A kettős adóztatás elkerüléséről szóló korai magyar egyezmények = Earlier tax treaties of Hungary

Ennek a dolgozatnak az a célja, hogy bemutassa Magyarország történeti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeit. A bevezetés, az első és a második fejezet a nemzetközi adózással kapcsolatos alapfogalmakat tisztázza. A harmadik fejezet Magyarország XVII-XVIII. századi gazdasági és politikai helyzetét írja le. Az ezt követő fejezetek a világháborúk előtti, közötti és utánuk következő időszak adóegyezményeinek történetével foglalkoznak. Az egyik fejezet a KGST tagállamok által kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló multilaterális egyezményt tárgyalja. Az összegzésben megállapításra kerül, hogy az adóegyezmények megkötésének a múltban nem feltétlenül gazdasági okai voltak. Bizonyos esetekben sokkal erőteljesebb volt a politikai (elsősorban külpolitikai) motiváció. A tanulmány számos olyan érdekes adalékkal szolgál a Vasfüggöny előtt letárgyalt adóegyezményekről, amelyek eddig még nem kerültek publikálásra a magyar szakirodalomban. _________ This paper intends to review the history of the double taxation agreements concluded by Hungary. The introduction, the first and the second chapters clear some basic definitions in the field of international taxation. The third chapter describes the political and economic history of Hungary back in the 17-18 centuries. The next chapters deal with the tax treaties concluded before the First World War, between the two Wars and after the Second World War. One chapter touches upon the COMECON multilateral tax treaties. The paper concludes that the economic importance of old tax treaties was not always the strongest commanding force during the negotiations. Sometimes political (especially foreign policy) reasons seemed much more relevant for the treaty party countires. The paper also provides an overview of the most interesting features of the tax treaties negotiated before the fall of the Iron Curtain for the first time in the Hungarian literature.

The threat of "currency wars": A European perspective

The ‘currency war’, as it has become known, has three aspects: 1) the inflexible pegs of undervalued currencies; 2) recent attempts by floating exchange-rate countries to resist currency appreciation; 3) quantitative easing. Europe should primarily be concerned about the first issue, which relates to the renewed debate about the international monetary system. The attempts of floating exchange-rate countries to resist currency appreciation are generally justified while China retains a peg. Quantitative easing cannot be deemed a ‘beggar-thy-neighbour’ policy as long as the Fed’s policy is geared towards price stability. Current US inflationary expectations are at historically low levels. Central banks should come to an agreement about the definition of price stability at a time of deflationary pressures. The euro’s exchange rate has not been greatly impacted by the recent currency war; the euro continues to be overvalued, but less than before.

Adósság, pénz és szabadság = Taxation, money and freedom

A tanulmány a Déltengeri Társasággal foglalkozó tanulmány folytatása (Madarász [2011]). A 18. századi brit államadósság szerepéről és kezeléséről szóló modern gazdaságtörténeti értékelések áttekintése után a tanulmány részletesen bemutatja Davenant, Defoe, Bolingbroke, Hume, Wallace, Pinto, Steuart és Smith érvelését a \"közhitel\" lehetséges és szükségszerű gazdasági és politikai hatásairól, a háborús kiadások fedezésének módjairól. Részletesebben tárgyalja Hume és Smith álláspontját a papírpénz és a bankok szerepéről, a pénzmennyiség változásának következményeiről és a skóciai \"szabad\" bankrendszer jellemzőiről. A vita egyik oldalán a közhitelt szükséges, ám veszélyes eszköznek tekintették, amely válságba sodorhatja az országot, és aláássa a politikai szabadságot, a másik vélemény szerint a kereskedő állam adóssága szükséges és előnyös, ösztönzi a gazdaság fejlődését, és kifejezi a polgárok bizalmát a kormányzat iránt. / === / The study, following on from the author s previous work on the history of South Sea Company, focuses on the issue of public debt in 18th-century British economic writings. The first part reviews recent debates among economic historians: how to explain the growing credibility of British governments after 1689. The next details the arguments of some important protagonists in the early modern age - Davenant, Defoe, Bolingbroke, Hume, Wallace, Pinto, Steuart and Smith - on the expected economic and political consequences of an increasing public debt and on the methods of financing wars. This is followed by discussion of the monetary theories of Hume and Smith, notably their views on banks, credit, paper money, the effects of increasing money supply, and the features of free\" Scottish banking system. Two main lines of argument were advanced in the controversies on public debt. Several writers regarded it as a necessary but dangerous instrument that undermines political liberty and can lead the state into financial bankruptcy. Others described it as not only necessary, but advantageous to a commercial nation, by stimulating trade and development and symbolizing the public s confidence in their government.