltérő mérőszámokat. Eredményeink szerint a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntései jól leírhatók egy rugalmas, inflációs célkövető rezsimmel: a Taylor-szabályban szignifikáns szerepe van az inflációs céltól való eltérésének és - a szabályok egy része esetén - a kibocsátási résnek. Emellett a döntéshozók figyelembe vették az országkockázatot is, annak növekedésére a kamat emelésével válaszoltak. Az országkockázat Taylor-szabályba történő beillesztése a megfelelő kockázati mérőszám kiválasztása esetén jelentős mértékben képes javítani a Taylor-szabály illeszkedését. _____ The paper investigates the degree to which Hungarian monetary policy has considered country risk in its decisions and if so, how. The answer was sought through the commonest method of analysing a countrys monetary policy: Taylor rules for describing it. The estimation of the rule was prepared using several risk indicators and applying various types of Taylor rules. As a sensitivity analysis, other indicators of inflation and output gap were employed than in the base rule. This showed that the interest-rate decisions of the National Bank of Hungary can be well described by a flexible inflation targeting regime: in the Taylor rules, deviation of inflation from its target has a significant role and the output gap is also significant in one part of the rules. The decision-makers also considered country risk and responded to an increase in it by raising interest rates. Insertion of country risk into the Taylor rule could improve the models fit to an important degree when choosing an appropriate risk measure.

Odüsszeuszi utazás – az előretekintő iránymutatás tapasztalatai = An Odysseian journey - experience with forward guidance

Az alsó kamatkorlát melletti előretekintő iránymutatás a kamatpolitika helyettesítője, a várakozások és a pénzpiaci hozamok befolyásolásának nem konvencionális monetáris politikai eszköze. A jegybank a piaci szereplők számára előre jelezheti az alacsony kamatkörnyezet tartós fennmaradását (delphoi típus), és kötelezettséget is vállalhat erre (odüsszeuszi típus). Ez utóbbi esetben megváltozik a jegybanki reakciófüggvény: a jegybanki kamatdöntésekben nem az inflációs kilátások és az inflációs cél közötti eltérés, illetve a kibocsátási rés jut kitüntetett szerephez, hanem valamilyen állapotváltozó alakulása vagy az időtényező. A reakciófüggvény változásának hitelessége esetén a hozamok csökkenésére lehet számítani. Ha a jegybank a kamatszint fenntartásának feltételéül az állapotváltozók olyan értékeit jelöli meg, amelyek teljesülése esetén az inflációs célkövetés szabályai szerint amúgy sem emelt volna kamatot, akkor az előretekintő iránymutatás „üres beszéd”, és a hozamokra gyakorolt hatás is elmaradhat. Egyelőre nem eldönthető, hogy az előretekintő iránymutatás a kamatpolitika átmeneti helyettesítőjéből annak tartós kiegészítő elemévé válik-e. _____ Forward guidance is a substitute for interest-rate policy where the zero lower boundary applies. It is an unconventional monetary policy instrument intended to influence market yields and expectations. The central bank may give signals (forecasts) to the market on lasting maintenance of a low interest-rate environment (Delphi type) or may commit itself to do so (Odysseus type). In the latter case the reaction function changes: instead of inflation prospects and output gap, the main role in central bank rate decisions becomes the evolution of given macroeconomic state variables or the time factor. If changes of the reaction function are credible, a drop in security yields are expected. Forward guidance is just cheap talk if such values in economic state variables are set as conditions for keeping interest rates unchanged, which based on the rules of inflation targeting would not trigger an interest rate increase, regardless. In that case, no impact on yields may occur. For the time being it cannot be decided whether forward guidance is transitory or a lasting instrument of monetary policy.