Az európai gazdasági kormányzás előtt álló kihívások. A hármas tagadás lehetetlensége (Challenges of European economic governance. The impossible trinity of denial.)

Az európai gazdasági integráció folyamata olyan kényszerhelyzetekben formálódott a múltban, amelyek a közgazdaságtudományban jól ismert lehetetlen háromság alapján is leírhatók. Az Európai Monetáris Rendszer a rögzített árfolyam-mechanizmusra és önálló jegybanki politikára épített, korlátozva a tőkemozgásokat. A Gazdasági és Monetáris Unió ugyanakkor a tőke szabad áramlásával és az árfolyamok visszavonhatatlan rögzítésével felszámolta a tagállami szintű jegybanki autonómiát. Az euróövezet működése egyszersmind arra a háromszoros tagadásra épül(t), hogy 1. nem lehetséges az euróövezetből való kilépés, 2. nem engedélyezett a kimentés és 3. nem kerülhet sor államcsődre. A 2008-ban Európát is elérő pénzügyi és gazdasági válság azonban elemi erővel mutatott rá e hármas tiltás tarthatatlanságára. A gazdasági kormányzás körül kibontakozott viták így jól közelíthetők a három tiltó szabály egyidejű érvényesülése lehetetlenségének bemutatásával, számba véve az egyes opciók költségeit és lehetséges hasznait. / === / The process of economic integration in the EU has been shaped by the well-known theorem of the impossible trinity. Accordingly, the European Monetary System was built upon a mix of a fixed exchange-rate regime and an autonomous monetary policy, thereby constraining capital mobility. In launching the EMU project, the EU countries decided to fix national currencies irrevocably and maintain full capital mobility, in exchange for delegating their monetary policy upwards to a supranational level. The introduction of the Euro zone, however, has simultaneously meant denial of the following three elements: (1) exit, (2) bail-out, and (3) default. Nevertheless, the 2008–9 financial and economic crisis has demonstrated mercilessly that these three pillars are incompatible with each other. So the current debates on reshaping economic governance in the EU can be modelled by introducing the “impossible trinity of denial”, concentrating on the benefits and the costs of each option.

Többszempontú részvételi döntések a fenntarthatósági értékelésekben. A legnépszerűbb módszerek összehasonlítása

Egyes alternatívák, forgatókönyvek, technológiák stb. fenntarthatóságának értékelése – definíciószerűen többdimenziós probléma. A megfelelő alternatíva kiválasztásánál ugyanis a döntéshozóknak egyszerre kell figyelembe venniük környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontokat. Az ilyen döntéseket támogathatják többszempontú döntéshozatali modellek. A tanulmány hét többszempontú döntési módszertan (MAU, AHP, ELECTRE, PROMETHEE, REGIME, NAIADE és ideális-referencia pont) alkalmazhatóságát vizsgálja részvételi körülmények között. Az utóbbi évek e témában publikált esettanulmányait áttekintve megállapítható, hogy egyik módszer sem dominálja a többit, azok különböző feltételek mellett eltérő sikerrel használhatók. Ennek ellenére a különböző technikák kombinációjával előállíthatunk olyan eljárásokat, melyekkel az egyes módszerek előnyeit még jobban kiaknázhatjuk. ________ Measuring and comparing the sustainability of certain actions, scenarios, technologies, etc. – by definition – is a multidimensional problem. Decision makers must consider environmental, economic and social aspects when choosing an alternative course of action. Such decisions can be aided by multi-criteria decision analysis (MCDA). In this paper participatory seven different MCDA methodologies are investigated (MAU, the Analytic Hierarchic Process (AHP), the ELECTRE, PROMETHEE, REGIME, and NAIADE methods and the “Ideal and reference point” approaches). It is based on a series of reports, in which more than 30 real world case studies focusing on participatory MCDA were reviewed. It is emphasized that there is no “best” choice from the list of MCDA techniques, but some methods fit certain decision problems more than others. However, with the combination of these methodologies some complementary benefits of the different techniques can be exploited.

Több szempontú részvételi döntések a fenntarthatósági értékelésekben. A legnépszerűbb módszerek összehasonlítása = Participatory multi-criteria decision analysis. A comparison of methodologies

A fenntarthatóság értékelése definíciószerűen többdimenziós probléma. A megfelelő alternatíva, forgatókönyv, eljárás stb. kiválasztásakor ugyanis a döntéshozóknak egyszerre kell figyelembe venniük környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontokat. Az ilyen döntéseket alátámaszthatják a több szempontú döntéshozatali modellek. A tanulmány a több szempontú döntési eljárások közül a legfontosabb hétnek az alkalmazhatóságát vizsgálja részvételi körülmények között. Az utóbbi évek e témában publikált esettanulmányainak áttekintésével megállapítható, hogy egyik módszer sem uralja a többit, azok különböző feltételek mellett eltérő sikerrel használhatók. Ennek ellenére a különböző módszerek kombinációjával végrehajthatunk olyan eljárásokat, amelyekkel az egyes módszerek előnyeit még jobban kiaknázhatjuk. ________ Measuring and comparing the sustainability of certain actions, scenarios, technologies, etc. is by definition a multidimensional problem. Decision-makers must consider environmental, economic and social aspects when choosing an alternative course of action. Such decisions can be aided by multi-criteria decision analysis (MCDA). This paper investigates seven different MCDA methodologies: MAU, the Analytic Hierarchic Process (AHP), the ELECTRE, PROMETHEE, REGIME, and NAIADE methods, and "Ideal and reference point" approaches). It is based on a series of reports in which over 30 real-world case studies focusing on participatory MCDA were reviewed. It is stressed, however, that there is no "best" choice in the list of MCDA techniques. Some methods fit certain decision problems better than others. Nonetheless, some complementary benefits of the different techniques can be exploited by combining these methodologies.

Az európai villamosenergia-árak központi szabályozásának hatása a fogyasztói árakra (The impacts of the price regulation on the level of retail electricity prices in Europe)

Az Európai Unión belül az elmúlt időszakban megerősödött a vita arról, vajon a Közösség versenyképességének javításához milyen módon és mértékben járulhat hozzá az ipari és lakossági fogyasztók számára kedvező áron elérhető villamos energia. Az uniós testületek elsődlegesen a verseny feltételeinek további javításában látják a versenyképesség javításának fő eszközét, ám egyesek az aktívabb központi szabályozás mellett érvelnek. A jelenleg alkalmazott európai szabályozási gyakorlat áttekintése, a szabályozási modellek és a piaci árak alakulásának vizsgálata hozzásegíthet, hogy következtetéseket vonjunk le a tagállami gyakorlatok tekintetében, vajon sikeresebb-e a központi ármegállapításon alapuló szabályozói mechanizmus, mint a liberalizált piacmodell. ______ There is a strengthening debate within the European Union in recent years about the impact of the affordable industrial and household electricity prices on the general competitiveness of European economies. While the European Institutions argues for the further liberalization of the energy retail sector, there are others who believe in centralization and price control to achieve lower energy prices. Current paper reviews the regulatory models of the European countries and examines the connection between the regulatory regime and consumer price trends. The analysis can help to answer, whether the bureaucratic central regulation or the liberalized market model seems more successful in supporting the competitiveness goals. Although the current regulatory practice is heterogeneous within the EU member states, there is a clear trend to decrease the role of regulated tariffs in the end-user prices. Our study did not find a general causal relationship between the regulatory regime and the level of consumer electricity prices in a country concerned. However, the quantitative analysis of the industrial and household energy prices by various segments detected significant differences between the regulated and free-market countries. The first group of member states tends to decrease the prices in the low-consuming household segments through cross-financing technics, including increased network tariffs and/or taxes for the high-consuming segments and for industrial consumers. One of the major challenges of the regulatory authorities is to find the proper way of sharing these burdens proportionally with minimizing the market-distorting effects of the cross-subsidization between the different stakeholder groups.