Helyhez kötött kapcsolatok. Egy társadalmi kapcsolathálókon alapuló magyarázat a földrajzi munkamegosztás kialakulására = Ties of locality. An explanation of the development of the geographical division of labour based on social networks

A „földrajzi munkamegosztás” vagy „elhelyezkedés probléma” arra a kérdésre utal, miért alakulnak ki egy-egy gazdasági tevékenységre szakosodott földrajzi egységek, regionális gazdasági rendszerek. A hagyományos közgazdasági megközelítések a területek racionálisan kalkulálható komparatív előnyeit, a nyersanyagok vagy a piac közelségét, infrastrukturális adottságokat, útfüggőséget stb. szokták hangsúlyozni. A tanulmány szerzője a társadalmi kapcsolatok jelentőségét emeli ki, azt sugallja, hogy a területi specializálódás az egymással kapcsolatban álló, hasonlóan specializálódott többi szereplő nyomására alakul ki. A hipotézist két külföldön végzett eset tanulmány tapasztalatai alapján járja körül. ______________________ The question of "regional economic systems", "geographical division of labour" or "location problem" has an important literature. Economic approaches emphasize the rationally calculated advantages of the specialized industrial areas: the benefit of the exploitation of discovered resources, more cooperative relations, etc. The paper stresses the role of social networks in the location problem: economically specialized areas formed because of the suggestions and tips of connected enterprises, cooperative partners. The hypothesis is based on the experiences of two case studies, made in a Peruvian rural area and a Mexican modern industrial area.

The effect of climate change on the population of sycamore lace bug (Corythuca ciliata, Say) based on a simulation model with phenological response

Climate change affects on insect populations in many ways: it can cause a shift in geographical spread, abundance, or diversity, it can change the location, the timing and the magnitude of outbreaks of pests and it can define the phenological or even the genetic properties of the species. Long-time investigations of special insect populations, simulation models and scenario studies give us very important information about the response of the insects far away and near to our century. Getting to know the potential responses of insect populations to climate change makes us possible to evaluate the adaptation of pest management alternatives as well as to formulate our future management policy. In this paper we apply two simple models, in order to introduce a complex case study for a Sycamore lace bug population. We test how the model works in case the whether conditions are very different from those in our days. Thus, besides we can understand the processes that happen in present, we can analyze the effects of a possible climate change, as well.