11 resultados para IT business value

em Corvinus Research Archive - The institutional repository for the Corvinus University of Budapest


Relevância:

100.00% 100.00%

Publicador:

Resumo:

Using the case of a low cost airline company’s website we analyze some special research questions of information technology valuation. The distinctive characteristics of this research are the ex post valuation perspective; the parallel and comparative use of accounting and business valuation approaches; and the integrated application of discounted cash flow and real option valuation. As the examined international company is a strategic user of e-technology and wants to manage and account intangible IT-assets explicitly, these specific valuation perspectives are gaining practical significance.

Relevância:

60.00% 60.00%

Publicador:

Resumo:

A tanulmánykötet a globális értékláncok névvel fémjelezett jelenséget veszi górcső alá. A fókuszban a multinacionális vállalatcsoportok ill. a nemzetközi cégek állnak. A tíz tanulmány különböző megközelítések alapján betekintést ad abba, hogy hogyan ragadhatják meg és vizsgálhatják a kutatók a globális értékláncokat a vállalatok, ill. vezetőik nézőpontjából, mi következik a kutatási eredményekből a vállalatok vezetői számára, és milyen következményei vannak a globális értékláncok karakteres és terjedő jelenlétének a nemzetgazdaságok gazdasági politikáit formálókra. A tanulmánykötet szerzői a 2012/2013.tanév tavaszi félévében a Nemzetközi üzleti gazdaságtan c. PhD kurzus hallgatói voltak. ______ The working paper is to provide a Hungarian language overview on the research finding s on Global Value Chain and global factory. The phenomenon behind them is recognized but under researched in Hungary. The chapters of the working paper are to cover as many angles and perspectives of Global Value Chain as many it is possible. Each chapter is based on a published English language paper. Theoretical and conceptual issues, considerations of MNEs and small- and medium sized enterprises and that of national policies are discussed. Authors of the working paper attended the International Business PhD course in the spring semester of 2012/2013.

Relevância:

40.00% 40.00%

Publicador:

Resumo:

A tanulmányban összefoglalóan bemutatom a Public_Private Partnership (PPP) gazdálkodástani szempontból releváns kutatói munkáinak fogalomhasználatát, kérdésfeltevéseit, illetve főbb eredményeit. Ezzel betekintést kívánok nyújtani abba, hogy mit kutatnak a PPP területén a kollégák gazdálkodástani szempontból. Láthatóvá szeretném tenni, hogy eszerint melyek a „jelentős” témák és kérdések a tudományos közösség mai felfogása alapján. Az elemzés középpontjában huszonhárom, a Public-Private Partnership gazdálkodástani megközelítéséhez kapcsolódó, konkrét tudományos kutatásra épülő irodalom áll, amelyek láthatóvá teszik a PPP sokféle értelmezését a szerzők által alkalmazott részben eltérő definíciókkal. A többféle szempontból végzett szisztematikus elemzés eredményeképpen látható, hogy noha az írások mondanivalójuk függvényében vagy kiemelik a PPP partneri, kockázatmegosztó jellegét, vagy ezt nem hangsúlyozzák és általánosabb értelmezéssel dolgoznak. A PPP-t leginkább kritikusan bíráló szerzők körében jellemző, hogy a gyakorlati megvalósulás alapján a PPP-nek inkább feladatátadó, semmint partneri, illetve inkább finanszírozási, semmint értéknövelő jellegét hangsúlyozzák. = This working paper summarizes the terminology, research focus and primary results of academic articles on Public-Private Partnership (PPP) from a business studies approach. This is to show what fellow researchers focus on. I mean to highlight the „significant” topics as per the current understanding of the academic community. The analysis focuses on twenty-three academic articles that reveal the various interpretations of PPP, using somewhat different definitions. Analytical results show that the articles do not use a common interpretation, but authors either highlight the partnership, i.e. risk sharing nature of PPP; or it is not emphasized, and they use a more general interpretation instead. Researchers most critical with PPP typically give importance to the outsourcing and financing aspects of PPP in practice, rather than its partnership or value increasing character.

Relevância:

40.00% 40.00%

Publicador:

Resumo:

Purpose – By analyzing organizations as social actors and business relationships as social relationships, sociology can improve business relationship management. This paper aims to explore the issues involved. Design/methodology/approach – A business relationship is an interactive exchange between two organizations embedded in a network of business connections. The paper reviews theories of social actions and social actors and the concepts of economic field and embeddedness to illustrate some social dimensions of business relationships. Findings – Social action and social actor theories emphasize that co-operation is always encumbered with conflicts, that consciousness about the relationship is fundamental for both strongly and weakly structured actors, and that actors (people involved in a business relationship) always have some freedom of manoeuvre. The concept of economic field underscores the specificity of each business relationship and the critical need for concrete analysis. The concept of embeddedness highlights that no business relationship is possible without personal bonds. Research limitations/implications – These are the first results of a deeper and broader research directed towards a conceptual model of business relationship management. Practical implications – The paper can help managers to analyze more deeply the social dimensions of business relations with both suppliers and buyers. Consciousness, the ongoing presence of conflicts, the unavoidable role of personal bonds, and interactivity are always relevant in business relationship management. Originality/value – The paper integrates sociological and business marketing approaches. It applies essential sociological theories and concepts to business relationship management.

Relevância:

40.00% 40.00%

Publicador:

Resumo:

A szerzők cikkükben az üzleti marketinget és a gazdaságszociológiai megközelítést ötvözve vizsgálják az üzleti kapcsolatok irányításának néhány problémáját. Gondolati modelljük figyelembe veszi a kapcsolatra vonatkozó külső és belső szabályokat, a kapcsolatban érintettek percepcióit és cselekvéseit. Az üzleti kapcsolat menedzsmentje alatt elsősorban tervező, szervező és ellenőrző tevékenységeket értenek, amelyek attól függően alakulnak, hogy egy kapcsolat létrehozása, fenntartása vagy változtatása-e a cél. Reményeik szerint az általuk javasolt gondolati modell alkalmazása a társadalmi összetevők világosabb felismerésében segítheti az üzleti élet résztvevőit. Dolgozatuk célja az üzleti kapcsolatok menedzsmentjét megkönnyítő gondolati modell felállítása. A modell operacionalizálása és empirikus tesztelése meghaladja jelen írásuk kereteit és egy esetleges jövőbeni kutatás témája lehet. ____________ The purpose of this article is to create and demonstrate such a conceptual model, which might assist in the more efficient management of business relationships. The peculiarity of the way of thinking proposed by the authors is that it takes into account the complexity of business relationships and its social embeddedness. Thus they make an attempt to systematize the key components of business relationships, their processes, economic and social characteristics. The authors would like to approach this from the point of view of the management of the business relationship, trusting that the deeper understanding of the complexity of business relationships and the consistent consideration of this complexity may contribute to the more successful management of relationships.

Relevância:

40.00% 40.00%

Publicador:

Resumo:

A tanulmányunk fókuszában a vállalatközi kapcsolatok állnak. Az üzleti kapcsolatok, s ezek eredményes és hatékony menedzselése fontos értékteremtő tényező lehet. Az üzleti vállalkozások sikerét saját teljesítményük mellett üzleti partnereik (beszállítóik, alvállalkozóik, közvetítőik, megrendelőik, vevőik) teljesítménye, s a velük való kapcsolat eredményessége és hatékonysága egyaránt befolyásolja. Kutatásunkban a Versenyképesség-kutatás 2009. évi felmérésének eredményei alapján vizsgáltuk a vállalatközi kapcsolatok jellemzőit, lehetőség szerint összevetve a tapasztalatokat a korábbi hasonló felmérések (leginkább a 2004. évi, esetenként az 1996. és 1999. évi) következtetéseivel, eredményeivel. A tanulmányban a hosszú távú vállalati kapcsolatok általános jellemzését követően a kapcsolatok értékelésében megnyilvánuló vállalati szemléletmódot elemezzük, kiemelve, hogy a vállalatvezetők véleménye szerint a stabilitás, a kiszámíthatóság szempontjai általában elsődlegesek a kapcsolatokban rejlő együttműködési, fejlesztési lehetőségekhez képest. Különböző jellemzők (pl. vállalatméret, tulajdonos, teljesítmény) alapján kialakított csoportok véleményét összevetve rámutatunk, hogy az üzleti kapcsolatok megítélésében, a partnerek felé megjelenő elvárásokban a vállalatvezetők szemléletmódjában milyen eltérések észlelhetők. A tanulmány utolsó fejezetében a vevő-szállító kapcsolatokat támogató teljesítménymérési és -menedzsment eszköztárat értékeltük: a kedvező tendenciák, javuló támogatás ellenére sem állítható, hogy megfelelő, hatékony támogatást nyújtanak a vállalati információs és kontrolling rendszerek e kapcsolatok menedzseléséhez. A kutatás eredményeinek elemzése alapján látható, hogy az üzleti kapcsolatokra irányuló növekvő figyelem még kiaknázatlan lehetőségekkel párosul: a szemléletmód és a gyakorlat további fejlődése szükséges, hogy az üzleti kapcsolatok értékteremtő tényezőként a versenyképesség megalapozását, fejlesztését szolgálhassák a vállalatok szélesebb köre számára. ___________ The paper analyses the business relationships characteristics of Hungarian companies, based on data of the Competitiveness research program. Our goal was to characterize the business relationships and the causes of long term contracts and to analyse the view of different executives concerning the value of customer and supplier relationships. The last chapter of the paper evaluate the supporting role of performance measurement and management practice in the development of business relationships.

Relevância:

40.00% 40.00%

Publicador:

Resumo:

A cikk központi kérdése a vállalati versenyképesség. Két meghatározó menedzsmentmegközelítés – a vevői érték és az erőforrás-, képességalapú stratégiai menedzsment – fogalmi rendszerére, illetve koncepcióira alapozva a szerzők kialakítottak és a "Versenyben a világgal 2004–2006 – gazdasági versenyképességünk vállalati nézőpontból" című kutatás adatbázisát használva teszteltek egy a vállalati versenyképesség belső struktúrájára rávilágító elméleti modellt. A modell empirikus tesztelésének eredménye szerint a kialakított koncepció a vállalati versenyképesség elemzésének hasznos eszköze, mely alkalmas arra, hogy a vizsgált vállalatok esetében igazolja, vagy éppen megcáfolja a meghatározott, ún. összehangolt kompetenciák meglétét. ________The main issue of this article is the competitiveness of firms. Based on conceptual system and concepts of two determinant management approaches – the customer value and the resource and capability based strategic management – the authors have developed and tested a theoretical model of the inside structure of the competitiveness of firms using the database of Competing with the World 2004-2006 – the competitiveness of the Hungarian economy from enterprise point of view. According to the result of the empiric test of the model the developed concept has been a profitable tool of the analysis of the enterprise competitiveness and it has been suited for confirming or confuting determinated so called aligned competencies being in the case of examined firms.

Relevância:

40.00% 40.00%

Publicador:

Resumo:

Napjainkban egyre nagyobb figyelem fordul a sporttevékenység társadalmi hasznosságára, ugyanakkor számos sportszervezet a túléléséért küzd. A legtöbb sportszervezetnél a sportteljesítmény mérése dominál, s viszonylag kevés figyelmet fordítanak az üzleti teljesítmény és az ezt befolyásoló tényezők mérésére, annak ellenére, hogy a vezetők tudatában vannak a sportteljesítmény és az üzleti teljesítmény kölcsönös összefüggésével. A sportteljesítményt a fogyasztói elégedettségen keresztül bevételre kell váltani, illetve biztosítani kell a finanszírozási forrásokat (gondolhatunk akár a játékosok fizetésére) a megfelelő sportteljesítmény eléréséhez. A sportszervezetek vezetőinek át kell látniuk a sportteljesítmény és az üzleti teljesítmény összefüggéseit, és azonosítaniuk kell a kritikus értékteremtő tényezőket. Ehhez adhat egy megfelelő gondolkodási keretet a Balanced Scorecard alkalmazása. Tanulmányunkban egy rövid áttekintést adunk a Balanced Scorecard alkalmazásának előnyeiről és kihívásairól a non-profit szervezetek esetében, majd egy magyarországi kézilabda klubnál készített esettanulmány segítségével megvizsgáljuk a BSC alkalmazási lehetőségét a sportkluboknál. _____ While performance measurement in the sport industry has a traditionally strong focus on sports results, commercial success of sports clubs needs to gain more ground. Sports results should generate market revenues, by satisfying customer needs, and allow continued investment in the further improvement of sports success (i.e. more funds for player transfers and wages). Club managers need to understand the complex relationship between on-field and off-the-field success, and identify critical success factors for achieving strategic objectives. The Balanced Scorecard approach provides a plausible framework for such analysis. Our paper explains the challenges of and opportunities for implementing a Balanced Scorecard system in non-profit organisations, and provides insights into its application in professional sport through an in-depth case study of a handball club in Hungary. We conclude by providing a model for managing sports organisations in line with strategic objectives, balancing out stakeholder expectations for both sports results and commercial success.

Relevância:

40.00% 40.00%

Publicador:

Resumo:

A minőségügy egyik kulcsfeladata, hogy azonosítsa az értékteremtés szempontjából kritikus tényezőket, meghatározza ezek értékét, valamint intézkedjen negatív hatásuk megelőzése és csökkentése érdekében. Az értékteremtés sok esetben folyamatokon keresztül történik, amelyek tevékenységekből, elvégzendő feladatokból állnak. Ezekhez megfelelő munkatársak kellenek, akiknek az egyik legfontosabb jellemzője az általuk birtokolt tudás. Mindezek alapján a feladat-tudás-erőforrás kapcsolatrendszer ismerete és kezelése minőségügyi feladat is. A komplex rendszerek elemzésével foglalkozó hálózatkutatás eszközt biztosíthat ehhez, ezért indokolt a minőségügyi területen történő alkalmazhatóságának vizsgálata. Az alkalmazási lehetőségek rendszerezése érdekében a szerzők kategorizálták a minőségügyi hálózatokat az élek (kapcsolatok) és a csúcsok (hálózati pontok) típusai alapján. Ezt követően definiálták a multimodális (több különböző csúcstípusból álló) tudáshálózatot, amely a feladatokból, az erőforrásokból, a tudáselemekből és a közöttük lévő kapcsolatokból épül fel. A hálózat segítségével kategóriákba sorolták a tudáselemeket, valamint a fokszámok alapján meghatározták értéküket. A multimodális hálózatból képzett tudáselem-hálózatban megadták az összefüggő csoportok jelentését, majd megfogalmaztak egy összefüggést a tudáselem-elvesztés kockázatának meghatározására. _______ The aims of quality management are to identify those factors that have significant influence on value production, qualify or quantify them, and make preventive and corrective actions in order to reduce their negative effects. The core elements of value production are processes and tasks, along with workforce having the necessary knowledge to work. For that reason the task-resource-knowledge structure is pertinent to quality management. Network science provides methods to analyze complex systems; therefore it seems reasonable to study the use of tools of network analysis in association with quality management issues. First of all the authors categorized quality networks according to the types of nodes (vertices) and links (edges or arcs). Focusing on knowledge management, they defined the multimodal knowledge network, consisting of tasks, resources, knowledge items and their interconnections. Based on their degree, network nodes can be categorized and their value can be quantified. Derived from the multimodal network knowledge-item network is to be created, where the meaning of cohesive subgroups is defined. Eventually they proposed a formula for determining the risk of knowledge loss.