Az integráció mérésének lehetőségei (Measuring the level of integration)

Az integrációt, mint folyamatot, valamint állapotot (integráltság), az integráció „intenzitását” az irodalomban nagyszámú mutatóval mérik. A mérési kísérletek a globális és regionális integrációk feltérképezésére és elemzésére egyaránt kiterjednek. A mérés kérdésének különös jelentősége van a gazdaságpolitikai kihívások és a hatékony válaszok kidolgozása szempontjából. / === / Many methods exist in the literature to measure the level and intensity of integration both as a process and as a state. These measurement exercises can be used to assess both global and regional integration. The most important goal of measurement is to provide inputs for effective policy making. The paper provides a review on the various approaches used in the context of the European Union.

Governance in the European Union - Applying the "trilemma of global politics"

The European Union with its sophisticated institutional system is the most important regional integration on Earth. This tight form of economic integration converges to the level that Dani Rodrik calls hyperglobalization in his model, the political trilemma of globalisation. In our paper we develop the mentioned model and then we apply it to the case of the European Integration. We argue that if we want to maintain the deep integration among member states in the EU we have to pass more and more functions of the nation states to the federation level. In case of the EMU that means that federal fiscal policy is needed which could lead to multi-speed Europe considering new member states’ reluctance to give up their specific institutions.

Gazdasági kormányzás a gazdasági és monetáris unióban - a globális politika lehetetlen szentháromsága szemszögéből (Economic governance in the economic and monetary union – applying the trilemma of global politics)

Az Európai Unió a világgazdaság egyik legfontosabb integrációja. A benne megvalósuló gazdasági integráció szorossága megfelel annak a szintnek, amit Rodrik hiperglobalizációnak nevez. Az elmélet szerint a politika szintjén egyszerre nem megvalósítható a demokratikus politikai döntéshozatal, a teljes világgazdasági integráció, illetve a nemzetállam. A trilemma a globalizáció útjában álló intézményi különbségeken alapszik. Megoldása három módon lehetséges: a demokrácia kiiktatásával a megoldás az arany kényszerzubbony, ahol a piaci mechanizmusok veszik át az állami gazdaságpolitika szerepét; a globális kormányzás megvalósulása esetén a szuverén nemzetállamok tűnnek el a nemzetközi rendszerből; végül a Bretton Woods kompromisszum esetében a globalizáció útjába állítunk akadályokat. Írásunkban a modellt az európai integrációra, egészen pontosan a Gazdasági és Monetáris Unióra alkalmazzuk. Érvelésünk szerint, ha fent kívánjuk tartani az integráció szorosságát, erősíteni kell az integráció szintjén a gazdasági kormányzást, ami pedig csak a tagállami szuverenitás rovására mehet. Ez, mely a GMU esetében leginkább a fiskális föderáció erősítését jelenti ugyanakkor, megnövelve az integráció költségeit, egy többsebességes Európa kialakulása irányába hathat. _____ The European Union with its sophisticated institutional system is the most important regional integration on Earth. This tight form of economic integration converges to the level that Dani Rodrik calls hyperglobalization in his model, the political trilemma of globalisation. In this model Rodrik assumes that from the three desired element of world politics (deep economic integration, the nation state, and democratic politics) only two can be chosen. We can either choose deep integration and the nation state but then we have to abandon democracy; or we can choose deep integration and democracy, but then we have to forfeit the nation state; or we have to circumscribe globalisation to maintain democracy and the nation state. In our paper we develop the mentioned model and then we apply it to the case of the European integration. We argue that if we want to maintain the deep integration among member states in the EU we have to pass more and more functions of the nation states to the federation level. In case of the EMU that means that federal fiscal policy is needed which could lead to multi-speed Europe considering new member states reluctance to give up their specific institutions.

A regionalizmus három generációja Latin-Amerikában (Three generations of regionalism in Latin America)

A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének tanársegéde. Tanulmánya a regionalizmus jelenségét vizsgálja Latin-Amerikában, célja az egyes generációk létrejöttének és legfőbb jellemzőinek felvázolása, illetve a jelenleg működő latin-amerikai integrációs tömörülések eredményeinek és legfontosabb kihívásainak vizsgálata. A cikk rávilágít a latin-amerikai alrégiók mentén megalakult csoportok belső integrációja, illetve a más régiókkal való interregionális törekvések közötti szoros összefüggésre, azok kölcsönhatására. A szerző éppen ezért a regionális tömörülések eredményei mellett kitér az egyes latin-amerikai alrégiók más – fejlett és fejlődő világbeli – régiókkal kiépített kapcsolataira is. ______ The paper examines initiatives aimed at regional integration in Latin-America in order to identify the main characteristics of the three generations of regionalism on the continent, as well as show what the main results and challenges are of today's regional organizations. The paper demonstrates that there is an interesting link between the level of integration within the various regional groupings and their interregional contacts with other regions. The author also examines the relations of Latin-American sub-regions with other regions of the world, both developed and developing.

The integration by trade and FDI of emerging economies: The Asian example

The paper investigates the role of regionalization and regional identity in the endeavours of emerging economies to connect successfully to the global world economy. It addresses the question of whether the Association of Southeast Asian Nations (ASEAN), with its loose institutional integration framework, has contributed to the global integration of its very heterogenous members in the first decade of the 21st century – and, if so, what are the drivers behind this. The paper summarizes connecting theories, using a multidisciplinary approach, and uses descriptive statistical analysis to identify the achievements of the ASEAN-6 countries within global trade and foreign direct invesment (FDI) flows in the given time period. We suggest that ASEAN countries, with their efforts to initiate interconnecting regional organizations in Asia, most specifically the ASEAN+3 (APT) construction, did contribute to greater integratedness of member countries; and they have created a regional image with a common market and production base. Such achievements, however, can be in great part attributed to the micro-level activities of international and regional firms wishing to establish cross-border production networks in these countries.