A Public-Private Partnership vélt és valós hangsúlyai Magyarországon = Assumed and actual emphases of Public-Private Partnership in Hungary

Írásunk a Public-Private Partnership (PPP) magyarországi megvalósulásának hangsúlyairól szól. Azt vizsgáljuk, hogy a szakmai közvélemény milyen képet alakíthatott ki e projektekről a szaksajtó olvasásán keresztül. Három tágabb elvi szempont sajtóbeli megjelenésének súlyát elemezzük: a PPP céljai, a feladatok hatékonyabb elvégzésének módja, illetve a társadalmi kontroll megvalósulása áll érdeklődésünk középpontjában. A tartalomelemzés matematikai-statisztikai módszereit alkalmazzuk. Következtetésünk, hogy a PPP-projektek általában még nem elvi lényegük szerint valósultak meg Magyarországon, bár az évek során érzékelhető pozitív irányú elmozdulás: tanulási folyamat történik. Ennek alapján nem szabad a PPP-t mint módszert elvetni a közfeladatok ellátásában, hanem alkalmazási módjának tökéletesítésére kell törekedni. = This working paper focuses on the perceptions of the Hungarian implementation of Public-Private Partnership (PPP) projects. It was examined how PPP was perceived in the wider public through the communication of the most read daily and weekly business journals. We analyzed the proportion of three broad aspects in the articles: the main goals of PPP, efficiency improvement as a substantial opportunity for value creation, and the role of democratic control. We applied the mathematical-statistical methods of content analysis. Our conclusion is that PPP-projects in Hungary are far from the normative model of implementation as discerned from literature, but from year to year a positive shift, a learning process can be observed. Therefore, instead of discarding PPP as a progressive government solution, Hungary should focus on improving the design and implementation of PPP projects.

Theory and practice in the field of foresight

Purpose – The paper aims to explore the gap between theory and practice in foresight and to give some suggestions on how to reduce it. Design/methodology/approach – Analysis of practical foresight activities and suggestions are based on a literature review, the author's own research and practice in the field of foresight and futures studies, and her participation in the work of a European project (COST A22). Findings – Two different types of practical foresight activities have developed. One of them, the practice of foresight of critical futures studies (FCFS) is an application of a theory of futures studies. The other, termed here as praxis foresight (PF), has no theoretical basis and responds directly to practical needs. At present a gap can be perceived between theory and practice. PF distinguishes itself from the practice and theory of FCFS and narrows the construction space of futures. Neither FCFS nor PF deals with content issues of the outer world. Reducing the gap depends on renewal of joint discourses and research about experience of different practical foresight activities and manageability of complex dynamics in foresight. Production and feedback of self-reflective and reflective foresight knowledge could improve theory and practice. Originality/value – Contemporary practical foresight activities are analysed and suggestions to reduce the gap are developed in the context of the linkage between theory and practice. This paper is thought provoking for futurists, foresight managers and university researchers.

Társas kapcsolatok és interakció a szabadidősportban (Social relationships and interaction in the leisure sport)

A sporttermékek iránti kereslet kialakulására a sportszocializáció meghatározó befolyással bír. A sport kiemelkedő szerepet játszik a mai modern társadalomban. Jelentős gazdasági súlyt képvisel, továbbá lehetőséget ad a személyes fejlődésre és a társas kapcsolatok kialakítására, ápolására. Az egyéni személyes előnyök mellett a sportolás támogatása révén a társadalom egészségi állapotának költséghatékony megőrzése is biztosítható. Ezzel együtt hazánkban alacsony a szabadidősportban való részvétel, a lakosság egészségi állapota romlik, az ülő életmód egyre terjed. Az elvégzett kutatás célja az volt, hogy olyan ismeretekre tegyen szert, amelyek segítségével megérthető a sportolást befolyásoló legfőbb tényezők hatása, így az egyén szűk környezetének (család, barátok, iskola) jelentősége, a társas befolyás hazai jellegzetességei. Ezek az ismeretek elősegíthetik mind a profit, mind a non-profit szféra számára a lakosság sikeresebb megszólítását, hozzájárulva egy aktívabb társadalom megteremtéséhez. _______ Sport socialization has high relevance to generate demand for sport. Sport plays an important role in today’s modern societies. It has enormous economic significance and provides opportunity for personal development and for establishing new or keeping existing social relationships. Besides individual personal benefits, supporting sport also ensures the costefficient maintenance of good health on a social level. However sport participation and sport spectatorship are both low in Hungary. At the same time the health status of residents are worsening and the society is characterized by a sitting, sedentary lifestyle. The goal of the study is to gather information on the primary factors influencing sport participation, especially the significance of the close social environment of the individual (family, friends and education). Understanding why people participate in sports and how they can be motivated to do so is of primary importance to both the private and the state sector, explained by business interest and by the need to ensure the healthy operation of the society.

“An Ebbing Tide Lowers all Boats” How the great recession of 2008 has affected men and women in Central and Eastern Europe

In this paper we explore the impact of the economic recession of 2008 on gender inequality in the labor force in Central and Eastern European countries. We argue that job and occupational segregation protected women’s employment more than men's in the CEE region as well, but unlike in more developed capitalist economies, women’s level of labor force participation declined and their rates of poverty increased during the crisis years. We also explore gender differences in opinions on the impact of the recession on people’s job satisfaction. For our analysis we use published data from EUROSTAT and our own calculations from EU SILC and ESS 2010.