A kettős adóztatás elkerüléséről szóló korai magyar egyezmények = Earlier tax treaties of Hungary

Ennek a dolgozatnak az a célja, hogy bemutassa Magyarország történeti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeit. A bevezetés, az első és a második fejezet a nemzetközi adózással kapcsolatos alapfogalmakat tisztázza. A harmadik fejezet Magyarország XVII-XVIII. századi gazdasági és politikai helyzetét írja le. Az ezt követő fejezetek a világháborúk előtti, közötti és utánuk következő időszak adóegyezményeinek történetével foglalkoznak. Az egyik fejezet a KGST tagállamok által kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló multilaterális egyezményt tárgyalja. Az összegzésben megállapításra kerül, hogy az adóegyezmények megkötésének a múltban nem feltétlenül gazdasági okai voltak. Bizonyos esetekben sokkal erőteljesebb volt a politikai (elsősorban külpolitikai) motiváció. A tanulmány számos olyan érdekes adalékkal szolgál a Vasfüggöny előtt letárgyalt adóegyezményekről, amelyek eddig még nem kerültek publikálásra a magyar szakirodalomban. _________ This paper intends to review the history of the double taxation agreements concluded by Hungary. The introduction, the first and the second chapters clear some basic definitions in the field of international taxation. The third chapter describes the political and economic history of Hungary back in the 17-18 centuries. The next chapters deal with the tax treaties concluded before the First World War, between the two Wars and after the Second World War. One chapter touches upon the COMECON multilateral tax treaties. The paper concludes that the economic importance of old tax treaties was not always the strongest commanding force during the negotiations. Sometimes political (especially foreign policy) reasons seemed much more relevant for the treaty party countires. The paper also provides an overview of the most interesting features of the tax treaties negotiated before the fall of the Iron Curtain for the first time in the Hungarian literature.

Világgazdasági folyamatok és nemzetgazdasági alkalmazkodás 2001-2011: Fejlett országok (USA) – és Magyarország esete = World economic trends adjustment to changes 2001-2011: Developed countries (USA) and the case of Hungary

Az első rész az USA és a legfejlettebb ipari országok, a G7 konjunkturális ingadozásait kívánja értelmezni egy pénzügyileg jóval globalizáltabb világgazdaságban egy hosszabb1970-2010 és egy rövidebb 2001-2010 közötti időszakban. Mindenekelőtt arra keresve választ, hogy mennyire lehetett előre látni a súlyos pénzügyi válság és outputvesztés jövetelét. Továbbá arra, hogy a 2011-ig felgyülemlett empirikus tapasztalatok tükrében vajon beszélhetünk-e egységes, a fejlett ipari országok, /G7/ egészére általában jellemző, és a meghatározó országok esetében is megragadható válságlefolyásról? Megállapíthatók-e olyan univerzálisan megjelenő változások a kibocsátás, a munkapiacok, a fogyasztás, a beruházás tekintetében, amelyek jól illeszkednek a korábbi tapasztalatokhoz, nem kevésbé az ismert makro modellek predikcióihoz? A válasz nemleges. Sem a válság lefolyásának jellegzetességei és a makrogazdasági teljesítmények romlásának ütemei, sem a visszacsúszás mértékei és időbeli kiterjedésében a vizsgált fejlett országok nem mutattak jól azonosítható közös jegyeket, olyanokat, amelyeket a meglévő elméleti keretekbe jól beilleszthetők. A válság lefolyása és mélysége sokféle volt a G7 ország-csoportban. A korábbi válságértelmezések, főleg a pénzügyi csatornák szerepei tekintetében és a nemzetközi konjunkturális összefonódás jelentőségét és mechanizmusait, valamint a globális válságterjedés illetően elégtelennek bizonyultak. A tanulmány áttekinti a válsággal és makrogazdasági sokkokkal foglalkozó empirikus irodalom pénzügyi globalizáció értelmezési nyomán relevánsnak tartott gyakran idézett munkákat. Ezt követően egy hosszú történelemi, a II. vh. utáni 60 év távlatát átfogó vizsgálatban próbáljuk megítélni a recessziós időszakokban az amerikai gazdaság teljesítményét, annak érdekében, hogy az elmúlt válság súlyosságának megítélése legalább a fontosabb makro-változók változásának a nagyságrendje tekintetében a helyére kerüljön. A tartós output rés /output gap/ és munkapiaci eltérések magyarázata más és más elemeket takart az USA-ban, Japánban és Németországban. A pénzügyi csatornákban keletkező, a növekedést és a konjunktúrát érdemben befolyásoló, torzító és sokk-gerjesztő mechanizmusok nem tejesen új-keletűek, az USA-ban. A privát szféra eladósodottsági mutatói - a szövetségi kormány adósság-terheinek cipelésében - a bevett makro felfogással ellentétben - az elmúlt 30 évben nem mutattak szoros és egyirányú (negatív) összefüggést a növekedéssel és recessziókkal. A második rész a pénzügyi globalizáció után kialakult nemzeti alkalmazkodás lehetőségeit vizsgálja, különös tekintettel a kis nyitott gazdaságokra, és így Magyarországra nézve. E tanulmány a globális pénzügyi folyamatok két fontos kérdését taglalja: a nemzetközi tőkeáramlás fokozott liberalizációjából húzható előnyök közgazdasági lényegét; valamint a fokozott nemzetközi tőkeáramláshoz leginkább illeszkedő, „adekvát” árfolyamrendszer kérdését. A következetések részben elméletiek, részben gyakorlatorientáltak. Megerősítésre kerül azon állítás, hogy a tőkeforgalom liberalizációjának és a megvalósítandó árfolyam-politikának a kérdése mind a mai napig erősen problematikus. Sem a tőkeforgalom liberalizációját, sem a megvalósítandó adekvát árfolyamrezsimet illetően nem lehet egységes és elméletileg minden tekintetben megalapozott álláspontról beszélni. Az ún. „lehetetlen szentháromság”, a külföldi és a belföldi célok szimultán követésének különös nehézsége a kis nyitott gazdaságok, és így a magyar gazdaságban még fokozottabban érvényesül. A nemzetközi pénzügyi integráltság magas foka miatt a hagyományos eszközökkel – kamat és fiskális gazdaságélénkítő lépésekkel - nem lehetséges, egy irányba mutató, vagy egymást nem gyengítő, szimultán lépésekkel szabályozni a belföldi és külföldi hitelkeresletet, illetve a konjunktúrát. A kamatpolitika, a forint- és devizahitelezés nehézségei ezt fokozottan illusztrálják Magyarországon is. Ugyanakkor a mindenkori gazdaságpolitika nem bújhat ki azon kényszer alól, hogy egy változó globális pénzügyi környezetben is tatható arányokat találjon a belföldi és a külgazdasági célok között. „Királyi út” azonban nincs a gazdaságpolitika számára. Ez a megállapítás igaz a jegybanki szerepvállalásra is, amely a felduzzadt magyar devizaadósság által okozott bankrendszer szintű kockázatok kezelésére irányul.

Többéves pénzügyi keret vitája középről és a sor végéről – Magyarország és Lettország harcban a mezőgazdasági és kohéziós támogatásokért (Debate on the eu multiannual financial framework from the view of Hungary and Latvia)

Az Európai Bizottság 2011. júniusban nyilvánosságra hozott, a következő hétéves időszakot meghatározó pénzügyi keretéről szóló javaslatával elindult a tagállamok, illetve az intézmények közötti szakmai és politikai érvelés, az alkudozások sora. A két legfontosabb költségvetési tétel, a mezőgazdasági támogatások és a kohéziós források előnyös allokációja Magyarország és Lettország számára is kiemelt prioritás. A tárgyalások során Lettország érdeke az alacsony közvetlen mezőgazdasági támogatások emelése, míg Magyarország kedvező pozíciójának megtartásáért harcol. A kohéziós politikára tett Bizottsági javaslat mindkét ország számára hátrányos, így közös érdek a források összegének szinten tartása és a kedvezőtlen támogatási felső határ emelése. ______ Following the European Commission’s proposal on the next Multiannual Financial Framework was published in June 2011, tense debate started to defend national priorities. The proper allocation of the agricultural and cohesion founds is essential for both, Hungary and Latvia as well. Latvia’s objectives is to introduce fair direct payments to farmers, stipulating that the lowest payments must constitute at least 80 per cent of the average amount of the EU direct payments, while Hungary tries to defend its relatively favourable position by receiving almost the amount of the EU average. Common interest for Hungary and for Latvia in the EU budget talks is to retain cohesion financing at least at the current level and to change the unfavourable proposal on capping.

Heterogenitás és technikai hatékonyság - a magyar specializált szántóföldi növénytermesztő üzemek esete = Heterogeneity and technical efficiency - the case of Hungary's specialized arable crop production units

A cikkben paneladatok segítségével a magyar gabonatermesztő üzemek 2001 és 2009 közötti technikai hatékonyságát vizsgáljuk. A technikai hatékonyság szintjének becslésére egy hagyományos sztochasztikus határok modell (SFA) mellett a látens csoportok modelljét (LCM) használjuk, amely figyelembe veszi a technológiai különbségeket is. Eredményeink arra utalnak, hogy a technológiai heterogenitás fontos lehet egy olyan ágazatban is, mint a szántóföldi növénytermesztés, ahol viszonylag homogén technológiát alkalmaznak. A hagyományos, azonos technológiát feltételező és a látens osztályok modelljeinek összehasonlítása azt mutatja, hogy a gabonatermesztő üzemek technikai hatékonyságát a hagyományos modellek alábecsülhetik. _____ The article sets out to analyse the technical efficiency of Hungarian crop farms between 2001 and 2009, using panel data and employing both standard stochastic frontier analysis and the latent class model (LCM) to estimate technical efficiency. The findings suggest that technological heterogeneity plays an important role in the crop sector, though it is traditionally assumed to employ homogenous technology. A comparison of standard SFA models that assumes the technology is common to all farms and LCM estimates highlights the way the efficiency of crop farms can be underestimated using traditional SFA models.

Magyarország hét régiójának új gazdaságföldrajzi modellje – paraméterbecslés (The new economic-geography model of Hungary's seven regions - a parameter estimate)

Az új gazdaságföldrajz – amely napjaink egy igen népszerű közgazdaságtani tudományága – modelljének majdnem minden paramétere előállítható közvetlenül külső adatok segítségével. A helyettesítési rugalmassághoz azonban más módszerre van szükség. Puga [1999] által felvázolt új gazdaságföldrajzi modellt követve, egy regressziós egyenlettel megbecsülhetővé válik a kívánt paraméter, amit Magyarország hét régiójára vonatkozó béregyenlet becsléséből nyertünk. A helyettesítési rugalmasság értéke eltér a szakirodalomhoz képest, aminek magyarázata Magyarország fejlettségi szintjével állhat összefüggésben. ____ The model of the new economic geography - very popular material for economic study these days - allows almost every parameter to be presented directly with the aid of outside data. However, another method is required for substitution flexibility. With the new economic-geography model devised by Puga [1999], a regression equation allows an estimate to be made for the desired parameter, which yielded the wage equation for the six regions of Hungary. The value for substitution flexibility differs from that of the literature, the explanation for which may lie in Hungary's level of development.

The species composition of true bug assemblages extracted with Berlese funnels (Data to the knowledge on the ground-living Heteroptera of Hungary, No 1)

A rich collection of Heteroptera extracted with Berlese funnel by Dr. I. Loksa between 1953–1974 in Hungary, has been examined. Altogether 157 true bug species have been identified. The great majority of them have been found in very low number, there are only 27 species of which more than 10 adult individuals have been found. Some species considered to be rare or very rare in Hungary have been collected in relatively great number (Ceratocombus coleoptratus, Cryptostemma pusillimum, C. waltli, Acalypta carinata, A. platycheila, Loricula ruficeps, Myrmedobia exilis). The three families, which are more or less rich in species and have the highest ratio of extracted species, were Rhyparochromidae, Tingidae and Nabidae. Out of them, the family Rhyparochromidae has been found to be most diverse and most characteristic at the ground-level. Individuals of the families Tingidae, Hebridae and Rhyparochromidae have been found in greatest number. The occurrence of the lace bug Campylosteira orientalis Horváth, 1881 in Hungary has been verified by a voucher specimen. In respect to the environmental changes through the country, parallel changes have been observed in the zoogeographical distribution of the ground-living bugs.

Spatial and temporal patterns of true bug assemblages extracted with Berlese funnels (Data to the knowledge on the ground-living Heteroptera of Hungary, No. 2)

A rich material of Heteroptera extracted with Berlese funnels by Dr. I. Loksa between 1953–1974 in Hungary, has been examined. Altogether 157 true bug species have been identified. The ground-living heteropteran assemblages collected in different plant communities, substrata, phytogeographical provinces and seasons have been compared with multivariate methods. Because of the unequal number of samples, the objects have been standardized with stochastic simulation. There are several true bug species, which have been collected in almost all of the plant communities. However, characteristic ground-living heteropteran assemblages have been found in numerous Hungarian plant community types. Leaf litter and debris seem to have characteristic bug assemblages. Some differences have also been recognised between the bug fauna of mosses growing on different surfaces. Most of the species have been found in all of the great phytogeographical provinces of Hungary. Most high-dominance species, which have been collected, can be found at the ground-level almost throughout the year. Specimens of many other species have been collected with Berlese funnels in spring, autumn and/or winter. The diversities of the ground-living heteropteran assemblages of the examined objects have also been compared.

Ecology of the Acalypta species occurring in Hungary Insecta Heteroptera Tingidae data to the knowledge on the ground-living Heteroptera of Hungary, No 3

As a third part of a series of papers on the ground-living true bugs of Hungary, the species belonging to the lace bug genus Acalypta Westwood, 1840 (Insecta: Heteroptera: Tingidae) were studied. Extensive materials collected with Berlese funnels during about 20 years all over Hungary were identified. Based on these sporadic data of many years, faunistic notes are given on some Hungarian species. The seasonal occurrence of the species are discussed. The numbers of specimens of different Acalypta species collected in diverse plant communities are compared with multivariate methods. Materials collected with pitfall traps between 1979–1982 at Bugac, Kiskunság National Park were also processed. In this area, only A. marginata and A. gracilis occurred, both in great number. The temporal changes of the populations are discussed. Significant differences could be observed between the microhabitat distribution of the two species: both species occurred in very low number in traps placed out in patches colonized by dune-slack purple moorgrass meadow; Acalypta gracilis preferred distinctly the Pannonic dune open grassland patches; A. marginata occurred in almost equal number in Pannonic dune open grassland and in Pannonic sand puszta patches.

The Impact of Proactive Strategies on Market Performance in Economic Downturn: the Case of Hungary

Recession in 2008/09 affected almost all the European countries seriously but some of them were hurt to greater extent. The timing of economic downturns can never be appropriate but it found Hungary at the time when it was in a vulnerable condition leading to a prolong struggle to find the way out. However, each company’s own experience and approach in crisis can differ from what the whole economy would explain. This study aims to contribute to the emerging research field regarding the concept of proactive marketing. We investigated the relationship between approach to crisis as an opportunity and market performance. Based on a survey of 173 companies we demonstrated that proactive marketing can lead to better performance but larger companies have the advantage of implementing this strategy more successfully.

Horizontal diversity of higher education institutions. The case of Hungary – in European context

In the European Higher Education Area the diversification of higher education is considered to be an emphasized value, a guarantee of creativity. The various institutional rankings are the displays of vertical diversity, but in parallel with these, there is an increasing attention directed at horizontal diversity, the entirety of the institutions' activities. The European Mapping Project (U-map) undertook this challenge. The paper presents the research program, which is an attempt to adapt the U-map model to Hungary. According to the results, the U-map method which was intended for application on an international level, is very useful in the identification of the main groups of institutions in a specific national higher education system as well, and may provide a basis for the creation of institutional strategies and the development of the institutions’ network.

Választókörzetek igazságosan? = Fair apportionment of voting districts in Hungary

Az új választási törvény egyik célja a korábbinál igazságosabb választási körzetek kialakítása. Ezt a Velencei Bizottság választási kódexében megfogalmazott ajánlásokhoz hasonló, bár azoknál némileg megengedőbb szabályok révén biztosítja. A szabályok rögzítik a körzetek számát, illetve hogy a körzetek nem oszthatnak ketté kisebb településeket, és nem nyúlhatnak át a megyehatárokon. Tanulmányunkban belátjuk, hogy a szabályok betartása mellett a körzetek kialakítása matematikailag lehetetlen. Javaslatot teszünk a probléma optimális megoldására elvi alapon is, vizsgáljuk a módszer tulajdonságait, majd az általunk megfogalmazott hatékony algoritmussal, a 2010. évi országgyűlési választások adatainak felhasználásával meghatározzuk a körzetek megyék közti elosztásának legjobb megoldását. Végül kitérünk a demográfiai változások várható hatásaira, és több javaslatot teszünk a korlátok hosszú távú betartására: javasoljuk a választási körzetek számának körülbelül 130-ra növelését; egy-egy felülvizsgálat alkalmával a választási körzetek számának megváltoztathatóságát; illetve a körzetek megyék helyett régiók szerinti szervezését. _______ One of the aims of the new electoral law of Hungary has been to apportion voters to voting districts more fairly. This is ensured by a set of rules rather more permissive than those put forward in the Code of Good Practice in Electoral Matters issued by the Venice Commission. These rules fix the size of the voting districts, and require voting districts not to split smaller towns and villages and not to cross county borders. The article shows that such an apportionment is mathematically impos-sible, and makes suggestions for a theoretical approach to resolving this problem: determine the optimal apportionment by studying the properties of their approach, and use the authors efficient algorithm on the data for the 2010 national elections. The article also examines the expected effect of demographic changes and formulates recommendations for adhering to the rules over the long term: increase the number of voting districts to about 130, allow the number of voting districts to change flexibly at each revision of the districts, and base the districts on regions rather than counties.

Town and Countryside in early modern Hungary The Case of Sopron, c. 1500-1800

The town of Sopron (Ödenburg) is situated near the western border of Hungary at the junction of major routes of commerce, no further than 70 km from Vienna. As early as in 1291 the town had become a chartered town or free royal town, which meant the most fully-fledged municipial autonomy in this period. The town was subordinated only to the king and could represent itself in parliament from 1445. The surrounding seigniorial towns and villages often lodged an appeal with the Town Court due to its wide legal autonomy. The inhabitants of seigniorial towns and the villagers could have been under the necessity of going to the town, and the legal proceedings they experienced in Sopron may have meant a model pattern for them. The seigniorial town (oppidum) is a settlement under the landlord's authority, with limited legal privileges, concentrated mostly on agricultural production and on the exchange of products of its immediate hinterland. Sopron as a county town was gradually becoming significant during the early modern period. The county (megye) was not only the unit of administration in Hungary, but that of the autonomy of nobility, too. The importance of Sopron as a county town attracted many noblemen dwelling in Sopron county to the town. The county was one of the most densely populated in the 15-18th c., at the beginning of the 18th c., for example, the density was 32 person/km2 and it rose more than 40 p/km2 by the end of the century. The population of Sopron was approximately 3500-3700 in the middle of the 15th c., and due to the decline during the later decades some 3000 persons lived in the town in the early 16th c. According to the first national census the population of Sopron was 12600 in 1784-87. These data place Sopron at the high level of Hungarian urban hierarchy in this period. This paper will explore two significant aspects of the relation between the town and its countryside: the problems of mutual economic dependence and the role of Sopron as a centre of culture.

Kockázattal kiegészített Taylor-szabályok becslése Magyarországra = Estimation of risk-augmented Taylor rules for Hungary

Cikkünkben a magyar monetáris politikát vizsgáljuk olyan szempontból, hogy kamatdöntései meghozatalakor figyelembe vette-e az országkockázatot, és ha igen, hogyan. A kérdés megválaszolásához a monetáris politika elemzésének leggyakoribb eszközét használjuk: az ország monetáris politikáját leíró Taylor-szabályokat becslünk. A becslést több kockázati mérőszámmal is elvégeztük több, különféle Taylor-szabályt használva. Az érzékenységvizsgálatban az inflációhoz és a kibocsátási réshez is alkalmaztunk más, az alapspecifikációban szereplőtől eltérő mérőszámokat. Eredményeink szerint a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntései jól leírhatók egy rugalmas, inflációs célkövető rezsimmel: a Taylor-szabályban szignifikáns szerepe van az inflációs céltól való eltérésének és - a szabályok egy része esetén - a kibocsátási résnek. Emellett a döntéshozók figyelembe vették az országkockázatot is, annak növekedésére a kamat emelésével válaszoltak. Az országkockázat Taylor-szabályba történő beillesztése a megfelelő kockázati mérőszám kiválasztása esetén jelentős mértékben képes javítani a Taylor-szabály illeszkedését. _____ The paper investigates the degree to which Hungarian monetary policy has considered country risk in its decisions and if so, how. The answer was sought through the commonest method of analysing a countrys monetary policy: Taylor rules for describing it. The estimation of the rule was prepared using several risk indicators and applying various types of Taylor rules. As a sensitivity analysis, other indicators of inflation and output gap were employed than in the base rule. This showed that the interest-rate decisions of the National Bank of Hungary can be well described by a flexible inflation targeting regime: in the Taylor rules, deviation of inflation from its target has a significant role and the output gap is also significant in one part of the rules. The decision-makers also considered country risk and responded to an increase in it by raising interest rates. Insertion of country risk into the Taylor rule could improve the models fit to an important degree when choosing an appropriate risk measure.

Market reform and fiscal laxity in Communist and post-Communist Hungary: A path-dependent approach

Purpose – The purpose of this paper is to present a conceptual framework in order to analyse and understand the twin developments of successful microeconomic reform on the one hand and failed macroeconomic stabilisation attempts on the other hand in Hungary. The case study also attempts to explore the reasons why Hungarian policymakers were willing to initiate reforms in the micro sphere, but were reluctant to initiate major changes in public finances both before and after the regime change of 1989/1990. Design/methodology/approach – The paper applies a path-dependent approach by carefully analysing Hungary's Communist and post-Communist economic development. The study restricts itself to a positive analysis but normative statements can also be drawn accordingly. Findings – The study demonstrates that the recent deteriorating economic performance of Hungary is not a recent phenomenon. By providing a path-dependent explanation, it argues that both Communist and post-Communist governments used the general budget as a buffer to compensate the losers of economic reforms, especially microeconomic restructuring. The gradualist success of the country – which dates back to at least 1968 – in the field of liberalisation, marketisation and privatisation was accompanied by a constant overspending in the general government. Practical implications – Hungary has been one of the worst-hit countries of the 2008/2009 financial crisis, not just in Central and Eastern Europe but in the whole world. The capacity and opportunity for strengthening international investors' confidence is, however, not without doubts. The current deterioration is deeply rooted in failed past macroeconomic management. The dissolution of fiscal laxity and state paternalism in a broader context requires, therefore, an all-encompassing reform of the general government, which may trigger serious challenges to the political regime as well. Originality/value – The study aims to show that a relatively high ratio of redistribution, a high and persistent public deficit and an accelerated indebtedness are not recent phenomena in Hungary. In fact, these trends characterised the country well before the transformation of 1989/1990, and have continued in the post-socialist years, too. To explain such a phenomenon, the study argues that in the last couple of decades the hardening of the budget constraint of firms have come at the cost of maintaining the soft budget constraint of the state.

A fedezetlen bankközi forintpiac hálózati dinamikájának vizsgálata a likviditási válság előtt és után (Examination of the network dynamics of the uncovered interbank forint markel before the liquidity crisis and after)

A cikkben a magyar fedezetlen bankközi forintpiac hálózatának időbeli alakulását vizsgáljuk 2002 decemberétől 2009 márciusáig. Bemutatjuk a piac általános jellemzőit (forgalom, kamatláb, koncentráció stb.) és az alapvető hálózati mutatókat. Azt tapasztaljuk, hogy az időszak első felében ezek a jellemzők lényegében stabilak voltak. 2006-2007-től kezdve azonban a mutatók egy része kezdett jelentősen megváltozni: a hitelfelvevők koncentrációja nőtt, az átlagos közelség és az átlagos fokszám csökkent, továbbá a hálózat magjának mérete is csökkent. Ezek a jelek arra utalhatnak, hogy a bankok már a válság kitörése előtt érzékelték a növekvő hitelkockázatot, és egyre inkább megválogatták, hogy kinek adnak hitelt. Figyelemre méltó, hogy mindeközben az általános piaci mutatók (forgalom, kamatláb, illetve ezek volatilitása) semmiféle változásra utaló jelet nem tükröztek egészen 2008 októberéig, de ekkor hirtelen minden mutatóban egyértelművé vált a rezsimváltás. Végül részletesen elemezzük az egyes szereplők viselkedését, és megmutatjuk, hogy válságban az egyes szerepek drasztikusan megváltoztak (például forrásokból nyelők lettek, és fordítva). / === / The article examines the changes in the network of Hungary's uncovered interbank forint market over the period Decembcr 2000 to March 2009. It presents the general features of the market (volume, interest rates, concentration etc.) and its basic network. It is found that the features were largely stable in the first half of the period, but some of the indicators began to change significantly in 2006-7: the concentration of borrowers incrcased, average distance and average degree declined, as did the size of the core of the network. These signs pointed to the fact that the banks had sensed an increase in credit risk even before the crisis broke and were becoming increasingly choosy selective in their lending. Meanwhile, however. there aerc no indications of change in the general market indicators (volume, interest rates, or volatility of these) right up to October 2008, when the change of regime was clear in all indicators. Finally, the authors analyse in detail the behaviour of each participant and show that thc roles of some altered drastically with the crisis (e.g. sources became consumers and vice versa).