A hatalmi viszonyok a világgazdaság és a katonai szektor a XXI. században = Power relations in the world economy and the military sector in 21st century

A bipoláris világrendszer megszűnése a XX. század utolsó évtizedében új helyzetet teremtett a globális politikai és gazdasági viszonyokban, ugyanakkor nem mellékesen a hadiiparban is. A szerző, szem előtt tartva a hatalmi viszonyok jövőbeli elkerülhetetlen átrendeződését, elsősorban a katonai szektor előtt álló, a XXI. századra előrevetíthető kihívásokat, lehetőségeket, a szektor jövőbeli pályáját tekinti át. A hadiiparral kapcsolatban indokolt a hidegháború utáni világ fegyverkezési helyzetének, fegyveres erőinek számbavétele csakúgy, mint a releváns elméleti keretek ismertetése, továbbá a fontos globális szereplők biztonságpolitikájának vizsgálata. A katonai szektor jelenének és jövőjének alapos elemzése nem nélkülözheti a katonai kiadások jelenlegi – a világgazdasági válság által befolyásolt – és a következő évtizedekben várható alakulásának vizsgálatát. Végül, de nem utolsó sorban a szerző áttekinti a XXI. századi haditechnikai forradalom már most látható és a jövőben valószínűsíthető vívmányait, a fontosabb haditechnikai tendenciákat, illetve elemzi a nemzetközi fegyverpiac helyzetét. __________________ The end of the Cold War led to a new situation in global political and economic affairs, as well as in the military sector. The author, taking into consideration the inevitable future power shifts, provides an overview of the challenges, possibilities and future paths of the military sector. Relevant issues include assessing the arms and armed forces of the post-Cold War era, as well as the analysis of theoretical frameworks and the security policies of the important global actors. Understanding the present and the future of the military sector is not possible without the thorough analysis of military expenditures and their likely future trends. The author also overviews the outcomes of the 21st century revolution in military technology and analyses the global arms market.

A kivonulás-tiltakozás-hűség fogalomhármas közgazdaságtani relevanciája a 21. században = The relevance of "exit, voice and loyalty" theory in 21st-century economics

A dolgozat a politikatudomány és közgazdaság-tudomány határán álló kivonulás-tiltakozás-hűség modell lényegét járja körbe. Az Albert O. Hirschman által felépített gondolati keret szemléleti frissessége és sajátos megközelítési módja rendkívül termékenyítően hatott az elmúlt évtizedekben a társadalomtudományok fejlődésére. Mégis viszonylag periferikus helyet foglal el a közgazdaság-tudományon belül, miközben például a rendszerváltás és az azt követő társadalmi feszültségek megjelenése szempontjából is sokoldalúan használható fogalmi keretről van szó. A válság indukálta turbulens környezet még inkább rávilágít arra, hogy ma is időszerű perspektívát kínál a hanyatlás politikai gazdaságtana, azaz hasznos elemzési kapaszkodó nyújt az úgynevezett Hirschman-trilemma a társadalmi és gazdasági folyamatok értelmezéséhez. ________ The article concerns the "exit, voice, and loyalty" concept, which straddles the border of political science and economics. This theoretical framework, invented by Albert O. Hirschman, has exercised a fruitful influence in the social sciences in the last few decades, through its fresh features and original approach. However, it holds a peripheral position in economics and plays an undervalued role in eco-nomic education in Hungary, even though it can be flexibly applied in analyses of such phenomena as the economic transition and the ensuing social tensions. Moreover the very turbulence of the conditions brought about by the crisis show that the political economy of decline offers a relevant perspective, so that the Hirschman trilemma is a practical analytical tool for understanding social and economic processes.

Rainforests at the beginning of the 21st century

Rainforests are situated at low latitude where forests enjoy steady and strong radiation. Biodiversity in rainforests has been very high, for historical and climatic reasons. The number of species is very high and tends to increase with precipitation and decrease with seasonality. Disturbance, soil fertility and forest stature also influence the species richness and high turnover of species contribute to diversity. Field observation and studies revealed that large scale deforestation could alter the regional and global climate significantly. Deforestation alters the surface albedo which leads to climate change. Regional land use contributes to climate change through surface-energy budget, as well as the carbon cycle. Forest fragmentation, logging, overhunting, fire and the expanding agriculture threaten the biodiversity. Rainforest covered area has significantly shrunk in the last decades. It is hard to protect the forests because of the growing demand for agricultural area and forest-derived products. Most measures proved ineffective to slow down the destruction. Hence, more forest will be lost in the future. Conservationists should take into consideration the secondary forests because biodiversity can be high enough and it is worth protecting them.

Milyen is hát a tőke a 21. században? Megjegyzések Piketty könyvéhez (So what is capital in the 21st century? Notes on Piketty's book)

Ezt az írást Piketty kiváló és fontos könyve inspirálta. A könyvnek nemcsak a címe, hanem számos megfogalmazása is azt a várakozást keltheti, hogy a kapitalista rendszer átfogó elemzése kerül az olvasó kezébe. Ehhez képest a tanulmány szerzőjében hiányérzet támadt. A kapitalista rendszernek számos immanens tulajdonsága, veleszületett hajlama van. Közülük hárommal foglakozik a tanulmány. 1. A kapitalizmus egyik alapvonása a dinamizmus, az innováció, a teremtő rombolás. Nem adhat teljes képet a kapitalizmusról az, aki ezt az alapvetően fontos jelenséget ignorálja. 2. A kapitalizmus óhatatlanul nagyfokú egyenlőtlenséget hoz létre; ezt reformokkal kell enyhíteni, de teljesen nem küszöbölhető ki. 3. A kapitalizmus alapvető jellegzetességei, a magántulajdon és a piaci koordináció dominanciája nagy hatású ösztönzési mechanizmusokat hoznak létre, amelyek mind a tulajdonosokat, mind a vállalatok vezetőit innovációra és hatékony működésre serkentik. Az egyik legfontosabb ösztönző a verseny, különösen az oligopolisztikus verseny. A kapitalista rendszernek e három fontos tendenciája között szoros kölcsönhatás érvényesül. Piketty fő témáját, a jövedelem és a vagyon eloszlását nem lehet jól megérteni, ha a másik két tendenciától elszakítva vizsgáljuk. A tanulmány befejezésül ismerteti a szerző saját értékítéleteit a kapitalista rendszer kedvező és káros, igazságtalan vonásairól. _____ This study was inspired by Piketty s excellent and important book. Its title and numerous statements in it arouse in readers expectations of a comprehensive analysis of capitalism. By comparison the author of this paper felt things were lacking. The capitalist system has numerous immanent traits and innate tendencies, of which the study properties three: 1. One basic feature is dynamism, innovation, and creative destruction. No picture of capitalism can be full if this basic aspect is ignored. 2. Capitalism inevitably brings about a high degree of inequality; this must be eased by reforms, but cannot be entirely overcome. 3. The basic characteristics of capitalism - private ownership and the dominance of market coordination - give rise to strong incentive mechanisms that encourage but owners and enterprise executives to innovate and to cooperate effectively. One of the main incentives is competition, especially oligopolistic competition. There are strong mutual effects among these three important tendencies. It is impossible to understand well Piketty s main subject, the distribution of income and wealth, if it is divorced from the other two tendencies. The study ends with its author s own value judgements on the favourable and harmful, unjust attributes of the capitalist system.

A munkával kapcsolatos értékek és attitűdök változása Közép-Kelet Európában a XXI. század első évtizedében (Changing values and attitudes regarding labour in Central- Eastern Europe in the first decade of 21st century)

A szerző tanulmányában a 2000 és 2010 közötti gazdasági és társadalmi változásokat és a munkával kapcsolatos értékek és attitűdök alakulását állítja időbeli párhuzamba, és azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy milyen prioritások jellemzik 2010-ben a munka egyes aspektusaihoz való viszonyulást Közép-Kelet- Európa uniós tagállamaiban, és közöttük kiemelten Magyarországon? Vajon változtak-e ezek a jellemzők az elmúlt tíz év során, s ha igen, milyen irányú az elmozdulás. Azonos tendenciájúak-e a változások a vizsgált országokban? Megállapíthatók-e jellegzetes különbségek három kiválasztott, magas életszínvonalú, régebbi uniós (EU-15) tagországhoz viszonyítva? Elemzése jelentős mértékben támaszkodik az EVSfelmérés 2010-ben közzétett adataira, melynek alapját a 2008 és 2009 során lefolytatott adatgyűjtés képezi. Tanulmányában azokra a közép-kelet-európai országokra összpontosít, amelyek az elmúlt évtized során az unió tagjai lettek, és a 2000-es felmérésben is részt vettek már. _____ The author sets into parallelism economic and social changes and the development of values and attitudes regarding labour between 2000 and 2010, and looks for answers to questions what priorities characterize in 2010 the attitude to some aspects of labour in EU member countries of CEE, and especially in Hungary. Have these features changed in the last decade and in positive case, what is the direction of the shift? Are changes of similar tendency in countries under consideration? Can considerable differences be stated as compared to three selected, earlier EU 15 member countries with high living standard? The analysis largely relies on data of EVS survey, published in 2010 whose basis is the data collection carried out in 2008-2009. The essay focuses on Central Eastern European countries which have become members of the Union during the last decade and took part already in the survey of 2000.

Projekttervezési módszerek kihívásai a XXI. században (Challenges of the project planning methods in the 21st century)

Több mint száz éve született meg Henry Gantt (Gantt, 1910) sávos ütemterve, Kelley (Kelley, 1961) és Walker (Walker, 1959) is több mint hatvan éve publikálta kritikus út módszerét. Az ezekre épülő költség- és erőforrás- tervezési módszerek vajon alkalmasak-e a ma kihívásaira? Az olvasó ebben a tanulmányban többéves kutatómunka gyümölcsét láthatja. A kutatás során az egyik legfontosabb cél annak vizsgálata volt, hogy a meglévő projekttervezési eszközök mennyiben felelnek meg a mai projektek kihívásainak; hol és milyen területen van szükség e módszerek továbbfejlesztésére, esetleg meghaladására. Ebben a tanulmányban a szerző olyan módszereket mutat be, amelyek messze túlvezetnek bennünket a projekttervezés eddig elsősorban operatív feladatokra szorítkozó módszereitől, és olyan kérdések megválaszolására fordítja figyelmünket, mint pl. milyen tevékenységeket, projekteket valósítsunk meg; melyeket hagyjuk el vagy ütemezzük be egy későbbi projektbe; hogyan rangsoroljuk, priorizáljuk a projektek megvalósítását, fontosságát? ______ Gantt chart (Gantt, 1910) was born by Henry Gantt more than a hundred years ago. Kelley and Walker published their critical planning method more than a 60 years ago (see i.e. Kelley-Walker, 1959). Can we use methods based on network planning methods for the challenges of 21st century? In this paper the author can see the results of the recent researches. In this study with their colleagues he investigated which project planning methods can be used in challenges of the 21st century and where and how to improve them. In these researches new matrix-based project planning methods are specified, where they can deal not only operative but strategic questions: which subprojects/tasks should be completed, how to treat priorities of completion in case of defining logic planning, how to support not only traditional but agile project management approaches.In this paper he introduces a new matrix-based method, which can be used for ranking project or multi project scenarios with different kinds of target functions. The author shows methods that are used in an expert module. He shows how to integrate this expert module into the traditional PMS system.

What is the Future of Strategic Management?

The history of planning and creating strategies has a past of over half a century. Throughout this lifetime period we have witnessed both the evolution of theory and practice. The MBA study books in the last-third of the 20th century have with predilection exhibited this very process as a complex of monetary centered budget planning, forecast-based planning, strategic planning and strategic management. There might be a controversy existing about the naming, characteristics and timing of these different sections but there is an accordance that the changes that we have taken place in the last decade as a whole without a doubt can be derived from these very changes in the business environment or in some outstanding cases (like 9/11) they can be acknowledged as the ability of corporate foreseeing and the ability to adapt to the vision of the future. The main purposes of the research is to provide a summarized picture about the changing process of this procedure during last decades as far as the planning and creating strategies are concerned and also their milestones and periods. Try to explore and systemize the very aspects of these changes. The happenings of the first decade of the new millennium are outstandingly interesting if we consider their real effect on the theory and practice of strategic management. Let us remember the euphoria around the year 2000, the predictions of „new technologies”, „new economy”, „new organization” and „new leadership”. We have implied before on the destruction of the twin towers of the World Trade Center which meant a new era, a new quality of international terrorism and its consequences (Afghanistan, Iraq). But the „product” of this decade is the strategic aim that companies focus on, which is the social responsibility regarding the unavoidance of the effects of climate change on the long run. During the research the big question has risen concerning how did the science of strategic management do as far as the predictions of the global monetary and economic crisis are concerned? And also its solutions this very science has to offer in order to handle and get over the crisis. Does it conclude from the answers given to the questions that a change in paradigms are necessary, a new quality is needed or may be we have come to a new crossroad of the development process that will take over strategic management? (...)

Bank financing of Hungarian SMEs: Getting over to credit crisis by state interventions

In this article we aimed to present and analyse the 21st century history of bank financing in the Hungarian small and medium enterprise (SME) sector in the period ranging from 2000 to 2012. The credit products offered by banks and credit unions are the most fundamental means of external financing capable of fulfilling the financing needs of a wide array of SMEs. The conditions of accessing credits and their prices exert a decisive influence on the profitability and business opportunities of SMEs. As a result of economic slowdown SMEs had to face higher interest rates, decreasing credit limits, and bank financing options that became increasingly slowly accessible alongside stricter conditions. Due to this process SMEs business performance had been falling continuously which has a destructive contribution to the national economy. In the first chapter of the article we present the dynamic development of credit financing in the Hungarian SME sector, along with the causes that triggered it, then we will continue with the negative tendencies dating from the onset of the 2008 debt crisis. In the second chapter we discuss the vicious circle, due to which the business performance of the SMEs, as well as the conditions of access to credits and their prices, have entered into a negative spiral. In the third and final chapter we make suggestions regarding the direction and means of necessary government intervention, in order to stop and reverse the negative tendencies observed in SME credit financing.