3 resultados para History . Theoretical thought . Collaborative research . Concepts
em Corvinus Research Archive - The institutional repository for the Corvinus University of Budapest
Resumo:
Önkényuralom, totalitarizmus. A XX. század történelme, többek között, a modernitás legszörnyűbb társadalmi-politikai következményeit is példázza, kevesek szinte totális uralmát sokak fölött. Az azonban új fejlemény, hogy az uralom mára a Föld élÅ‘ rendszerének a szintjén is egyre teljesebbé válik. A modern kor, számos kétségtelen vÃvmánya ellenére, az erÅ‘teljes uralom technológiáit is a rendelkezésünkre bocsátotta, s a totalitás immár nem csak negatÃv utópia, hanem állandó fenyegetés, sÅ‘t olykor kézzelfogható valóság. Közvetlen célunk a globális népesedés elemzése, amit a humán és a nem humán élet technológia általi kontrolljának, alávetettségének szempontjából vizsgálunk.
Resumo:
A gazdasági tevékenységek folytatásához kapcsolódó jogi, etikai kérdések régóta foglalkoztatják mind az elméleti kutatókat, mind a gyakorlati szakembereket is. Az elfogadott normák idÅ‘rÅ‘l idÅ‘re változnak, az érintettek új dimenziókat emelnek be a vélemények, magatartási keretek kialakÃtása, formálódása során. Az új irányzatok, megközelÃtések integrálása azonban nem egyszerű sem az elméletalkotás, sem a gyakorlati megvalósÃtás szempontjából, mivel a már meglévÅ‘ gondolati és magatartási struktúrák megváltoztatási kényszerével járnak. A CSR fogalma talán az eddigieknél jóval erÅ‘teljesebben honosodott meg az üzleti szaknyelvben, de definiálása, elméleti szintézise a kapcsolódó fogalmakkal és mindezek gyakorlati megvalósÃtása jelenleg még meglehetÅ‘sen divergens. Az elÅ‘adás során arra teszünk kÃsérletet, hogy áttekintsük a CSR szakirodalmi értelmezését és meghatározzuk a lehetséges kapcsolódási pontjait a jelenleg elfogadott marketing fogalmi struktúrákhoz. / === / Both theorists and practitioners have been interested in legal and ethical issues regarding business activities for a long time. The socially accepted norms are changing time by time; new dimensions are being revealed and becoming coherent parts of the constantly formulating views and frames of the expected behaviour. The integration of new streams and approaches however is not an easy process from the respect of both theorydevelopment and practical implementation, as it forces the transformation of the rigid cognitive and behavioural structures. Today CSR has become most widely internalised in business terminology but both its definition and its theoretical synthesis with relating concepts and the way how it is applied in practice have remained divergent. The presentation attempts to provide a literature review focusing on different explanations and determine the possible relationship with the currently accepted marketing theories and conceptual frameworks.
Resumo:
Kornai János rendszerparadigma-fogalmából és az ott felsorolt közgazdászok névsorából kiindulva, a tanulmány kiemel néhány mozzanatot ennek eszmetörténeti elÅ‘zményeibÅ‘l. A hatvanas évek szociológiai irodalmában idÅ‘szerűtlennek tartották a nagy elmélet létrehozását, a nyolcvanas évek társadalomtudományában viszont már a hagyományos nagy rendszeralkotás és elbeszélésmód visszatérését méltatták. Adam Smith közgazdaságtanát a társadalmi érintkezés átfogó elmélete részének szánta, amely tartalmazza a jog, politika és erkölcs elveit és történetét. Ezt szemlélteti a kereskedelmi társadalom paradoxonának elemzése és annak bemutatása, hogyan vezetett a fényűzés a szabadság helyreállÃtásához és a rendszeres kormányzat létrejöttéhez. Marx és a német történeti iskola egyaránt törekedett a társadalom történeti fejlÅ‘déstörvényeinek feltárására, noha kölcsönösen elutasÃtották egymás felfogásának többi elemét. Schumpeter életművét az a törekvés határozta meg, hogy összekapcsolja az elméleti analÃzist és a történeti leÃrást, hogy a gazdasági fejlÅ‘dés elemzésébÅ‘l kiindulva megalkossa a társadalmi élet különbözÅ‘ területeinek interdependenciáját bemutató elméletet. / === / The study starts from János Kornai's concept of a system paradigm and the list of economists there to lift certain elements from its antecedents in intellectual history. The sociological writers of the 1960s thought it was inopportune to create a grand theory, while the social scientists of the 1980s were busy celebrating the return of the great traditional system-creating process and its mode of narration. Adam Smith presented his economics as part of a comprehensive theory of social organization that would cover the principles and history of law, politics and morality. This is illustrated by his analysis of the paradox of commercial society and his demonstration of how wealth led to the restoration of liberty and the establishment of regular governance. Marx and the German historical school both strove to identify laws of the historical development of society, although they each rejected the other elements of the other's concept. Schumpeter's oeuvre was marked by an effort to combine theoretical analysis with historical description, so that from an analysis of economic development he could arrive at a theory presenting the interdependence of the various areas of social activity.