Számítógép-használat otthon és a munkahelyen - a digitális kompetencia és a számítógépes munkakörnyezet ergonómiájának empirikus vizsgálata (Using of computers at home and on the workplace – an empirical study of the ergonomy of digital competency and the computerized working environment)

A számítógépes munkavégzés elterjedése számos szempontból és módszerrel vizsgálható. A szerző kutatásai során az ember-gép-környezet összhang megteremtésének igényéből kiindulva arra keresi a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a számítógéppel végzett tevékenységek megszervezésének és végrehajtásának hatékonyságát. Tanulmányában a kutatás indítófázisának főbb eredményeiről, a számítógép-használati szokásokról ad áttekintést, ami elengedhetetlen az irodai-adminisztratív jellegű tevékenységekhez kötődő kritikus tényezők feltárásához, továbbá a mérési és fejlesztési feladatok megalapozásához. A szűkebb értelemben vett ergonómiai szempontok mellett a digitális kompetenciák kérdéskörét vonta be a munkába, amit releváns kérdésnek tart a hatékonyság mérése szempontjából, mivel a számítógép megválasztása és a munkahely kialakítása nem értékelhető az emberi tényező alkalmassága és az elvégzendő feladat tartalma nélkül. __________ Office and administrative work, business corres-pondence, private contacts and learning are increasingly supported by computers. Moreover the technical possibilities of correspondence are wider than using a PC. It is accessible on the go by a cell phone. The author analysed the characteristics of the used devices, the working environment, satisfaction factors in connection with computer work and the digital competence by a survey. In his opinion development in an ergonomic approach is important not only to establish the technological novelties but to utilize the present possibilities of hardware and environment. The reason for this is that many people can not (or do not want) to follow the dynamic technological development of computers with buying the newest devices. The study compares the results of home and work characteristic of computer work. This research was carried out as part of the “TAMOP-4.2.1.B-10/2/ KONV-2010-0001” project with support by the European Union, co-financed by the European Social Fund.

A csomagoláson található információtartalom újragondolása sokdimenziós skálázással az élelmiszeripar példáján (Rethinking of information content on food packaging using multidimensional scaling)

A csomagolás részét képezi a jelölés – vagy más néven címke, label –, aminek elsődleges funkciója a termék tulajdonságairól való tájékoztatás, amellett, hogy a vállalat és a fogyasztó egyik legfontosabb találkozási pontja. Kiemelt szerepe van a marketing és a vállalati menedzsment eszköztárában, hiszen a fogyasztói döntéshozatal meghatározó forrása. A szerző írásában a jelölések definícióját, fajtáit és csoportosítását tárja az olvasó elé, majd ismerteti jelentőségét, fontosságát és szerepét az élelmiszer-ipari termékek segítségével. Ezután egy 630 fős megkérdezés eredményeképp a sokdimenziós skálázás (MDS) módszerével a jelölések új értelmezését mutatja be: a jelöléseket három dimenzió mentén lehet elhelyezni (előzetes tudás, érdek, megbízhatóság), valamint ezenkívül a jelölések öt homogén csoportot alkotnak (klasszikus, diétás, funkcionális, tudatos, előállítási). A téma jelentőségét az egészség és a környezet iránti növekvő érdeklődés, valamint a változó jogszabályi környezet is alátámasztja. / === / Signs, labels, claims are to inform consumers of product attributes, and are part of the packaging. Labeling is one of the most important marketing and management tool, while purchase decision is made at the point of purchase. The aim of this paper is to present the basic definitions and elements of information content on food packaging. The author developed a new approach to examine labeling using multidimensional scaling as a result of a pilot study. Labels are to distinguish through three dimensions: precognition, interest and reliability. Beyond that labels can be sorted to five homogeneous clusters based on classic, dietary, functional, conscious and production attributes. The relevancy of labeling is supported by growing interest of health and environmental issues and changing law environment.

Designing Lifestyle-specific Food Policies Based on Nutritional Requirements and Ecological Footprints.

Expanded understanding of the trends and determinants of food consumption is needed to reduce the ecological impacts of the contemporary agro-food system while also being attentive to broader issues pertaining to health and the environment. Incorporating these additional aspects and formulating meaningful dietary recommendations is a major challenge. This article seeks to highlight differences in ecological footprint (EF) by activity level for various so-cial groups to meet suggested physiological requirements by nutritionists versus actual food consumption. The study is based on a combination of healthy diet requirements (as expressed by national guidelines) and a survey of a repre-sentative sample of 1,013 Hungarian adults using a bottom-up approach for calculating EFs. Students and women with small children have a higher than average food-related EF due to their higher nutritional needs. At the same time, the elderly are characterized by lower footprints. Perhaps most interesting is our finding that people with seden-tary forms of employment have higher food footprints than those with jobs that require physical labor. We offer rec-ommendations for food-policy planning based on encouraging dietary changes for individuals, differentiated by the nature of their work. The research suggests that dietary policy that improves health often has environmental benefits.