A gazdasági teljesítmények vállalkozási mérettől függő jellemzői Magyarországon = Changing ownership and business structures in the Hungarian economy

A mögöttünk hagyott két évtizedben – tetszik, vagy sem – a magyar gazdaság 1992. évi mélypontról történő kilábalásában, majd új növekedési pályára állásában meghatározó szerepe volt a hazai forrásokat kiegészítő külföldi befektetéseknek. Ennek természetesen ára volt: a tevékenységi struktúra (termékszerkezet) módosulása, a tulajdonosi összetétel radikális átalakulása, a külgazdasági kapcsolatok irányultságának változása, a lakosság önfoglalkoztatási célú vállalkozásainak szaporodása, a gazdaságfejlesztés irányának és ütemének cikk-cakkos mozgása, az állami szerepkör fokozatos leépülése. Írásunk célja annak áttekintése, hogy a nemzetközi tőkeáramlás tendenciáinak módosulását követően – a Magyarországra érkező külföldi tőkebefektetések jelentős csökkenéséből fakadóan – a kizárólagos és többségi hazai tulajdonú szereplők (kiemelten a hazai közép- és kisvállalkozások) milyen mértékben lehetnek alkalmasak a kieső teljesítmények pótlására, illetve a gazdasági válság lecsengését követően milyen ütemű növekedést képesek biztosítani a magyar gazdaság számára. A válaszok nagy valószínűséggel az Új Széchenyi Terv szempontjából sem közömbösek. Az írást a szerkesztőség vitairatnak szánja és szívesen ad teret a témával kapcsolatos vélemények kifejtésének. / === / The economic performance during the transition period was characterized by the alternations of fulfilled hopes and unrealized expectations. The economic restructuring and changes in market relations took place during the first decade, while new – mostly foreign – investment groups entered the new market. As a result the economy was stabilized and was put on a new growth path. But after the millennium the foreign investment based economy development strategy was no more adequate. The new engine for the growth should have been the domestic small and medium enterprise sector (SME), but despite the subsidies this sector was not strengthened enough to take this role.

Az extrém ármozgások statisztikai jellemzői a magyar áramtőzsdén (The statistical characteristics of extreme price movements in the Hungarian power exchange)

2010. július 20-án megkezdte működését a magyar áramtőzsde, a HUPX. 2010. augusztus 16-án az első napokban tapasztalt 45-60 euró megawattórás ár helyett egyes órákban 2999 eurós árral szembesültek a piaci szereplők. A kiemelkedően magas árak megjelenése nem szokatlan az áramtőzsdéken a nemzetközi tapasztalatok szerint, sőt a kutatások kiemelten foglalkoznak az ún. ártüskék okainak felkutatásával, valamint megjelenésük kvantitatív és kvalitatív elemzésével. A cikkben a szerző bemutatja, milyen eredmények születtek a kiugró árak statisztikai vizsgálatai során a szakirodalomban, illetve azok következtetései hogyan állják meg a helyüket a magyar árak idősorát figyelembe véve. A szerző bemutat egy modellkeretet, amely a villamosenergia-árak viselkedését a hét órái szerint periodikusan váltakozó paraméterű eloszlásokkal írja le. A magyar áramtőzsde rövid története sajnos nem teszi lehetővé, hogy a hét minden órájára külön áreloszlást illeszthessünk. A szerző ezért a hét óráit két csoportba sorolja az ár eloszlásának jellege alapján: az ártüskék megjelenése szempontjából kockázatos és kevésbé kockázatos órákba. Ezután a HUPX-árak leírására felépít egy determinisztikus, kétállapotú rezsimváltó modellt, amellyel azonosítani lehet a kockázatos és kevésbé kockázatos órákat, valamint képet kaphatunk az extrém ármozgások jellegéről. / === / On 20th July, 2010 the Hungarian Power Exchange, the HUPX started its operation. On 16th August in certain hours the markets participants faced € 2,999 price instead of in the first days experienced 45-60 euros/mwh. According to the international experiences the appearance of the extremely high prices hasn’t been unusual in the power exchanges, the researches have focused exploring the causes of the so-called spikes and quantitative and qualitative analysis of those appearances. In this article the author describes what results were determined on statistical studies of outstanding prices in the literature, and how their conclusions stand up into account the time series of the Hungarian prices. The author presents a model framework which describes the behavior of electricity prices in the seven hours of periodically varying parameters. Unfortunately the brief history of the Hungarian Power Exchange does not allow to suit specific prices for each hour of week. Therefore the author classifies the hours of the week in the two groups based on the nature of price dispersion: according to the appearance of spikes to risky and less risky classes. Then for describing the HUPX prices the author builds a deterministic two-state, regime-changing model, which can be identified the risky and less risky hours, and to get a picture of the nature of extreme price movements.

A mérsékelt iszlamista mozgalmak szerepe az "arab tavaszt" követő politikai átmenetben (The Role of Moderate Islamist Movements in the Political Transition Following the Arab Spring)

Up to January 2011 authoritarian political regimes in the Middle East had widely been considered stable due to the armed forces, the underdeveloped political institutions, the economic embeddedness of the regimes, the neo-patrimonial structure of the Arab societies and, eventually the characteristics of Islam. Middle Eastern political systems are often considered to belong to a special sub-group of non-democratic regimes called “liberalized autocracies”. The 2011 events show that there is a new, as yet non-defined political structure emerging. Although there are different interpretations of the developments, there is a consensus on the determinant role of the Islamist organizations in the development of the new political structure. The results of the Egyptian and Tunisian parliamentary elections show that the secular political parties could not attract the public, while in Tunisia the long forbidden Hizb an-Nahda could form a government. In Egypt Hizb al-Hurriya established by the Muslim Brotherhood in 2011 won almost half of the parliamentary mandates, and to a great surprise, the Salafi Hizb an-Nour also received 24.3% of the votes. On the basis of the above developments the thesis of the Islamist re-organization of the Middle East, i.e. of a new wave of Islamism was elaborated, according to which the main political winners of the revolts in the Arab countries are the Islamist organizations, which could step in and fill in the political vacuum. While some speak of an Islamist autumn or Islamist winter as the result of the Arab Spring, others prefer the term Islamic revolutions.

Az értékesítés és a marketing kapcsolatának piaci tájékozódásban betöltött szerepe és meghatározó tényezői (Role of the sales and marketing relationship in market orientation and its determining factors)

A szerző kutatásában azt vizsgálja, hogy az értékesítés területén dolgozó munkatársak piaci megfigyeléseit milyen mértékben képesek beépíteni a marketingvezetők a menedzsmentmunkába. Az értékesítési munkatársak piaci megfigyelései mindig naprakészek, ráadásul jelentősebb ráfordítás nélkül hozzáférhetők. A marketing- és a sales munkatársak közötti hagyományosan konfliktusokkal terhelt kapcsolat miatt azonban a vállalatok sokszor mégsem aknázzák ki a piaci tájékozódásnak ezt a lehetőségét. A nagyvállalati mintán empirikusan tesztelt modell szerint a menedzserek azon képessége, hogy felhasználják a vállalaton belül rendelkezésre álló információkat, alapvetően nem egyéni, hanem szervezeti képesség. Azok a menedzserek, akik olyan cégeknél dolgoznak, ahol a vállalati továbbképzések során más részlegek munkájába is bekapcsolódhatnak, nagyobb mértékben támaszkodnak a munkatársak piaci megfigyeléseire döntéseik meghozatala során. _____ The author examines in her research that to what extent marketing leaders can build market experience of sales employees into the management activity. Because of the traditionally problematic relationship between marketing and sales employees, companies do not exploit this opportunity of market orientation. According to the model tested on a big corporation sample, the capacity of managers to use information available within the company is basically not an individual but organisational capacity.

A horizontális és vertikális ágazaton belüli agrárkereskedelem meghatározó tényezői az EU új tagországaiban (Determinants of horizontal and vertical intra-industry agri-food trade in the new EU member-states)

Az ágazaton belüli kereskedelem egyre komolyabb szerepet tölt be a nemzetközi kereskedelemben, mind ez idáig azonban kevés mezőgazdasági témájú elemzés készült e témában. A cikk célja a horizontális és vertikális ágazaton belüli agrárkereskedelem meghatározó tényezőinek azonosítása az új tagországok és az EU–27 közötti kereskedelemben 1999–2010 között. Ehhez a szerző statikus és dinamikus panelmódszereket alkalmaz különböző specifikációkkal. Eredményei szerint a tényezőellátottság a horizontális ágazaton belüli kereskedelemmel negatív, míg a vertikálissal pozitív kapcsolatban áll. Az országok mérete az ágazaton belüli kereskedelem mindkét oldalával pozitívan, míg a távolság negatívan korrelál. Az eredmények azt is kimutatják, hogy az ágazaton belüli kereskedelem mértéke nagyobb, ha egy új tagország a kelet-közép-európai régióba exportál, és az is világossá vált, hogy az EU-csatlakozás pozitívan hatott az ágazaton belüli kereskedelemre, jelezve a gazdasági integráció kereskedelemösztönző szerepét. _____ Intra-industry trade (IIT) has a growing role in international trade, although the number of papers on its agricultural aspects is limited. This article identifies the determinants of horizontal and vertical intra-industry agri-food trade between new member-states (NMS) and the EU27 in 1999-2010, by applying to panel data static and dynamic models with different specifications. The results show that factor endowments are negatively related to agri-food horizontal intra-industry trade (HIIT), but positively to vertical intra-industry trade (VIIT). Economic size is positively and significantly related to both, while distance and IIT are found to be negatively related. This also suggests that HIIT and VIIT are greater if an NMS exports agri-food products to another NMS, while EU accession has had positive and significant impacts on both HIIT and VIIT, which suggests that economic integration fosters IIT.