ERP-rendszerek a számítási felhőben (cloud computing) - A felhőtechnikával összefüggő új ERP-kiválasztási kritériumok elemzése (ERP systems within cloud – Criteria for selection of ERP systems in a cloud environment)

Néhány éve vonult be a köztudatba a cloud computing fogalom, mely ma már a szakirodalomban és az informatikai alkalmazásokban is egyre nagyobb teret foglal el. Ez az új IT-technológia a számítási felhő számítástechnikai szolgáltatásaihoz kapcsolódó ERP-rendszerek szabványosítását, elterjedését eredményezi. A szerzők cikkükben áttekintést adnak a cloud computing mai helyzetéről és a számítási felhőben működő adatfeldolgozó rendszerekkel (kiemelten ERP) kapcsolatos felhasználói elvárásokról, illetve kezdeti, németországi alkalmazási tapasztalatokról. Külön tárgyalják az ERP-rendszerek új kiválasztási céljait és kritériumait, melyek a felhőkörnyezet speciális lehetőségei miatt alakultak ki. _____ The concept of ‘Cloud’ as an IT notion emerged in the past years and proliferated within the business and IT professional community. The concept of cloud gained awareness both in the professional and scientific literature and in the practice of IT/IS world. The cloud has a profound impact on the Business Information Systems, especially on ERP systems. Indirectly, the cloud leads to a massive standardization on ERP systems and their services. In this paper, the authors provide a literature overview about the current situation of Cloud Computing and the requirements established by end-users against the other data processing facilities and systems, outstandingly the ERP systems. The majority of investigated cases are based on samples from Germany. Furthermore, the initial experiences of application are discussed. Separately, the recent selection objectives and criteria for ERP systems are investigated that came into existence because the appearance of Cloud in the IT environment.

Üzleti teljesítménymérés a sportban, - avagy miként segítheti a sportszervezetek vezetőit a Balanced Scorecard koncepció a stratégia szerinti működésben = Measuring Business Performance in Sports - How the Balanced Scorecard approach can help sports organisations in operating along strategic objectives

Napjainkban egyre nagyobb figyelem fordul a sporttevékenység társadalmi hasznosságára, ugyanakkor számos sportszervezet a túléléséért küzd. A legtöbb sportszervezetnél a sportteljesítmény mérése dominál, s viszonylag kevés figyelmet fordítanak az üzleti teljesítmény és az ezt befolyásoló tényezők mérésére, annak ellenére, hogy a vezetők tudatában vannak a sportteljesítmény és az üzleti teljesítmény kölcsönös összefüggésével. A sportteljesítményt a fogyasztói elégedettségen keresztül bevételre kell váltani, illetve biztosítani kell a finanszírozási forrásokat (gondolhatunk akár a játékosok fizetésére) a megfelelő sportteljesítmény eléréséhez. A sportszervezetek vezetőinek át kell látniuk a sportteljesítmény és az üzleti teljesítmény összefüggéseit, és azonosítaniuk kell a kritikus értékteremtő tényezőket. Ehhez adhat egy megfelelő gondolkodási keretet a Balanced Scorecard alkalmazása. Tanulmányunkban egy rövid áttekintést adunk a Balanced Scorecard alkalmazásának előnyeiről és kihívásairól a non-profit szervezetek esetében, majd egy magyarországi kézilabda klubnál készített esettanulmány segítségével megvizsgáljuk a BSC alkalmazási lehetőségét a sportkluboknál. _____ While performance measurement in the sport industry has a traditionally strong focus on sports results, commercial success of sports clubs needs to gain more ground. Sports results should generate market revenues, by satisfying customer needs, and allow continued investment in the further improvement of sports success (i.e. more funds for player transfers and wages). Club managers need to understand the complex relationship between on-field and off-the-field success, and identify critical success factors for achieving strategic objectives. The Balanced Scorecard approach provides a plausible framework for such analysis. Our paper explains the challenges of and opportunities for implementing a Balanced Scorecard system in non-profit organisations, and provides insights into its application in professional sport through an in-depth case study of a handball club in Hungary. We conclude by providing a model for managing sports organisations in line with strategic objectives, balancing out stakeholder expectations for both sports results and commercial success.

Formal professional relationships between general practitioners and specialists: possible associations with patient health and pharmacy costs

This article investigates whether the strength of formal professional relationships between general practitioners (GPs) and specialists (SPs) affects either the health status of patients or their pharmacy costs. To this end, it measures the strength of formal professional relationships between GPs and SPs through the number of shared patients and proxies the patient health status by the number of comorbidities diagnosed and treated. In strong GP–SP relationships, the patient health status is expected to be high, due to efficient care coordination, and the pharmacy costs low, due to effective use of resources. To test these hypotheses and compare the characteristics of the strongest GP–SP connections with those of the weakest, this article concentrates on diabetes—a chronic condition where patient care coordination is likely important. Diabetes generates the largest shared patient cohort in Hungary, with the highest traffic of specialist medication prescriptions. This article finds that stronger ties result in lower pharmacy costs, but not in higher patient health statuses. Key points for decision makers • The number of shared patients may be used to measure the strength of formal professional relationships between general practitioners and specialists. • A large number of shared patients indicates a strong, collaborative tie between general practitioners and specialists, whereas a low number indicates a weak, fragmented tie. • Tie strength does not affect patient health—strong, collaborative ties between general practitioners and specialists do not involve better patient health than weak, fragmented ties. • Tie strength does affect pharmacy costs—strong, collaborative ties between general practitioners and specialists involve significantly lower pharmacy costs than weak, fragmented ties. • Pharmacy costs may be reduced by lowering patient care fragmentation through channelling a general practitioner’s patients to a small number of specialists and increasing collaboration between general practitioner and specialists. • Limited patient choice is financially more beneficial than complete freedom of choice, and no more detrimental to patient health.